Nagyon nagy szükség lenne rá, hogy többeknek legyen megtakarítása

Tuli Péter

Privátbankár (P.): Ritka, hogy egy alapkezelő saját maga is forgalmazza a befektetési jegyeit, az Aegon volt ebben az első. Mekkora részesedése van ennek a módszernek a befektetési jegyek eladásában?

Tuli Péter (T. P.): Három éve indult be komolyabban ez az online számlavezetés, ahol az ügyfél nem befektetési tanácsadóval áll kapcsolatban, hanem saját maga, az interneten keresztül vásárol befektetési jegyeket, kezeli megtakarításait. Ez nekünk azért is nagyon jó, mert korábban csak bankokon, brókercégeken és a biztosítón keresztül forgalmaztunk, most így van közvetlen kapcsolatunk is az ügyfelekkel. Meg tudjuk őket közvetlenül kérdezni, mivel elégedettek, mivel nem.

Az állomány stabilan, kiegyensúlyozottan növekszik. Az összértékesítésnek egyelőre még csak a kis része, de hiszünk benne, hogy a digitalizációval a fiatal generációk egyre inkább ezt a módszert használják majd. Ennek ellenére az átlag ügyfél életkor 44 év, így emondhatjuk, hogy az idősebb generáció is nagy számban használja a felületet. Vannak, főleg fiatalok, akik szinte mindent mobiltelefonnal intéznek.

Egyébként is létezik egy olyan réteg, aki saját maga szereti meghozni a megtakarítási döntéseit és intézni az ügyeit, nem akarja, hogy beleszóljanak a döntéseibe. Klasszikusan az a célközönségünk, akik egyébként is az interneten keresztül intézik a többi ügyeiket is, és egyre több ilyen lesz.

P.: Olyan is biztosan van, aki viszont kifejezetten igényli, hogy személyesen foglalkozzanak vele.

T. P.: Igen, ilyen is van. Az online nagyon költséghatékony módja a forgalmazásnak. Mi semmilyen tranzakciós költséget vagy számlavezetési díjat nem számolunk fel, persze nem is adunk mellé tanácsadást. Az online egy meghatározott célközönséghez szól, amely pontosan tudja, mit szeretne. A nagyobb tömeg egyelőre, aki igényli a tanácsadást, szólítható meg az online módszerrel.

P.: Hírlevelekkel, internetes hirdetésekkel lehet vonzani az ügyfeleket?

T. P.: Igen, úgy is lehet valamennyire, de én jobban hiszek az organikus növekedésben, amikor barátok, ismerősök, rokonok ajánlják egymásnak a szolgáltatást. A legjobb reklám, ha az elégedett ügyfél ajánl bennünket másoknak.

P.: Különböző felmérések más és más eredményt adnak, de úgy tűnik, Magyarországon csak a lakosság 20-30 százalékának van komolyabb, érdemi nagyságú megtakarítása.  Számíthatunk arra, hogy ez nőni fog? A bérek, jövedelmek legalábbis nőnek.

T. P.: Nagyon remélem, hogy a jövedelmek növekedésével azok legalább egy részét megtakarítják majd a dolgozók, alapokba, önkéntes nyugdíjpénztárakba teszik. Az alapkezelői szektor is ezen cél elérése érdekében dolgozik, de komoly feladat az emberek gondolkodásában áttörést elérni. Az emberek egy jelentős része pedig még mindig az adósságtörlesztéssel küzd.

Egy nagy kereskedelmi bank felmérése szerint egyébként a megtakarítások zöme is nagyon koncentrált, a lakosság 1-2 százalékánál van a túlnyomó része. A többieknek nincs annyi félretett pénzük, ami elég lehet nyugdíjba vonuláshoz. Így muszáj nőniük a megtakarításoknak, különben nagyon nagy probléma lesz a nyugdíjhelyzet.

P.: Most, hogy az ügyfelekkel találkoznak az ügyfélszolgálaton, mi foglalkoztatja őket leginkább?

