<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Érkezett a napokban egy jó külső hír, a forint mégsem tudott tartósan erőre kapni tőle. Emiatt érdemes ismét bepillantani a nemzetközi hitelminősítés ügyeibe, elkerülendő a túlzott reményeket és a csalódásokat is. Bod Péter Ákos helyzetelemzése a Moody’s felminősítése után.

Lássuk, mi is történt. Kisebb izgalmat váltott ki a Moody’s szeptember 24-én késő este közzétett döntése, amelyben a magyar állam adós-osztályzatát Baa3-ról Baa2-re minősítette, és a korábbi pozitív helyett a stabil kilátás megjegyzést fűzte az új besorolás mellé. (Moody's upgrades Hungary's ratings to Baa2, changes outlook to stable from positive)

Voltak olyan elemzők, akiket nem igazán lepte meg a hitelminősítő szokásos felülvizsgálati rendje szerinti döntés, hiszen már hosszabb ideje a pozitív kilátás (positive outlook) megjegyzés szerepelt az intézmény által adott besorolás mellett, ami azt jelenti a hitelminősítői gyakorlatban, hogy ha nem áll be kedvezőtlen irányú változás, akkor a következő felülvizsgálati ciklusban egy fokozattal feljebb sorolják az ügyfelet, és automatikusan a stabil kilátás megjegyzést rendelik a ratinghez.

A Moody's kifejezte a bizalmát a magyar gazdaság irántA Moody's kifejezte a bizalmát a magyar gazdaság iránt

 

Főleg azért volt logikus a Moody’s döntése, mert a magyar állam által kibocsátott kötvényeket a nagy hármas közül a Standard & Poor’s és a Fitch jó ideje amúgy is BBB besorolásban tartja, azaz egy fokozattal feljebb.

A Moody’s más betűskálát használ, de a Baa2-vel most lényegében csatlakozott a többiekhez.

Mást meglepett a döntés, hiszen tavasszal nem nyúltak a besoroláshoz, és okkal lehetett arra gondolni, hogy ismét elnapolják a változtatást. Sőt akár váratlannak is mondható a döntés annak ismeretében, hogy éppen aznap reggel helyezett kilátásba újabb költekezéseket az állami rádióban Orbán Viktor („Harcolni kell azért, hogy gyorsabban megtörténjen a tizenharmadik havi nyugdíj visszaállítása és a nyugdíjasok jövőre ne csak a második heti, hanem a harmadik, esetleg a negyedik heti többletet is megkaphassák”).

Ez csak újabb eleme a választást megelőző ígérgetés-hullámnak, amelybe beletartozik a minimálbérek nagyméretű emelése, valamint a parlamenti évad nyitónapján bejelentett jóléti intézkedési csomag. (Erről itt már szó esett: Bod Péter Ákos: A választási költségvetés külső eladósodást növel – most is)

Miként lehetséges, hogy egy hitelminősítő, amely alapvetően az állam („szuverén”) pénzügyi bonitása iránt érdeklődik, nem lát gondot a kiadások várható megugrásában,

sőt a felminősítéssel azt üzeni a magyar állampapírok iránt érdeklődő kisbefektetőknek, hogy a szóban forgó adós középtávú pozíciója kedvező irányt vett?!

Az ellentmondásokat nem segítenek feloldani a hivatalos megszólalók. A pénzügyminisztérium közleménye utal Varga Mihály közösségi üzenetére: „Magyarország jelenleg mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott. A Standard and Poor's és a Fitch Ratings már elvégezte idei felülvizsgálatát, nyáron mindketten stabil kilátással megerősítették a befektetésre ajánlott osztályzatokat. A mostani felminősítés, csakúgy, mint a múlt heti devizakötvény-kibocsátás, a piaci szereplők töretlen bizalmát jelzi a magyar gazdaság iránt – mondta a pénzügyminiszter.” Tállai András államtitkár a Parlamentben szintén örömmel szólt a „független hitelminősítő döntésről”, a Baa2 szintre emelésről.

Természetes, hogy a felminősítés, mint jó hír, megjelenik a közleményekben. Ugyanakkor emlékszünk arra is, hogy bármely leminősítés esetén hamar előkerül a hitelminősítők tájékozatlanságára vagy/és politikai elfogultságára való utalgatás. Az utóbbit érdemes kizárni, pláne, ha a kormányzat a hír kapcsán elismerően szól a hitelminősítői munka függetlenségéről.

Az viszont hiányzik az ügyben, hogy tisztán láthassunk az immár egybehangzó három besorolás valódi jelentéséről. A BBB kétségtelenül befektetőknek ajánlott kategória (investment grade), annak azonban bizony csak az alja. Valóban nem a spekulációs – vagy más szóval bóvli – osztályban vagyunk. Azt a BB+ besorolásig számolják; a jelenlegi magyar szuverén besorolást kettő fokozat választja el a bóvli tetejétől, mivel még közte van a BBB- rating is. A Moody’s ebben tartotta mindeddig a magyar államot, és ezt emelte fel most a BBB szintre. Itt található egyebek között Kazahsztán, Uruguay, Portugália, Kolumbia, Panama. Ez bizony messze elmarad a többi visegrádi állam hitelminősítésétől: a másik három az A kategória különböző szintjén található.    

Magam itt a 2021. március végi felülvizsgálati forduló kapcsán pontosan azt taglaltam, hogy a Moody’s akkor vajon miért nem látott okot a felminősítésre. A halasztás bizonyára a magyar gazdaságot és a gazdaságpolitikai környezetet övező bizonytalanságoknak volt betudható. Ehhez képest valóban váratlan volt a döntés, érdemes ezért most belepillantani annak indoklásába, hogy elkerüljük a téves helyzetértékelést.

Az intézmény közleménye alapján a döntést 2021. szeptember 21-én hozta a Moody’s testülete; ezt tették közzé rá három nappal, a hét végén (szokás szerint, hogy a bejelentés a legkevésbé zavarja a kereskedési folyamatokat). A szöveges értékelés szerint a statisztikailag már lezárt 2020-as év adatai alapján a magyar gazdaságot a járvány a hasonló helyzetűekhez képest nem sújtotta aránytalanul rosszabbul: a GDP változása -5 százalék volt, a fogyasztói árindex 2020 decemberében 2,8 százalék volt az előző év végéhez képest, a költségvetési hiány 8,1 százalék, a folyó fizetési mérleg mínusz 1,6 százalék.

Ezek valóban nem rosszabb mutatók, mint amelyek a BBB csoport tagjait általában jellemzik (leszámítva az államadósság hányadát, amely magasabb a csoportátlagnál - az 65 százalék, míg a magyar államadósság jóval 80 százalék fölött van jelenleg).

A tavaszi felülvizsgálati szakaszban még nem voltak adatok a 2021-es év kezdetéről, a nyár végére azonban megjöttek az első féléves GDP-számok, és azok alapján látni lehetett, hogy az output-szintet tekintve a nagy 2020-as visszaesést ledolgozza 2021-ben a magyar gazdaság is. Ez önmagában nem indokolna felminősítést, de a hitelminősítői elemzés némileg meglepően arról szól, hogy a reméltnél erősebb gazdasági növekedés nyomán a kormány által 2021-re beállított államháztartási hiány (a GDP 7,5 százaléka) a valóságban kisebb lesz: becslésükben a GDP 6,5 százaléka szerepel. Ha a magyar kormány a nagyobb növekedést felelős költségvetési politikával köti össze, akkor az adósságráta is gyorsabban csökken; a Moody’s úgy számol, hogy az 2023-ig 76,7 százalékra mérséklődik.

Aritmetikailag lehetne, politikailag nem. A hitelminősítői bizottsági döntést előkészítő csapat nem számolt a választás közeledtével, és legfőképpen azzal nem, hogy a hatalmon levő erőknek hosszú idő óta először tényleges ellenzéke támadt.

Ilyenkor előkerülnek a korábban is alkalmazott eszközök: nagyarányú minimálbéremelés, előrehozott kormányzati kifizetések, rendkívüli nyugdíjemelések, vállalkozóknak szánt pénzek elköltése.

Mi itt biztosra vehetjük, hogy jóval nagyobb lesz az idei államháztartási hiány, mint a Moody’s modellje szerint jó költségvetési politika esetén elérhető 6,5 százalék; ráadásul a tételek egy része át fog húzódni a rákövetkező évre, évekre, legyen bármilyen kormány hivatalban 2022 tavaszától. Az inflációt is alábecsülték – de nemcsak ők. Az MNB-t is csak 2021 közepétől zavarja érezhetően a forint értékvesztése. Mind ezek a tényezők kihatnak arra, ami a rating-intézmények figyelmének középpontjában áll: a deficitre, adósságra, annak finanszírozására.    

