Az év második negyedévében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek itthon a lakásárak, ami a leggyorsabb növekedés amióta elérhető ilyen statisztika. Leginkább a panelek értéke emelkedett (20 százalékkal), de a téglalakások is közel 18 százalékos felértékelődést produkáltak. Az áremelkedés megegyezik a keresleti statisztikákkal, hiszen a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanokat keresik a legjobban a vevők, júniusban 29 százalékos növekedéssel. Meglepetésre ez a tendencia regionális különbséget sem mutatott:
a panel- és téglalakások ára rekordmértékben, több mint 20 százalékkal emelkedett Kelet- és Nyugat-Magyarországon is a második negyedévben.
Egyelőre még száguld az ingatlanpiac, de a kilátások alapján már nem sokáig
A 2019-es számokhoz képest a kereslet még erősnek tűnik, a tranzakciószámok növekedtek (2019: 10 542 vs 2022: 10 859). Azonban már látszanak a repedések a falon: a tavalyi adatokkal összevetve elmaradást mutat az idei ingatlanpiaci kereslet. Szekeres Bence, az Equilor Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a magas inflációs környezet, illetve a gyenge forint hatására ma még többen menekítik a pénzüket ingatlanba, a júniusi 11,7 százalékos infláció mellett ugyanis
nincs olyan, a lakosság számára is elérhető, alacsony kockázatú befektetés, ami eddig meg tudta volna verni az ingatlanok reálértelemben vett teljesítményét,
ez lehet az egyik oka az ingatlanárak emelkedésnek. Ez az áremelkedés valószínűleg kitarthatott volna, ameddig a forint nem tud erősödni, azonban számos tényező mellett a rezsicsökkentés megváltoztatása is új irányba sodorhatja a lakáspiacot – tette hozzá Szekeres Bence.
A rezsicsökkentés változása különböző elemzések alapján az áramfogyasztás terén kicsivel több mint négymillió embert, míg a gázfogyasztás tekintetében közel hárommillió embert érinthet.
Természetesen itt vannak átfedések, de látható, hogy a kormányzati várakozásoknál több embert érint a rezsicsökkentés módosítása. Ennek jelentős lesz a hatása a magyar ingatlanpiacra, hiszen az Equilor Alapkezelő szerint a vásárlók a nagyobb ingatlanok helyett áttérnek a kisebb és energiatakarékosabb lakásokra.
A kormányzati intézkedésen kívül az infláció, illetve a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései szintén meghatározóak az ingatlanárak alakulásában. A pénzromlás üteme a jegybank várakozásai alapján tovább emelkedhet júliusban, ami azt jelenti, hogy a kamatemelések vége még nincs kilátásban, és akár 13 százalékra is emelkedhet a kamatszint. Ez negatívan befolyásolja a jelzáloghitel kamatokat is, a további emelések pedig folyamatos drágulást hozhatnak a törlesztőkben, és már most az látható, hogy
csökken az ingatlanok iránti kereslet az előző hónapokhoz képest, valamint a jelzáloghitel igénylések mértéke is csökkenő tendenciát mutat.
Mindezek ellenére féléves tekintetben még mindig közel 26 százalékos bővülés tapasztalható 2021-hez képest. Ugyan még nem drasztikus a csökkenés havi szinten, de a további kamatemelések felgyorsíthatják a folyamatot, ami a nagyobb és nem energiatakarékos ingatlanoknál stagnáláshoz, esetlegesen árcsökkenéshez vezethet.
A kisebb, energiatakarékos ingatlanok áremelkedése folytatódhat
A lakáspiac vizsgálatában fontos tényező az árak éves fizetéshez mért mutatója, és azok összehasonlítása a régiós és nyugat-európai adatokkal:
Magyarországon kicsivel több, mint 13 éves fizetésből tudunk megvenni egy átlagos, 90 négyzetméteres lakást, míg Németországban tíz és fél év, Szlovákiában pedig tizenkettő éves fizetésbe kerül egy átlagos lakás.
Amennyiben befektetésként tekintünk a lakóingatlanokra, akkor az elkövetkezendő időszakban az energiatakarékos, kisebb ingatlanok tulajdonosai járhatnak jól: az Equilor Alapkezelő szerint e szegmensben tovább folytatódhat az áremelkedés, míg a nagyobb ingatlanok iránti kereslet csökkenhet.
Kampányt indítottak: Ne legyél Tibi! 