T. P.: Ügyfélkörünk meglepően prémium jellegű, döntő többségben nem a legfelső, privátbanki kategória, de nem is a kispénzűek közé tartozik.  Több brókercég, takarékszövetkezet csődölt be az elmúlt években, és azt látjuk, hogy főleg a biztonságot keresik a magyar ügyfelek. Mi, mint multinacionális hátterű cég így helyzeti előnyben vagyunk a kicsi, nem túl ismert szolgáltatókkal szemben.

Másrészt viszont az ügyfelek le vannak maradva, sokan még mindig a régi, két számjegyű kamatok világában élnek, pedig a világ már régen nem ott tart. Általában a magyar kisbefektetők alacsony kockázatvállalási hajlandóságúak, nem szeretik a magas árfolyam-ingadozást. Hiába töltik ki a Mifid-tesztet és mondják, hogy hajlandóak némi kockázatot vállalni, negatívabb időszakokat is elviselni. Amikor az élet úgy hozza, és a tőzsdék tényleg esnek, az alapok árfolyama is átmenetileg mínuszban van, azt nehezen viselik el.

P.: Ilyenkor kiveszik a pénzüket? Vagy hogy reagálnak?

T. P.: Sokan sajnos azt gondolják magukról, hogy ők befektetési profik, azután nem várt szituációkkal szembesülnek. Hasonló folyamaton nagyon sokan átesnek. Oktatni kell az ügyfeleket, hogy hogyan gondolják végig, biztosan akarnak-e magasabb kockázatú termékeket vásárolni. Ez azonban nagyon nehéz és időigényes feladat.

P.: A bankbetét, mint az alapok konkurense háttérbe szorult, az állampapír viszont előretört. Várható ebben változás?

T. P.: Az elmúlt években a befektetési alapok piaca volt a nyertes, de tavaly az év második felében inkább a lakossági állampapírok állománya bővült hatalmas ütemben. Egy év alatt ezermilliárd forint feletti növekedés volt. Az alappiac pedig az utóbbi időben kissé visszaesett, a betétek már régebben folyamatosan zsugorodnak. Nem csoda, egy egy százalékos kamatozású betét kamatából a költségek, adók levonása után szinte semmi sem marad.

Tuli Péter

Ha az alapok nagyon jó visszamenőleges teljesítményt tudnának felmutatni, akkor ez megfordulhatna. Azt, hogy a betétek kamata lényegesen megemelkedjen, még nem várom. Így ebben az évben várhatóan szintén a lakossági állampapír lesz a vezető termék.

P.: Ismerik az ügyfelek a nominális kamat és a reálkamat közötti különbséget? Lehetséges ugyanis, hogy lassan még az állampapírok reálkamata is negatívba fordul.

T. P.: Nem szeretnék általánosítani, de nagyon sokan nem ismerik a különbséget. Az infláció mindenesetre még nagyon alacsony, így ez egyelőre nem jelent nagy problémát.

Mi nagyon sokat dolgozunk az ügyfelek oktatásán: szemináriumokat, szakmai prezentációkat szervezünk. Sok háttérinformációt kaphat ilyenkor az ügyfél, és ez nagyban növeli a bizalmat. Ezzel egyben az ügyfélbázist is építjük, a hallgatóság eldöntheti utána, akarja-e megtakarításait átcsoportosítani, akar-e számlát nyitni nálunk.

Akik ilyen számlát nyitnak, azok befektetési ismeretei egyébként jellemzően jóval magasabbak, mint az átlagos befektetőé. De a forgalmazó partnereknél is inkább a felső befektetői szegmensnél jellemző, hogy a mi termékeinket választják, a privátbanki, prémiumbanki területen. Ott, ahol tanácsadók állítják össze a nagyobb összértékű portfóliót, jobban belefér egy-egy kockázatosabb vagy különlegesebb alap a csomagba.

P.: A banki tanácsadók is az alapkezelő ajánlásai, elemzései alapján adnak tanácsot az ügyfeleknek?

T. P.: Nem feltétlenül, attól is függ, mi az adott bank elemzői gárdájának a világképe, és abba beleillik-e a mi portfóliónk vagy nem. Kemény verseny folyik, a konkurenciához képest is folyamatosan néznek minket. Egy nagy kereskedelmi banknál nyilván mi eleve hendikeppel indulunk, mert a saját alapkezelőjüknek a termékeit jobban fókuszban tartják.

