<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.

Nem sétagalopp a tőkepiacok idei első négy hónapja. A globális indexek kétszámjegyű mínuszban tartózkodnak. Mielőtt még azt gondolnánk, hogy ha már a részvények vacakul teljesítenek, akkor majd a kötvényekben biztonságban lesz a pénzünk, az a helyzet, hogy a legjobb minőségűnek tartott hosszú amerikai állampapírokon is lejárattól függően 8-24 százalék bukót lehetett eddig realizálni. Képzeljük el, mi folyik a kevésbé jó minőségű állampapírok piacain. A fentiekből következően egy klasszikus részvény-kötvény portfólió katasztrofálisan néz ki idén, nem jellemző, hogy részvények és kötvények egyszerre ennyire rosszul teljesítsenek.

Merre tovább? Fotó: DepositphotosMerre tovább? Fotó: Depositphotos

Valójában a 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. A '10-es években alacsony infláció társult laza monetáris és fiskális politikákkal és alapvetően erős gazdasági növekedéssel a fejlett világban. A fenti helyzet alacsony hozamkörnyezettel igazi aranybányává változtatta a részvénypiacot, és minden spekulatív eszköz árfolyamát az egekbe tornászta. Ehhez képest most szigorúbb monetáris politikákkal, a Covidot követő túl laza fiskális politikák visszafogásával, magasabb hozamkörnyezettel és nagyobb inflációval szembesülünk. 

Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát. Lehetett sokáig abba az álomvilágba ringatni a szereplőket, hogy a pénznyomtatás, a laza gazdaságpolitikák, az állami beavatkozások sora soha nem vezet magasabb inflációhoz. Nem egy írást olvashattunk, különösen az évtized végén, amelyek arról szóltak, hogy az infláció halott. Alig több mint fél éve még monetáris politikusok tucatjai mantrázták, hogy az infláció csak átmeneti lesz.

Valójában az inflációt okozó legfőbb tényezők már megjelentek a '10-es évek második felében is. Értem ezalatt a munkaerőpiac beszűkülését, a globalizáció visszafordulását, az energetikai/nyersanyag szektorban 10 éves távlatban elmaradó beruházásokat, a helyenként értelmetlenül laza monetáris és fiskális politikákat, a rosszul kezelt válságokat. 

A '20-as években a fenti tényezőkre két nem várt esemény is ráerősített. Az egyik a koronavírus-járvány volt, amelyet a szokásos reflexek alapján, mértéktelen pénznyomtatással és laza fiskális politikákkal kezelt a világ. Az ehhez értelemszerűen alkalmazkodni képtelen kínálati oldal okozta az első inflációs sokkot. Ezt most az orosz-ukrán háború miatt előtérbe kerülő deglobalizációs félelmek, élelmiszer- és energiaársokk követ. 

A jegybankoknak nem maradt érdemben más választása, mint hogy megpróbálják elfojtani az inflációt, még akkor is, ha ezzel recesszióba rántják a gazdaságokat. Tény, hogy a kamatemelés finoman szólva sem a tökéletes megoldás a kínálat szűkösségének rendezésére, valamint a beruházások felpörgetésére, de jobb híján nem maradt más lehetőség. 

A piacok pedig pont úgy viselkednek, ahogyan egy emelkedő hozamkörnyezetben magas infláció és lassuló növekedés mellett szoktak. A BCA Research ábrája pont ezt mutatja: 

Érthetően ebben a környezetben a laza gazdaságpolitikák korábbi nyertesei, nevezetesen a technológia szektor vagy az erősen spekulatív kategóriába sorolt kriptopénzek szenvednek leginkább.

A nagy kérdés, azonban a fentiek fényében, hogy hogyan tovább. A piaci konszenzus alapján az ősz során az USA-ban elérhetjük a 2,5-3 százalék körüli alapkamatot. A részvénybefektetők szempontjából a legjobb forgatókönyv, ha ez az alapkamat valóban elegendő az infláció megfékezéséhez. Ez esetben a monetáris szigorítás tetőzik, a piacok megnyugodhatnak, ez stabilizálhatja a kötvényhozamokat és a részvénypiacon is megkezdődhet a kilábalás. 

