Októberben és novemberben visszaesett pár ezer fővel az Ausztriában hivatalosan dolgozó magyar állampolgárok száma, de még mindig 42 százalékkal többen vannak, mint tavaly év végén. Ennek az oka talán a mezőgazdaság szezonalitása lehet. Az összes kelet-európai származású dolgozó létszáma is mérséklődött, a magyarok a létszám több mint harmadát teszik ki.

Látszólag kevesebb, mint háromszáz magyar állampolgárságú személy dolgozott Kanadában tavaly év végén a nemrég elkészült statisztikai jelentés szerint. Csakhogy az utóbbi időben évente ennyien vagy még többen kapták meg a kanadai állampolgárságot, melynek megszerzése viszonylag könnyű. Az USA-ban általában évente nagyjából ezer magyar jutott állampolgársághoz.

Jelentősen, csaknem 50 százalékkal nőtt a Németországba bevándorló magyarok száma az idei első fél évben az egy évvel korábbihoz képest. Összesen 500 ezren érkeztek az első félévben, ebből 25 ezer magyar. Közben csak 13 ezren költöztek Németországból Magyarországra.

Az osztrák munkaügyi szervezet adatai szerint szeptember végén 52 246 magyar munkavállaló dolgozott hivatalosan Ausztriában. Ez március óta 18, tavaly március óta 85 százalékos emelkedés. Létszámban a magyarok már erősen közelítenek a török munkavállalókhoz, és többen vannak, mint a lengyelek vagy a románok.

Az EU-hoz nagyjából velünk együtt csatlakozott tizenkét ország közül csak a magyar állampolgárok kértek az első negyedévben több nagy-britanniai társadalombiztosítási számot, mint egy évvel korábban. Egy egész év adatait és az összes országot nézve csak a Spanyolországból, Olaszországból, Romániából, Magyarországról és Portugáliából érkezettek száma nőtt.

Egy egyetemi portálnak adott interjúban a miniszterelnök kifejtette, nem az a baj, hogy a fiatalok külföldre mennek - hanem az, ha nem jönnek vissza. Közép-Európa felemelkedés előtt áll.

Magyarországon elkerülhető a munkanélküliség növekedése az IMF-fel létrejövő megállapodás esetén, mert a magyar eset más, mint a görög, az ír vagy a portugál - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel.

Nagy szükség volt a németországi munkavállalás korlátozására az Európai Unió (EU) 2004-es bővítését követő hét évben, és a felkészülés időszakát nemcsak Németország, hanem az érintett közép-kelet-európai országok is jól kihasználták - fejtette ki a német munkaügyi és szociális minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a berlini magyar nagykövetség konferenciáján, amelyen a német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) képviselője ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

Az EU statisztikai hivatala új 2011-es adatsorokat tett közzé, amelyek hiányosak ugyan, de így is azt mutatják, hogy legalább kétszázezer magyar állampolgár lakik más EU-országokban, és számuk tavaly legalább 22 ezerrel nőtt. És ezek csak a hivatalos lakhellyel bejelentett személyek, aligha vannak közöttük az albérletben, kollégiumban lakók, az idénymunkások, a feketemunkások, a baby-sitterek.

Egyre-másra érkeznek a hírek a gyorsuló magyar kivándorlásról, a hazai és nemzetközi média is foglalkozik a jelenséggel, és mindenkinek van 1-2 ismerőse, aki Angliában, Németországban, Spanyolországban próbál szerencsét a magyar munkaerőpiac helyett.

Újabb 5190 honfitársunk igényelt társadalombiztosítási számot a tavalyi negyedik negyedévben Nagy-Britanniában, ami az eddig második legmagasabb három havi adat tíz év alatt. Tavaly 26 százalékkal nőtt és minden eddigi rekordot megdöntött a magyarok száma. Orbán Viktor szerint már csak 5-10 év, és jó hely lesz Magyarország.

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért szervezete szerint az egzisztenciális kilátástalanság miatt Nyugatra induló építőipari vállalkozók jellemzően nyelvtudás, tapasztalat és helyi ismeretek nélkül mennek Ausztriába és Németországba, azért, mert itthon nincs munka, vagy ha van, nem fizetik meg, illetve nem fizetik ki őket.

Az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid- vagy hosszú távon külföldön vállal munkát vagy véglegesen kivándorol, a fiatalok közül minden második. Mindez egy néhány éve tartó egyértelműen növekvő trend eredménye, 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya.

Újabb bizonyítéka van annak, hogy a Magyarországról külföldre irányuló kivándorlás gyorsul: a német statisztika szerint az elmúlt két évben több mint ötszörösére, mintegy 3200 főről 17 ezer főre nőtt a Németországba költöző magyarok száma, ekkora kiköltözési hullám az 1996-ig visszamenő adatok között közel sem fordult elő. Tíz év leforgása alatt 47 ezer magyar állampolgár vándorolt ki Németországba.

Az EU EURES nevő szervezete és a magyar rendőrség közös kampányt indít, amelynek során felhívják a figyelmet a külföldi munkavállalásban rejlő veszélyekre, informálják a külföldön dolgozni szándékozókat a jogaikról és lehetőségeikről, és segítsék a már bajbajutott magyar állampolgárokat.

A 2011-es munkaerő-piaci nyitás után egy év alatt 57 százalékkal nőtt az Ausztriában – legálisan - dolgozó magyarok száma, így március végén meghaladta a 44 ezret. A magyarok főleg Burgenlandba, Bécsbe és Alsó-Ausztriába ingáznak. A kivándorlási láz másutt is erősödik, tavaly csak a harmadik negyedévben ötezer adószámot adtak ki Nagy-Britanniában magyaroknak.

Közös nyilatkozatban fejezték ki sajnálkozásukat a visegrádi országok (V4) a svájci kormány döntése miatt, amely ismét bevezeti nyolc uniós tagállam állampolgáraira a letelepedési engedélyekhez kapcsolódó korlátozásokat. A V4-ek bíznak abban, hogy Bern felülvizsgálja a határozatot - közölte a Külügyminisztérium. Tavalyelőtt 5932 svájci állampolgár élt Svájcban.

A hazai statisztikai adatok nem szólnak róla, de nemzetközi adatok szerint Magyarországot százezres nagyságrendben hagyták el polgárai az utóbbi években, hogy szerencsét próbáljanak külföldön. Tizennégy év leforgása alatt félmillióan is lehettek, szerencsére sokan visszajöttek közülük. Így is minimum 150, de inkább 180 ezer magyar állampolgár élt az OECD-országokban 2009-ben, azóta nőhetett a számuk.