4p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.

Nem sétagalopp a tőkepiacok idei első négy hónapja. A globális indexek kétszámjegyű mínuszban tartózkodnak. Mielőtt még azt gondolnánk, hogy ha már a részvények vacakul teljesítenek, akkor majd a kötvényekben biztonságban lesz a pénzünk, az a helyzet, hogy a legjobb minőségűnek tartott hosszú amerikai állampapírokon is lejárattól függően 8-24 százalék bukót lehetett eddig realizálni. Képzeljük el, mi folyik a kevésbé jó minőségű állampapírok piacain. A fentiekből következően egy klasszikus részvény-kötvény portfólió katasztrofálisan néz ki idén, nem jellemző, hogy részvények és kötvények egyszerre ennyire rosszul teljesítsenek.

Merre tovább? Fotó: Depositphotos
Merre tovább? Fotó: Depositphotos

Valójában a 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. A '10-es években alacsony infláció társult laza monetáris és fiskális politikákkal és alapvetően erős gazdasági növekedéssel a fejlett világban. A fenti helyzet alacsony hozamkörnyezettel igazi aranybányává változtatta a részvénypiacot, és minden spekulatív eszköz árfolyamát az egekbe tornászta. Ehhez képest most szigorúbb monetáris politikákkal, a Covidot követő túl laza fiskális politikák visszafogásával, magasabb hozamkörnyezettel és nagyobb inflációval szembesülünk. 

Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát. Lehetett sokáig abba az álomvilágba ringatni a szereplőket, hogy a pénznyomtatás, a laza gazdaságpolitikák, az állami beavatkozások sora soha nem vezet magasabb inflációhoz. Nem egy írást olvashattunk, különösen az évtized végén, amelyek arról szóltak, hogy az infláció halott. Alig több mint fél éve még monetáris politikusok tucatjai mantrázták, hogy az infláció csak átmeneti lesz.

Valójában az inflációt okozó legfőbb tényezők már megjelentek a '10-es évek második felében is. Értem ezalatt a munkaerőpiac beszűkülését, a globalizáció visszafordulását, az energetikai/nyersanyag szektorban 10 éves távlatban elmaradó beruházásokat, a helyenként értelmetlenül laza monetáris és fiskális politikákat, a rosszul kezelt válságokat. 

A '20-as években a fenti tényezőkre két nem várt esemény is ráerősített. Az egyik a koronavírus-járvány volt, amelyet a szokásos reflexek alapján, mértéktelen pénznyomtatással és laza fiskális politikákkal kezelt a világ. Az ehhez értelemszerűen alkalmazkodni képtelen kínálati oldal okozta az első inflációs sokkot. Ezt most az orosz-ukrán háború miatt előtérbe kerülő deglobalizációs félelmek, élelmiszer- és energiaársokk követ. 

A jegybankoknak nem maradt érdemben más választása, mint hogy megpróbálják elfojtani az inflációt, még akkor is, ha ezzel recesszióba rántják a gazdaságokat. Tény, hogy a kamatemelés finoman szólva sem a tökéletes megoldás a kínálat szűkösségének rendezésére, valamint a beruházások felpörgetésére, de jobb híján nem maradt más lehetőség. 

A piacok pedig pont úgy viselkednek, ahogyan egy emelkedő hozamkörnyezetben magas infláció és lassuló növekedés mellett szoktak. A BCA Research ábrája pont ezt mutatja: 

Érthetően ebben a környezetben a laza gazdaságpolitikák korábbi nyertesei, nevezetesen a technológia szektor vagy az erősen spekulatív kategóriába sorolt kriptopénzek szenvednek leginkább.

A nagy kérdés, azonban a fentiek fényében, hogy hogyan tovább. A piaci konszenzus alapján az ősz során az USA-ban elérhetjük a 2,5-3 százalék körüli alapkamatot. A részvénybefektetők szempontjából a legjobb forgatókönyv, ha ez az alapkamat valóban elegendő az infláció megfékezéséhez. Ez esetben a monetáris szigorítás tetőzik, a piacok megnyugodhatnak, ez stabilizálhatja a kötvényhozamokat és a részvénypiacon is megkezdődhet a kilábalás. 