A rossz hír nyilván az lenne, hogy a most várt 2,5-3 százalék körüli alapkamat nem képes megfékezni az inflációt, vagy tartósan magasabb ráta szükséges ehhez. Ugyanakkor azt gondolom, erre igen kicsi az esély. A világ és ezen belül egy teljes generáció szokott el a pozitív nominális kamatok létezésétől. Számukra az alkalmazkodás inkább lesz gyors és fájdalmas, de ennek megfelelően eredményes is. A jegybankok, bár a 24. órában járnak, megfékezhetik, hogy az infláció az ár-bér spirálon keresztül tartósan beépüljön a rendszerbe. Ha ez sikerül, egy év múlva ilyenkor szebb arcukat fogják mutatni a részvénypiacok. Addig is azonban magas volatilitásra, vad emelkedésekre és esésekre számíthatunk, utóbbiak előbb-utóbb kiváló hosszú távú vételeknek ágyaznak majd meg.

(A szerző az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
Benchmark Rózsaszínű magyar konvergenciajelentés – kinek szól?
Bod Péter Ákos | 2022. május 6. 05:33
Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.
Benchmark Mi várható az élelmiszer-árstop meghosszabbítása és július 1. után?
Privátbankár.hu | 2022. május 4. 05:42
A kormány április 27-i bejelentése értelmében az élelmiszerárstop változatlan formában érvényben marad 2022. július elsejéig. A rendelet hatályát az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint részben vélhetően azért is hosszabbították meg, hogy időt biztosítsanak egy olyan döntés előkészítésére a hatósági árak kivezetéséről, amely a lehető legkisebb hatással lesz a fogyasztókra, de szolgálja a termelők és a piaci szereplők érdekeit is.
Benchmark Felrobbantak az energiaárak – mit tehet a jegybank?
Bod Péter Ákos | 2022. május 2. 05:16
"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.
Benchmark Summa a semmiből
Szücs Benedek | 2022. április 29. 19:16
A tőzsde egyáltalán nem tekinthető a kaszinó szinonimájaként. A legjobb megtakarítási forma - de csak hosszú távra. Ha csak néhány évre szeretne valaki befektetni, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhat, mint a kötvények esetén. Távlati céloknál – jellemzően nyugdíjmegtakarításnál – azonban nem kell félni a részvényektől: a jóval nagyobb várható hozam mellett még a kockázat is kisebb lesz. Jegyzet.
Benchmark Ha elakadna az EU-s pénz, honnan lenne finanszírozás?
Bod Péter Ákos | 2022. április 19. 05:39
Tíz év alatt a bruttó államadósság megduplázódott, ráadásul az elmúlt hónapokban a kamatok is felrobbantak. Ez a kombináció nem sok jóval kecsegtet állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos szerint.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amikor az infláció lendületbe jön
Bod Péter Ákos | 2022. április 1. 05:36
A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.
Benchmark Bod Péter Ákos: mi várható a hadikiadások növekedésével?
Bod Péter Ákos | 2022. március 11. 05:34
A vezető magyar politikusok, köztük a miniszterelnök is azt hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, hogy haderőfejlesztés nélkül nincs béke. Magyarország ezen törekvéseivel nincs egyedül, hiszen az Európai Unióban számos ország növelte az ilyen típusú kiadásait az elmúlt években. Bod Péter Ákos heti elemzésében arra is keresi a választ, hogy a védelmi kiadások növelésére milyen mozgástér van a költségvetésben.
Benchmark Bod Péter Ákos - Gazdasági szankciók: mi célból, hogyan, meddig?
Bod Péter Ákos | 2022. március 3. 05:47
A gazdasági szankciók bevett eszköznek számítanak, annak ellenére, hogy a közelmúlt tapasztalatai alapján meglehetősen csekély hatékonyságúak voltak, írja Bod Péter Ákos. A közgazdász, egyetemi tanár szerint ugyanakkor a nyugati világ egységes és határozott fellépése most szemmel láthatólag más helyzetet teremtett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG