A lakások felújítására és korszerűsítésére a mainál sosem volt jobb alkalom – ez az üzenet olvasható ki GKI és a Masterplast közös, júliusi kutatásának eredményeiből, ami a lakosság ez irányú terveinek és szándékainak felmérésére irányult.
A járvány harmadik hullámának lecsengése és a korlátozó intézkedések nagy részének foldása után a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési kedve rég nem látott magasságba emelkedett. A pandémia okozta kötöttségek alóli felszabadulás, – a gyereket nevelő családok számára elérhető - kormányzati támogatások, illetve a hitelezési expanzió egyaránt ösztönzőleg hat a lakossági szándékokra.
A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 17 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg) – azaz csaknem minden hatodik lakóingatlan érintett lehet. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 700 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez 120 ezerrel az előző negyedévinél és 130 ezerrel az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél is nagyobb számot jelent.
Csakúgy, mint a korábbi megkérdezések esetében a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érezhető, míg a lehetőségek a legkevésbé a panellakások lakóinak fantáziáját ragadták meg. A tégla építésű társasházi lakásokban lakók tervei megfelelnek a mintaátlagnak. A panelek tulajdonosai abban reménykedhetnek, hogy folytatódik a panelprogram, vagy az adott társasház elindul valamilyen pályázaton és lesz elegendő önerő ehhez.
Korlátokat csak az építőanyagok árainak és a felújítási szolgáltatások díjainak dinamikus emelkedése, illetve az építőipari kapacitások szűkössége jelenthet. Erre viszont kevés családnak van válasza, vagyis elegendő plusz pénze. Lapunk ingatlanközvetítő hálózatok szakértőitől úgy értesült, hogy egyre többen a korábban jellemző kalákában, tehát családi-baráti segítséggel próbálják elvégezni a mélyebb szakértelmet nem kívánó munkákat.
Közben a Gazdasági Versenyhivatal kettőzött erővel küldi ki kommandóit a téglagyártókhoz és forgalmazókhoz, hogy a rajtaütésszerű ellenőrzések során "feltárják az esetleges visszaéléseket". Hétfői közlésük szerint a fővárosban, valamint négy megyében is vizsgálódtak kis -és nagykereskedőknél, de jelentésükben semilyen konkrétumot nem tettek közzé. A vizsgálat külön kiterjed a közös beszerzési társulásokra és franchise rendszerekre. Ezek az építőanyag-kereskedőket tömörítő vállalkozások azért jöttek létre, hogy együttes piaci erejük révén, közös beszerzésekkel nagyobb kedvezményeket és versenyképes árakat harcoljanak ki a gyártóktól.
Az előző, egy negyedévvel ezelőtti felméréshez képest csaknem minden településtípusban és minden régióban nőtt a felújítási kedv. A legnagyobb mértékben Budapesten, itt a megkérdezett háztartások 18 százaléka készül renováltatni, szemben az áprilisi 8 százalékkal. A megyeszékhelyeken 12-ről 16 százalékra, az egyéb városokban 11-ről 17 százalékra nőtt az érdeklődők aránya, míg a községekben maradt a 15 százalékos arány.
Ha a területi megoszlást nézzük, akkor látható, hogy a régiók közül a közép-magyarországiban és a nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb várható aktivitás (a háztartások 18, illetve 19 százaléka készül valamilyen felújításra), de az észak-magyarországi és a dél-alföldi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység valószínű (az ilyen akciókat tervező háztartások aránya egyaránt ezekben 20-20 százalék).
Állami forrást tízből négy, felújítást tervező háztartás szeretne igénybe venni, itt 4 százalékos növekedés volt. A biztosan felújításra készülők fele számít az állami támogatás igénybevételére, míg a csak valószínűleg felújításba belevágók a támogatás felhasználásával kapcsolatban is elég bizonytalanok.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
