Még 1999 elején vezették be a RAX indexet a hazai részvény-befektetési alapok teljesítményénekésére, az volt ugyanis a probléma, hogy a normál részvényindexek, mint a BUX összetétele túlságosan eltért az alapokétól. Míg egy befektetési alapban kezdetben csak 5, majd később jogszabály-változások után 10-15 százalék lehetett maximum egy részvényből, addig a BUX indexben néha a 30 százalékot is eléri egy részvény súlya. A RAX index viszont az alapok törvényi korlátait követi.
|
| (Fotó: Scx.hu) |
Az indexet információink szerint jövőre már nem fogják tovább számolni. Jelentősége csökkenhetett amiatt, hogy a jogszabály-változások után ma már létező rengeteg indexalapon, alapok alapján, származtatott alapon keresztül már nagyon változatos portfóliókat lehet összeállítani, és tisztán hazai részvényekbe fektető alap alig van. A hazai részvényalapok is többnyire legalább cseh és lengyel részvényekkel színesítik portfólióikat, az indexre tehát egyre kevesebb szükség van.
Másrészt talán az alapkezelők anyagi helyzete is szerepet játszik benne, akik rengeteg tőkét veszítettek az idén a nyugdíjpénztári szektor államosítása, kisebb részben talán a végtörlesztés miatt. Az indexet sok éve a Bamosz megbízásából a BÉT számolja. Tizenhárom részvény van benne, amelyek súlya rendre 12,5, 12,5, 12,5, 8,5, 8, 7,5, 7, 6,5, 6, 5,5, 5, 4,5, illetve 4 százalék.
Az indexet csak később kezdték publikálni, de 1998 elejéig számolták vissza, 1998. január 7-én volt 1000 pont az értéke. Elég rosszkor, kevéssel az orosz válság és a dotkom-lufi előtt indult, talán ezért is lehetséges, hogy máig sem tért magához. Legutóbbi értéke is csak 1125 pont volt, ami azt jelenti, hogy majdnem 14 év alatt a mögöttes részvénykosár éves szinten csak 0,8 százalékot hozott.
Összehasonlításképpen, a BUX index ez idő alatt 8174 pontról 17 045 pontra emelkedett, ami éves szinten 5,4 százalék. A két index nagy különbségében szerepe lehetett annak is, hogy a legnagyobb kapitalizációjú, a BUX-ban nagy súlyú hazai részvények teljesítménye sokkal jobb volt.
Többségi tulajdonrészt szerezhet a Mol. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
