<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.

Nem sétagalopp a tőkepiacok idei első négy hónapja. A globális indexek kétszámjegyű mínuszban tartózkodnak. Mielőtt még azt gondolnánk, hogy ha már a részvények vacakul teljesítenek, akkor majd a kötvényekben biztonságban lesz a pénzünk, az a helyzet, hogy a legjobb minőségűnek tartott hosszú amerikai állampapírokon is lejárattól függően 8-24 százalék bukót lehetett eddig realizálni. Képzeljük el, mi folyik a kevésbé jó minőségű állampapírok piacain. A fentiekből következően egy klasszikus részvény-kötvény portfólió katasztrofálisan néz ki idén, nem jellemző, hogy részvények és kötvények egyszerre ennyire rosszul teljesítsenek.

Merre tovább? Fotó: DepositphotosMerre tovább? Fotó: Depositphotos

Valójában a 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. A '10-es években alacsony infláció társult laza monetáris és fiskális politikákkal és alapvetően erős gazdasági növekedéssel a fejlett világban. A fenti helyzet alacsony hozamkörnyezettel igazi aranybányává változtatta a részvénypiacot, és minden spekulatív eszköz árfolyamát az egekbe tornászta. Ehhez képest most szigorúbb monetáris politikákkal, a Covidot követő túl laza fiskális politikák visszafogásával, magasabb hozamkörnyezettel és nagyobb inflációval szembesülünk. 

Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát. Lehetett sokáig abba az álomvilágba ringatni a szereplőket, hogy a pénznyomtatás, a laza gazdaságpolitikák, az állami beavatkozások sora soha nem vezet magasabb inflációhoz. Nem egy írást olvashattunk, különösen az évtized végén, amelyek arról szóltak, hogy az infláció halott. Alig több mint fél éve még monetáris politikusok tucatjai mantrázták, hogy az infláció csak átmeneti lesz.

Valójában az inflációt okozó legfőbb tényezők már megjelentek a '10-es évek második felében is. Értem ezalatt a munkaerőpiac beszűkülését, a globalizáció visszafordulását, az energetikai/nyersanyag szektorban 10 éves távlatban elmaradó beruházásokat, a helyenként értelmetlenül laza monetáris és fiskális politikákat, a rosszul kezelt válságokat. 

A '20-as években a fenti tényezőkre két nem várt esemény is ráerősített. Az egyik a koronavírus-járvány volt, amelyet a szokásos reflexek alapján, mértéktelen pénznyomtatással és laza fiskális politikákkal kezelt a világ. Az ehhez értelemszerűen alkalmazkodni képtelen kínálati oldal okozta az első inflációs sokkot. Ezt most az orosz-ukrán háború miatt előtérbe kerülő deglobalizációs félelmek, élelmiszer- és energiaársokk követ. 

A jegybankoknak nem maradt érdemben más választása, mint hogy megpróbálják elfojtani az inflációt, még akkor is, ha ezzel recesszióba rántják a gazdaságokat. Tény, hogy a kamatemelés finoman szólva sem a tökéletes megoldás a kínálat szűkösségének rendezésére, valamint a beruházások felpörgetésére, de jobb híján nem maradt más lehetőség. 

A piacok pedig pont úgy viselkednek, ahogyan egy emelkedő hozamkörnyezetben magas infláció és lassuló növekedés mellett szoktak. A BCA Research ábrája pont ezt mutatja: 

Érthetően ebben a környezetben a laza gazdaságpolitikák korábbi nyertesei, nevezetesen a technológia szektor vagy az erősen spekulatív kategóriába sorolt kriptopénzek szenvednek leginkább.

A nagy kérdés, azonban a fentiek fényében, hogy hogyan tovább. A piaci konszenzus alapján az ősz során az USA-ban elérhetjük a 2,5-3 százalék körüli alapkamatot. A részvénybefektetők szempontjából a legjobb forgatókönyv, ha ez az alapkamat valóban elegendő az infláció megfékezéséhez. Ez esetben a monetáris szigorítás tetőzik, a piacok megnyugodhatnak, ez stabilizálhatja a kötvényhozamokat és a részvénypiacon is megkezdődhet a kilábalás. 