A pénzügyi piacok eddig kedvezőek voltak a magyar állam számára a forrásbevonáshoz, de a három éven át (2020-2022) erőteljesen növekvő kormányzati hiteligényt a belföldi megtakarítások nem tudják kielégíteni. A hazai kamatszintek egy ideje már felfele tartanak, amint a referencia-hozamok statisztikái jelzi is (forrás: MNB ábrakészlet). Az éven belül és a rövid lejáraton kibocsátott értékpapíroknál az MNB kamatemelése is magyarázza a hozamemelkedést, de a hosszabb lejáratot más tényezők mozgatják (és nemcsak nálunk: látható az emelkedés máshol is Európában és az Egyesült Államokban is – az pedig hamar visszahathat a gyenge-közepes hitelminősítésű magyar állampapírok iránti keresleti étvágyra).

Ilyen helyzetben a korábban gondolt makro-pálya megváltozik: nagyobb lesz az infláció, gyorsabb a nominális növekedés, nagyobb az államadósság. Ilyesmivel számol az MNB is a 2021. szeptemberi inflációs jelentésében (amely még szintén nem vehette figyelembe a szeptember 20-án kezdődő politikai nagyhéten elhangzott ígéreteket).

A külső piacok is kedvezőek voltak eddig, amint a nemrég kibocsátott devizakötvények hozam-feltételei mutatják. Az emelkedés azonban általános folyamatnak látszik, ahogy a rendkívüli nagy nemzetközi likviditásnak kezd vége lenni. És akkor valóban különbséget tesznek a pénztulajdonosok a kockázatok között. A rating ilyen esetben válik lényegessé, a tőkéhez jutás mértékét és árát meghatározó tényezővé.

A Moody’s mostani lépése ezért inkább szól az év második negyedévének és a többi hitelminősítőhöz képesti lemaradásnak, semmint a választásokat megelőző és forrónak ígérkező magyar viszonyoknak. A kockázatok között említik az uniós pénzek beáramlásában beálló késés esélyét – itteni szemmel azonban több és nagyobb kockázat látszik, mint amivel a hitelminősítői elemzés számol.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Infláció, kamatlábak: megismételjük a hetvenes éveket?
Pogátsa Zoltán | 2021. november 25. 05:31
"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.
Benchmark Bod Péter Ákos: az üzemanyag politikai termékké vált
Bod Péter Ákos | 2021. november 18. 05:10
Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.
Benchmark Munkaerőmozgás: innen nyugatra, pótlás keletről?
Bod Péter Ákos | 2021. november 4. 05:22
A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.
Benchmark Helyreállítás akadályokkal: ahogy az IMF a magyar és az európai gazdaságot látja
Bod Péter Ákos | 2021. október 28. 05:37
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.
Benchmark Sikerült megvédeni a magyar érdekeket, amelyek nem forogtak veszélyben
Bod Péter Ákos | 2021. október 14. 05:38
Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.
Benchmark Munkaerőpiaci felfordulás – az angol sofőrhiány csak a jéghegy csúcsa
Bod Péter Ákos | 2021. október 7. 05:37
Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.
Benchmark Minimálbér: költségelem, jóléti kérdés, munkaerőpiaci ügy? Vagy egyszerűen politika?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 10. 05:14
A kormányzat a minimálbér emelését sikeresen tematizálta többek között oly módon, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációba is bekerült egy erről szóló és „csak egyféleképpen” megválaszolható kérdés. Így egy egyébként fontos közgazdasági felvetés vált egyértelműen politikai kérdéssé. Pedig Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint érdemes lenne olyan vonatkozásokat is látni, hogy mindez miként hat az inflációra, vagy éppen a leginkább érintett mikro- és kisvállalkozásokra.
Benchmark Becsengetnek az iskolákban: mit kapnak a fiatalok a versenyképességhez?
Bod Péter Ákos | 2021. szeptember 1. 05:42
Manapság folyamatosan terítéken van a versenyképesség, amelynek alappillére a képzett és az új kihívásoknak megfelelni képes munkavállaló. A gyorsan változó világban a megfelelő készségek felértékelődtek, míg a lexikális tudás sokkal kisebb jelentőségű lett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az iskolakezdés apropóján arról ír, vajon a magyar oktatási rendszer mennyit ad az ország versenyképességéhez?
Benchmark Bod Péter Ákos: a gazdasági modellel van gond, nemcsak a forinttal
Bod Péter Ákos | 2021. augusztus 5. 05:20
A napokban megjelent OECD ajánlások rávilágítanak arra, hogy a magyar gazdaságnak komoly szerkezeti problémái vannak. A szervezet által adott ajánlásokat ugyanakkor aligha fogja Magyarország megfogadni, véli aktuális írásában Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke, egyetemi tanár.
Benchmark Bod Péter Ákos: közepes jövedelem, növekvő gondok az emberi tőkével
Bod Péter Ákos | 2021. június 16. 18:44
Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló