Ne próbáljuk megverni a piacot, bízzuk ezt az alapkezelőkre – interjú

Privátbankár: Az Erste Alapkezelő két kötvényalappal nyert első díjat a Privátbankár Klasszis 2015 díjátadón, az Erste XL Kötvény és az Erste Abszolút Hozamú Kötvény nevűekkel. Mindkettő hosszú futamidejű kötvényekkel tudott jó hozamot elérni?

Varga Zalán: Nem, az Abszolút Hozamú Kötvény inkább a rövid kötvényalapokhoz hasonlít, ott azt tűztük ki célul, hogy a volatilitás ne legyen túl magas, tehát a megfelelő kockázati sávban maradjon. A duration-je (átlagos hátralevő futamideje – a szerk.) egy és három év között van, inkább azt tudtuk kihasználni, hogy egyes eurós kibocsátású magyar, állami garanciás kötvényekbe, például MFB-kötvényekbe jókor tudtunk beszállni.

P.: Akkor ebben a forintgyengülés hatása is érezhető?

Az Erste XL Kötvény viszont egy kimondottan hosszú duration-t is felvállalhat, akár hat éveset is, ezért tudott a kategóriájában jól szerepelni.

P.: Meg lehet ezt még vajon ismételni? Érdemes még hosszabb futamidejű magyar államkötvényeket vásárolni a jelenlegi helyzetben?

V. Z.: Úgy gondoljuk, hogy óriási potenciál már nincsen a kötvényalapokban, de még tartani érdemes lehet. A piacot napról-napra figyelő befektetők, akik szeretik aktívan időzíteni a befektetéseiket, azok többsége már réges-régen kiszállt a hosszú kötvényalapból, így elestek az utóbbi időszak nagy nyereségétől. Mi az év elején ismét növeltük a kötvényalapjaink duration-jét, és azt mondjuk, hogy aki a magyar kötvénypiacból szeretne hosszú távon részesedni, azt nagy baj nem érheti, ha hosszú távon tartja. Aki ugyanis eddig ezt csinálta, az jobban járt. Az a tapasztalat, hogy aki nem ugrált ki-be, ránk bízta, hogy hogyan alakítjuk a futamidőt, az sokkal jobb hozamot ért el.

P.: Lehetséges, hogy ez tovább fokozható? Lehet nálunk is nulla alatti alapkamat, vagy lehet nulla közelében a tíz éves kötvényhozam, mint a németeknél, vagy a cseheknél?

V. Z.: A tavalyi évet a világ nagy része félrenézte, a legtöbben a hozamok növekedésével számoltak, de nem így történt. Főleg Európában megijedtek egy deflációs spiráltól, csökkentek a hozamok, és ezt követték az amerikai hozamok is. Az idei évben az európai pénznyomda miatt akár tovább csökkenő hozamszinttel számolunk, Magyarországon is.

A kockázatokról sem szabad megfeledkeznünk. Ha beindul a növekedés, akkor azért lesz itt még emelkedő kamatkörnyezet is, ha meg minden rosszra fordul, visszatér a recesszió réme, akkor a kockázati felár nőhet meg nálunk. Inkább egy enyhe kilábalást várunk Európában, de hogy mikor indulnak meg a hozamok is ezután, arra most még nincs prognózisunk.

P.: Vannak olyan magyar magánbefektetők, akik kötvényekkel spekulálnak? Eddig nem volt ez jellemző.

V. Z.: Ez az eszközosztály két éve vált igazán népszerűvé. A pénz 2013 óta elkezdett kiáramolni a betétekből, mert korábban megszokták, hogy évi 5-10 százalékos kamatot kapnak a pénzükért, és ez lecsökkent. Először a kötvényalapok kerültek a látókörükbe, majd az abszolút hozamú és a vegyes alapok. A kötvényalapokat is azért kedvelték, mert 2012-ben nagyon magasak voltak a kötvényhozamok, és azután nagyon jó volt a visszamenőleges teljesítmény. A befektetők nagy része túl nagy jelentőséget tulajdonít a múltbeli hozamoknak.

P.: Külföldi és hazai számítások is azt bizonyítják, hogy többnyire rosszul szállnak be és ki a kisbefektetők.

V. Z.: Igen, készült például egy külföldi tanulmány, amely kiszámította, hogy a magánszemélyek körülbelül feleakkora hozamot érnek el a részvénypiacon, ha időzíteni próbálnak, és ki-be szállnak, mintha végig az alapban maradnak. Például a 2007-2008-as válság előtti években nagy volt a lelkesedés a részvények iránt, majd sokan pszichológiailag nem bírták a veszteséget, és rosszul szálltak ki.

P.: Lehet őket orientálni, oktatni, nevelni, hogy ne így csinálják?

V. Z.: Próbálkozunk ilyesmivel, például a youinvest.hu segítségével, de ebben a rohanó világban kevésbé nyitottak az emberek arra, hogy hosszabb írások elolvasására időt szánjanak. De talán van egy enyhe, lassú fejlődés. A tanácsadó hálózat szerepe fontosabb. A lakossági ügyfelek felett vannak a prémium, majd a privátbanki ügyfelek, minél feljebb megyünk, annál több idő jut rájuk, és annál többféle termék is van a kínálatban. Annál professzionálisabb tanácsadásra van szükség és lehetőség.

P.: Sok helyen a tanácsadó dönt az ügyfél helyett.

V. Z.: Mi most egy új irányba megyünk: inkább olyan eszközallokációs megoldásokat állítunk össze, amelyekben sokféle befektetési eszköz van, rugalmasak, és az időzítést az alapkezelő végzi. A privátbankár szegmensben van diszkrecionális portfólió-kezelés, a prémium szegmensben van a You Invest termékcsalád, a lakossági szegmensben pedig a megtakarítási alapok.

Például a You Invest megoldásnál az ügyfél kockázati kategória szerint választhat, a többit ránk bízza. Mindegyik alapban a kockázatos eszközök maximális arányát korlátozzuk az alap kockázati szintjének megfelelően, például a kiegyensúlyozott megoldás esetén 30 százalékban. De ha a piac negatívba fordul, akkor le tudjuk vinni ezt az arányt nullára is. Az ügyfél át tudja adni nekünk a döntést, elhárítja magától annak pszichikai terhét. Ennyire aktív befektetési politikát ő nem tudna végrehajtani.---- Mégis, mit vásároljon most a kisügyfél? ----

P.: Az alacsony kamatok miatt nagy jövőt jósolnak egyesek az ingatlanalapoknak is. Osztják ezt a nézetet?

V. Z.: Nálunk van az Erste Ingatlan Alap, amely nem kimondottan spekulációs célú, nem árfolyamok emelkedésére játszik, inkább a stabil bérletidíj-bevételekre. Az elmúlt években kicsit háttérbe szorult a jó kötvényhozamok miatt, de az idén ismét középpontba kerülhet. Konzervatív befektetési politikája miatt a válság évei alatt is stabil hozama volt. Csak úgy vásárolunk bele ingatlanokat, ha már van megfelelő bérlő hosszú távra.

P.: Ebbe az alapba most áramlik a tőke?

V. Z.: Az utóbbi időben inkább stagnált, de az idén szerintem felfuthat.

P.: Sok függ attól, hogy az ügyfél mit hall a bankfiókban, mit mond neki az ügyintéző, milyen szórólapokat talál?

V. Z.: Szerintem jelentősen befolyásolja, de a múltbeli hozam mindenképpen hat rájuk. Mostanában nincs tuti eszközosztály, ezért is helyeztük előtérbe az aktív portfólió megoldásainkat .

P.: Mennyire érdeklődnek most a devizabefektetések iránt az ügyfelek? Időnként megfigyelhető, hogy tízmilliárdok vándorolnak hónapról hónapra devizába vagy ki onnét.

V. Z.: Ez inkább a nagyobb pénzű befektetőkre jellemző, akik tőkéjük egy részét biztonsági okokból devizában tartják. Azután ha erősödik a forint, újabb devizát vásárolnak. Úgy tűnik, van egy fix rész, amely stabilan devizában van, és egy változó, amellyel a forint sávozására játszanak.

P.: A magyar részvényeknél van egy kis élénkülés, szeretik azokat a befektetők?

V. Z.: Mi magyar papírokat elsősorban indexalapban tartunk. Ahol még részvényeket vásárolunk az alapjainkba, mint a You Invest alapok, ott nemzetközi részvényalapokon keresztül globális kitettséget érünk el.

P.: A bankcsoport külföldi központjában hoznak döntéseket a magyar alapok összeállításáról?

V. Z.: A hazai eszközökről mi döntünk, a külföldi központban az eszközallokációt határozzák meg. Van egy modelljük, egy szakembergárdájuk, amely ezzel foglalkozik. Segítenek a fő arányok meghatározásában és a külföldi alapok kiválasztásában is.

P.: Mit javasolnának most egy tipikus, konzervatív magyar kisbefektetőnek, aki most számolja fel a bankbetétjét, és kicsit többet szeretne, mondjuk 4-5 százalékot?

V. Z.: 4-5 százalék ma már magasnak számít, muszáj hozzá jelentős kockázatot vállalni. Aki kevésbé viseli jól a hozamok ingadozását, viszont a pénzpiaci eszközöknél többet szeretne keresni, annak az ingatlanalapot javasoljuk, amely egyébként inkább pénzpiaci-ingatlan alap, jelentős készpénzkészlettel.

P.: Ami nagyon jól jött a 2008-as válság idején.

V. Z.: Igen, valóban, nem voltak likviditási problémáink és ezt fenn is szeretnénk tartani. Stabil hozamra törekszünk, nagy árfolyamnyereséget nem is akarunk megcélozni ezzel az alappal.

Azután vannak a You Invest alapjaink, amelyekkel különböző kockázati szinteket lehet belőni, és vannak devizás befektetések is közöttük. Erről a megoldásról már beszéltem.

Kiegészítésnek ott van még az abszolút hozamú alapunk, amely prémium és privátbankári ügyfeleknek érhető el. Körülbelül 70 százaléka külföldi abszolút hozamú alapok befektetési jegyeiben van, húsz százalék magyar abszolút hozamú, és tíz százalék pénzpiaci alap.

A kockázatmegosztás érdekében próbálunk olyan alapokat keresni, amelyek nem együtt mozognak. Az egyik például a részvénypiaci rallykon keres, a másik esetleg a globális makrogazdasági folyamatokra és a devizákra spekulál. Egy modell alapján válogatjuk ezeket össze. A magyar alapoknak a szigorú kockázatkezelés miatt van kisebb súlya, másrészt pedig kevés van belőlük, kisebb a választék. Komoly kiválasztási metódust használunk, mert ez igazából egy eléggé kockázatos műfaj.