P.: Az Aegon Alapkezelő több díjat is nyert a Privátbankár Klasszis 2016 díjkiosztón, melyeket és vajon miért?

T. P.: Tavaly mi nyertük az év alapkezelője díjat, amire nagyon büszkék vagyunk. Idén is sikerült első díjakat elhoznunk, a pénzpiaci alapunk például a junior és a szenior, azaz az egy és három éves teljesítmény után járó első díjakat is megnyerte. Ma már persze nem az ilyen termékeknek áll a zászló, ilyen kamatkörnyezetben ilyen alacsony kockázatú termék nem tud kiemelkedő hozamot elérni. De ha valaki átmenetileg nem akar kockázatot vállalni, bizonytalan a befektetéseit illetően, akkor tudja itt parkoltatni a pénzt.

A másik aranyérmesünk a Climate Change, a környezettudatos részvénytársaságok részvényeibe fektető alapunk, amelynek eurós sorozata nyert aranyérmet az eurós részvényalapok között. Ez a másik véglet az alapjaink között, a piachoz képest is kockázatosabb, magas bétájú részvényportfóliót tart. A jelenlegi alacsony olajárak mellett lehet, hogy rövid távon nem a legjobb zöld energiába fektetni, de hosszú távon megvan a maga helye.

P.: Földrajzilag, devizák szerint milyen az alap összetétele? Sok benne a dollárbefektetés?

T. P.: A portfólió rendkívül összetett, vannak benne amerikai részvények is, de sok minden más, például norvég koronában jegyzett papírok. Mivel eurós sorozat, euróban lehet megvásárolni, az ügyfelek pedig a részvénykockázat mellett devizakockázatot is kell vállaljanak. Sokan nem tudják, de ez a legtöbb nemzetközi részvényalapnál így van.

P.: Ha most jönne egy átlagos ügyfél, milyen portfóliót ajánlanának neki?

T. P.: Most inkább óvatosak vagyunk, hiszen túl vagyunk egy jelentősebb részvénypiaci esésen a tavalyi év végén és ez év elején. Nem zárható ki, hogy jön egy részvénypiaci emelkedés, de középtávon inkább óvatos lennék. A portfólióm egy részét likvid eszközökben tartanám, hogy tudjak reagálni a piaci eseményekre, például pénzpiaci alapban.

A portfólió kisebb hányadát abszolút hozamú alapban, illetve vállalatikötvény-alapunkban tartanám. A Smart Money abszolút hozamú alapok alapja viszonylag kockázatkerülő, több abszolút hozamú alap jegyeit aktívan súlyozzuk át benne. A jól teljesítő alapokat felül-, a rosszul teljesítőket alulsúlyozzuk.

Attól, hogy valami jól teljesített a múltban, persze nem biztos, hogy a jövőben is jól fog teljesíteni, de attól, hogy folyamatosan finomhangoljuk a súlyokat hosszú távon kiegyensúlyozott teljesítményt érjünk el. Részvényeket pedig szerintem mindenki saját kockázatvállalási készségének megfelelően tegyen a portfóliójába, aki óvatos duhaj, az most inkább várjon ezzel.

P.: Hosszabb távon mit lenne jó elérnie az alapkezelőnek?

T. P.: Az ügyfélbázist felépíteni, nagyon kemény munka, főleg egy olyan piaci környezetben, amikor jelentős elszívó hatása van a lakossági állampapíroknak. Volt róla szó, hogy csak a lakosság 20-30 százalékának van komolyabb megtakarítása, ezt jó lenne, ha például 40-50 százalékra lehetne növelni.

Fontosnak tartjuk, hogy túlzott kockázatot ne vállaljunk, felelősségteljesen kezeljük a vagyont. Februárban tíz éves volt az Aegon Alfa nevű alapunk, amire büszkék vagyunk, vagyona is komoly méretű, hetven milliárd forint feletti. Tíz éves átlagos hozama 9,67 százalék volt éves szinten. Az RMAX rövid futamidejű állampapír-index teljesítménye ez idő alatt csak évi 6,19 százalék volt.