A rossz hír nyilván az lenne, hogy a most várt 2,5-3 százalék körüli alapkamat nem képes megfékezni az inflációt, vagy tartósan magasabb ráta szükséges ehhez. Ugyanakkor azt gondolom, erre igen kicsi az esély. A világ és ezen belül egy teljes generáció szokott el a pozitív nominális kamatok létezésétől. Számukra az alkalmazkodás inkább lesz gyors és fájdalmas, de ennek megfelelően eredményes is. A jegybankok, bár a 24. órában járnak, megfékezhetik, hogy az infláció az ár-bér spirálon keresztül tartósan beépüljön a rendszerbe. Ha ez sikerül, egy év múlva ilyenkor szebb arcukat fogják mutatni a részvénypiacok. Addig is azonban magas volatilitásra, vad emelkedésekre és esésekre számíthatunk, utóbbiak előbb-utóbb kiváló hosszú távú vételeknek ágyaznak majd meg.

(A szerző az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark A forint tartós gyengítése hibás gyakorlat – megszólalt a volt jegybankelnök
Privátbankár.hu | 2025. március 28. 09:46
Bod Péter Ákos szerint ideje szakítani azzal a gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely a forint gyengítését versenyképességi eszköznek tekinti. A volt jegybankelnök szerint a térség valutái közül a forint lóg ki leginkább, és a tartós leértékelés csak fokozza az inflációt.
Benchmark Gavallér állam és gyenge verseny: áremelkedés plusz ütemcsökkenés
Bod Péter Ákos | 2025. március 21. 05:54
Az év eleji áremelkedések ismét az EU legmagasabb inflációs rátáját eredményezték Magyarországon, miközben a kormányzat sikerpropagandát folytatott. Az élelmiszerárak drágulása és a kiskereskedelmi árrés maximalizálása élénk társadalmi vitát váltott ki. Eközben az ipari és építőipari árak is emelkedtek, miközben a gazdaság stagnál. A háttérben strukturális problémák és versenytorzító tényezők is meghúzódhatnak. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Makacs infláció, bizalmatlan fogyasztó, pótcselekvő kormány
Bod Péter Ákos | 2025. március 13. 05:42
Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.
Benchmark Bod Péter Ákos: Elment két év, mire mentünk vele? És mi jöhet?
Bod Péter Ákos | 2025. március 7. 05:47
A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Beruházások – megvolt a mélypont?
Bod Péter Ákos | 2025. február 28. 05:43
A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.
Benchmark Bod Péter Ákos: Növekedési potenciál, üzleti akciórádiusz – hol van jövője a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. február 19. 05:41
Orbán Viktor legutóbbi kijelentése szerint Magyarország nem maradhat csak az Európai Unió keretrendszerében. Pedig inkább a fejlett maghoz való közel jutás a nemzeti érdek. Attól pedig markánsan különbözik a pártérdek, személyes érdekeltség vagy a NER-cégek különérdeke.
Benchmark Bod Péter Ákos: A vámháború első hete – és ami jöhet
Bod Péter Ákos | 2025. február 5. 05:46
Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Ha Németország szerkezeti baja csak pénz kérdése, akkor van megoldás
Bod Péter Ákos | 2025. január 31. 05:42
A közelgő februári német parlamenti választás kétségtelenül az év fontos eseménye lesz. Amelynek természetszerűen lényeges tényezője a gazdasági helyzet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tavaly a recesszió segített az infláción, a forintgyengülés nem – és az idén?
Bod Péter Ákos | 2025. január 17. 05:46
2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A világgazdaság 2024-ben – megint állva maradt Magyarország
Bod Péter Ákos | 2024. december 24. 06:12
A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG