Abszolút hozamok viharok után: élet mínusz 36 és plusz 34 között

Izgalmas hetek,hónapok voltak mostanában a tőkepiacokon, a részvényindexek egy része például történelmi csúcsokra tört, majd visszaesett, óriásit zuhant az arany, kitört a dollár/jen és a japán tőzsde, itthon pedig a kamatszint mélyrepülése és a forint hullámvasútja jelentett fontos fejleményeket. Ilyenkor érdemes lehet megnézni, hogyan vészelték át mindezt az abszolút hozamú alapok, amelyek többsége a nemzetközi tőkepiacok mindenevőjének számít, így akár az összes említett folyamatban is részt vehetett.

Két és félszeresükre növekedtek

A kockázatos üzleteket is felvállaló, sok esetben shortolásra is vállalkozó abszolút hozamú alapok közül sok figyelemre méltó hozamokat ért el az utóbbi években. Ezért is van, hogy az egyik haszonélvezői a tavaly ősz óta tartó, az alacsony hazai kamatok által kiváltott tőkebeáramlásnak. A Bamosz statisztikái szerint 2011 júliusától 2013 májusáig tőkéjük 136 milliárd forintról 341 milliárd forintra emelkedett, azaz két és félszeresére (150 százalékkal). Ez idő alatt az összes hazai alap 3675 milliárd forintról 4116 milliárdra hízott, ami csak 12 százalékos növekedés.

A hozamokra visszatérve, az utóbbi három hónap, hat hónap adatai leginkább rendkívül hektikusnak mondhatók: éves szinten 20-30 százalékos eséstől 20-30 százalékos emelkedésig minden előfordul, bár a pozitív számok azért többségben vannak. Ennek a sok ingadozásnak nyilván a tőkepiaci árfolyamokban rejlik az oka.

A többség a világos oldalra állt

Rövid távon lehetséges például, hogy egy alapkezelő év elején, vagy valamikor a tavasszal aranyár-esésre fogadott, de az arany utána még 5-6 százalékot emelkedett. Ez akkor jelentős veszteséget okozott, a következő hónapban viszont már nagyon nyereségessé válhatott a pozíciója. Ezért is nem javasolják a legtöbb alapfajtánál, hogy az egy évnél rövidebb időtávokat a hozamszámításnál figyelembe vegyük, sőt az ilyen alapokat inkább öt, esetleg három éves távra szokták ajánlani. (Ennek ellenére a három és hat hónapos, évesítés nélkül értendő számokat is közöljük érdekességképpen, de erős fenntartásokkal.)

Mihez viszonyítsunk?

Valamivel tovább javul a kép, ha azt is számításba vesszük, hogy további öt befektetési jegy évi nyolc százalék és tíz százalék között teljesített. Ezt azért tekinthetjük fontos határnak, mert egy évvel ezelőtt évi nyolc százalék volt az egy éves, tipikus lakossági állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy kamata. A fanyalgók persze mondhatják azt is, hogy 51 sorozatból csak 26 érte utol az állampapír-hozamokat, ami épphogy egyetlen eggyel több, mint a fele.

Még két érv szól az alapkezelők mellett: egyrészt a legnagyobb méretű konstrukciók (főként a 60 milliárd feletti OTP Supra) jól teljesítettek, így ha súlyozott átlaghozamot számolnánk, eléggé felvinnék azt. Másrészt hat befektetésijegy-sorozat euróban vagy lengyel zlotyban van számolva, ezeknél egy jóval alacsonyabb eurókamatlábat kéne keresni összehasonlítási alapul.

Élharcosok és sereghajtók

A lista végén levő alapok mind különcök valamilyen tekintetben, úgy látszik, nem mindig jönnek be a különleges ötletek. A Nyilasi Alap arról ismert, hogy főleg magyar részvényeket shortol, ez nyilván akkor jött volna be, ha nagy összeomlás van, mint 2011 nyarán volt. A hedge fund-ok követése, a day trade (napon belüli üzletelés) vagy az afrikai részvénypiac egyelőre szintén nem bizonyult gyümölcsözőnek, de hosszú távon még az lehet. Néhány alap pedig még nem működik egy éve sem, csakis ezért vannak a lista végén, nem a hozamuk miatt.

A lista elején levő Concorde-alapok havi jelentéseiben általában azt találjuk, hogy tartanak rendesen az OTP Opus éa a Mol Magnolia kötvényekből, amelyek a forint gyengülésén és a kamatok csökkenésén is sokat profitálhattak. (Az euró egy év alatt 287 forintról 298-ra ment fel a június 21-i állapot szerint, a dollár 230-ról 226-ra csúszott vissza.) Ezeket a kötvényeket egyébként korábbi információk szerint más alapkezelők is előszeretettel vásárolják. Rendszerint jelentős volt Concorde-éknál a részvényarány is, ami az utóbbi egy évben többnyire jó ötletnek számított.

Öt év, öt hosszú év

Az OTP Trend nevű alap 97 százalékig fel volt töltve részvényekkel május végén. A Supra portfóliója viszont nagyon vegyes volt: rövid állampapír, betét, kötvény, részvény, befektetési jegy egyaránt előfordult benne. A spekulatívabb alapok azonban sokszor annyira gyorsan változtathatják a portfóliójuk összetételét, hogy mire a havi jelentés pár hét késéssel napvilágra kerül, esetleg már régen túlhaladott rajta az idő.

Érdemes megnézni a három és öt éves hozamoszlopokat is: ilyen, az országban hosszúnak számító horizonton is voltak, akik két számjegyű éves hozamokat értek el, igaz, gyengébb teljesítmény is akadt.