A rossz hír nyilván az lenne, hogy a most várt 2,5-3 százalék körüli alapkamat nem képes megfékezni az inflációt, vagy tartósan magasabb ráta szükséges ehhez. Ugyanakkor azt gondolom, erre igen kicsi az esély. A világ és ezen belül egy teljes generáció szokott el a pozitív nominális kamatok létezésétől. Számukra az alkalmazkodás inkább lesz gyors és fájdalmas, de ennek megfelelően eredményes is. A jegybankok, bár a 24. órában járnak, megfékezhetik, hogy az infláció az ár-bér spirálon keresztül tartósan beépüljön a rendszerbe. Ha ez sikerül, egy év múlva ilyenkor szebb arcukat fogják mutatni a részvénypiacok. Addig is azonban magas volatilitásra, vad emelkedésekre és esésekre számíthatunk, utóbbiak előbb-utóbb kiváló hosszú távú vételeknek ágyaznak majd meg.

(A szerző az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: a magyar bérek alacsonyak és a jövedelmek is, ez a baj
Bod Péter Ákos | 2022. november 7. 05:38
Felhördülést váltott ki a napokban az a kijelentés, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó bér, amelyet kiegészíthetünk azzal, hogy a kormány emellett az alacsony adószintet tartja fontosnak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy ez az állítás megállja a helyét, netán éppen ennek ellenkezője igaz, és az alacsony bérek a leszakadást jelzik.
Benchmark Stagfláció magyar módra - így látja Bod Péter Ákos a kialakult helyzetet
Bod Péter Ákos | 2022. október 14. 05:42
Az infláció már most is fájóan magas, ám a forint gyengülése tovább lendíti felfele a mutatót. Egyelőre nem látszik, hogy mitől állna meg a magyar fizetőeszköz értékvesztése, így pedig a külső ár-környezet normalizálódása ellenére is nagy lesz az inflációs nyomás Magyarországon, véli Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tényleg itt a Nyugat alkonya? A világgazdasági viszonyokat is felrobbantja a háború?
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 16. 05:27
Sokan és sokféleképpen magyarázzák a háború kapcsán történteket, felemlegetve a Nyugat alkonyát és a Kelet előretörését. Kérdés persze, hogy megváltoznak-e a világgazdasági erőviszonyok a háborútól? Bod Péter Ákos szerint nem attól, és csak lassú változások jönnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hamarosan tetőzik az infláció? Máshol talán, nálunk nem
Bod Péter Ákos | 2022. szeptember 1. 05:42
A pénzügyi piacokat megrengette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének a jegybankárok kansasi szimpóziumán elmondott augusztus 26-i beszéde. Powell világossá tette, hogy a Fed szerint (is) túl magas amerikai infláció ellen további jegybanki lépéseket tesznek.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hat százalékos növekedés vagy recesszió? Mi az igazság?
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 19. 05:19
A héten publikált kiugró növekedést jelző GDP adat kapcsán a kommentárok nem a bővülést méltatták, hanem a veszélyeket ecsetelték. Igen valószínű, hogy az év végén, a jövő év elején visszaesés jön. Bod Péter Ákos szerint a nagy kérdés, hogy átmeneti lesz a recesszió, vagy stagflációra készülhetünk.
Benchmark Bod Péter Ákos szerint a magyar modernizációs trendeknél van haladás, de lassú
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 12. 05:41
A hazai gazdaságpolitika az aktuális nehézségekkel van elfoglalva, miközben a hosszútávú fejlődés miatt óriási jelentősége lenne a gazdaság és társadalmi modernizációnak. Bod Péter Ákos, aktuális írásában azt elemzi, hogyan áll Magyarország ezen a téren.
Benchmark Bod Péter Ákos: Együtt élni a korrupcióval? Lehet, de sokba kerül
Bod Péter Ákos | 2022. augusztus 1. 05:42
Amíg ilyen súlyos a korrupció, addig nem jön az uniós pénz. Ez pedig a magyar embereknek okoz végső soron nehézséget. A gond az, hogy a korrupció más módokon is gazdasági problémákat okoz, ennek költségét is a magyar társadalom viseli, áll Bod Péter Ákos aktuális írásában.
Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG