A kisebb független alapkezelőknél van egy kis mozgolódás, de mi nem vagyunk érintettek – mondta Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatója a Dorsum Zrt. alapkezelői klubjában. Többlépcsős kontroll vigyázza a befektetési alapokban levő vagyon biztonságát, és eddig minden jel szerint jól működik – tette hozzá.
Örülni fognak a bankok?
Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója szerint a befektetési alapok szektorában a szegmentáció nagyon erőssé vált, az egyes csoportokban – privátbanki, prémium, retail – más és más reakciók figyelhetők meg. Az alapkezelőknek számítaniuk kell arra, hogy egy-egy ilyen eseménynél másképp reagálnak az egyes befektetői csoportok.
A bankok még talán örülnek is a fejleményeknek, mert új ügyfelek jöhetnek hozzájuk – vetette fel Mihalovics András, az est moderátora. Az Aegon Alapkezelő sem érzékelt tőkekiáramlást, Tuli Péter befektetési igazdató középtávon inkább tőkebeáramlást vár, azon befektetni kívánó ügyfelek rohamát, akik fő motivációja a biztonságra törekvés. Szerinte az alapkezelők egy része kifejezetten profitálni fog az eseményekből.
Még fontosabb lett a biztonság
Az egész brókerbotrány azért van, hogy állampapírt vegyenek a magyarok? – tette fel a provokatív, összeesküvéselmélet-ízű kérdést a moderátor. Az alapkezelők szerint viszont éppúgy a befektetési alapok is profitálhatnak belőle. A biztonság egyértelműen előtérbe került, kérdés, kinek mit jelent ez a szó – mondja például Konkoly Miklós. A tulajdonosi háttér szerinte nagyon fontos – célzott arra, hogy a banki hátterű társaságok jól járhatnak.
|
| (Fotó: Dorsum) |
A deflációs környezetben, minimális kamatok mellett nem könnyű hozamot elérniük az alapkezelőknek. Megértik-e ezt az ügyfelek? – merült fel a kérdés. Az alapkezelők szerint még nem igazán sikerült ezt megértetniük a kisügyfelekkel, hiába mondják nekik, hogy a nulla felett már szinte minden hozam ajándék, hiszen például Németországban öt évre is negatív az állampapírok hozama.
Mi is az a reálhozam?
A legtöbb ügyfélnek fogalma sincs arról, mi az a reálhozam – mondta Varga Zalán. Bele vannak szerelmesedve a nominális hozamba, évi 5 és 10 százalék között elégedettek, az alatt más befektetést próbálnak keresni, de az infláció jelentőségét nem fogják fel. Eltelt ugyan több mint egy év ezzel az alacsony hozamszinttel, így már egyre többen vannak, akik felfogják a realitásokat, de még mindig kevesen – tette hozzá. Kérdés, mi lesz, ha a kockázatosabb befektetések felé fordulnak.
Tuli Péter szerint a lakosság részvénykitettsége egészen elhanyagolható, a lakosság nagyon el van maradva e téren, és a brókerbotrányok ráadásul megint ellene hatnak, hogy megismerjék a kockázatosabb befektetéseket is. A lakosság nagyon el van maradva a pénzügyi ismeretek terén, bár jellemző, hogy minél magasabb valakinél a vagyon értéke, annál több figyelmet szentelnek a kérdésnek.
Tovább tart a részvényutálat
A múltbeli hozam nagyon orientálja a befektetőket, hiába mondják nekik, hogy nem azt kéne választani, ami tavaly sokat hozott, hanem valami mást, nem lehet rábeszélni őket olyanra, ami tavaly csak egy százalékot termelt ki. Részvényalapot széles tömegeknek nem lehet eladni – mondja Varga Zalán. Egy tanulmány szerint amíg a részvényalapok hoztak évi húsz százalékot, a részvényalapokba fektető ügyfelek csak négy százalékot értek el, mert rendszeresen nagyon rosszkor szálltak be és szálltak ki. A vegyes alapok, újabb keletű nevükön portfólió-alapok, várhatóan jól fognak teljesíteni az idén – tette hozzá. (Megy is beléjük a tőke, amint arról többször beszámoltunk.)
Slágertermék volt az abszolút hozam
Az utóbbi időben az abszolút hozamú alapok nagy népszerűségnek örvendtek, ez azonban nem biztos, hogy így is marad. Tudták-e az ügyfelek egyáltalán, hogy mibe fektettek? – merül fel a kérdés. Az Aegonnál mindenesetre az elmúlt hónapokban is mintegy tíz százalékkal tovább növekedett az abszolút hozamú alapok tőkéje. A sajtó is slágerterméket csinált belőle – mondta Tuli Péter. A tőkepiaci turbulenciák és a brókerbotrányok miatt az abszolút hozamú alapok kezelői a jövőben várhatóan még inkább a kockázatkezelésre fognak koncentrálni– mondja Tuli.
Az elmúlt öt évben elkényeztettük a befektetőket, szuper hozamokat értek el az abszolút hozamú alapok, ami nem valószínű, hogy megismételhető – mondja Varga. Lehet, hogy kicsit túl van fújva ez az eszközosztály, de aki jól teljesít, az még lehet, hogy tud további tőkét gyűjteni.
Irdatlanul alacsonyak a kötvényhozamok
„Multi asset” – többféle eszközosztály – hangzik állítólag az új varázsszó. Egy kis részvény, egy kis kötvény, és komoly kockázatkezelés. Tavaly már temettük a kötvénypiacot, mégis tovább csökkentek a hozamok, a deflációs félelmek miatt. Az aktív stratégiának köszönhetően visszaszálltunk a kötvényekbe, az ügyfél ezt maga nem tudta volna megcsinálni – mondta Varga Zalán. Ám a kötvényhozamok most már olyan mélyponton vannak, hogy nyugodt szívvel semmilyen kötvény nem ajánlható. Két év múlva jönne vissza az ügyfél panaszkodni, hogy ezen mekkorát vesztett – tette hozzá.
Kell ember a másik végére?
Az online számlanyitás, illetve az alapkezelők által vezetett számla lehet egy továbbfejlődési lehetőség, egy bizonyos ügyfélkört legalábbis meg lehet vele célozni – mondja Tuli Péter. Előnye, hogy az alapkezelő közvetlen kapcsolatban áll az ügyféllel. De sokan még nem eléggé pallérozottak ahhoz, hogy erre képesek legyenek – tette hozzá Konkoly. Több tízmillió forintot emberi közreműködés, tanácsadó nélkül nem fog az ügyfél online befektetni, kell oda az emberi kapcsolat. Mi nem akarunk számlákat vezetni, ez nem biznisz rövid távon – mondja Varga Zalán. Hasonló volt a Budapest Alapkezelő képviselőjének véleménye is.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
