A CBRE felmérésében megkérdezettek legalább a tavalyi 1,7 milliárd eurós forgalmára számítanak. Ezen belül 28 százalék szerint akár 2 milliárd eurót is elérheti a forgalom, ami egyébként rekordot jelentene a magyar kereskedelmi ingatlanpiacon, a globális válság előtti utolsó békeév, 2007 hajszállal 2 milliárd euró alatti forgalmát is túlszárnyalva.

A szakemberek várakozásai egybevágnak a CBRE kutatási szakértőinek előrejelzésével, miszerint az idei év forgalma hasonló lehet a tavalyiéhoz, mindazonáltal, ez az 1,8 milliárd euró lehet a piac plafonja, tekintve a korlátozott kínálatot.

Jellemzően a nagy nyugat-európai intézményi befektetők (49 százalék), a magyar befektetési alapok (25 százalék) és az Európába is az elmúlt néhány évben megerősödő kínai, koreai, orosz és közel-keleti befektetők (21 százalék) növelik leginkább aktivitásukat. Ez is egybecseng a CBRE előrejelzéseivel, bár a nyugat-európai befektetők jelentős mértékű aktivitás-növekedése még kérdéses.

„Egy biztos, az, hogy mind a piac, mind mi, tanácsadók úgy látjuk, hogy az opportunista, nagy kockázat mellett nagy hozamra játszó befektetők eltűnőben vannak a magyar piacról, jelzi, hogy egy biztos alapokon álló, erős ingatlanpiaccá váltunk” – mondta Kibédi-Varga Lóránt, a CBRE ügyvezető igazgatója.

Élen az ipari ingatlanok

Szemben a CBRE európai befektetési körképével, amely szerint a nemzetközi befektetők idén az ipari ingatlanokat várják első helyre, a magyar piac résztvevői a prémium irodaházakat (21 százalék) és az újonnan épülő irodaházakat (19 százalék) nevezték meg a legvonzóbb ingatlantípusnak, de jól szerepeltek az ipari ingatlanok (17 százalék) és az alternatív befektetések (17 százalék), mint például a szállodák is.

A jelenlegi, nagyon kedvező pénzügyi feltételek egy ideig még fennmaradnak a magyar befektetők szerint, akik leginkább az első osztályú irodák (33 százalék) és az ipari ingatlanok (31 százalék) hozamának további mérséklődését várják, szemben a bevásárlóközpontok (11 százalék) és a bevásárló utcai ingatlanok (10 százalék) hozamcsökkenésével. Mindazonáltal, nem elenyésző azok aránya (15 százalék) sem, akik úgy érzik, idén vége lehet a hozamcsökkenésnek – párhuzamosan az amerikai FED kamatemelési ciklusával és a kötvényvásárlási program kifutásával.

Milyen ingatlant keresnek Magyarországon?

Arra a kérdésre, hogy milyen ingatlant vásárolnának a leginkább Magyarországon, a válaszadók hasonló arányban jelölték meg a stabil cash-flow-val rendelkező prémium ingatlanokat és a hozzáadott-értéket képviselő ingatlanokat (32 százalék-32 százalék), míg a felújításra szoruló (25 százalék), illetve üresen álló ingatlanok (10 százalék) iránt lényegesen kevesebb érdeklődést mutattak.

„Világszerte megfigyelhető, hogy a befektetők egyre inkább az azonnali jövedelem reményében vásárolnak ingatlanokat és kevésbbé a hozam további csökkenése motiválja őket. Magyarországon is a stabil, azonnali cash-flow a legcsalogatóbb, azonban kérdés, hogy mennyire szűk a kínálat az ilyen ingatlanok vonatkozásában” – elemezte Borbély Gábor, a CBRE piackutatási igazgatója.

Mind azt a CBRE kutatásai igazolják, a magyarországi ingatlanpiac fejlődésének legjelentősebb kerékkötője (az egyre emelkedő építőipari költségek mellett) a rendelkezésre álló ingatlanok korlátozottsága – ez megegyezik a válaszadók véleményével, akik szerint az ingatlanok kínálata (38 százalék) jelenti ma a legnagyobb kihívást, míg a szigorodó finanszírozási feltételek (23 százalék), a hazai (16 százalék) vagy nemzetközi (12 százalék) politikai helyzet már jóval kevesebb aggodalomra ad okot. A gazdaság lassabb növekedésére pedig csak nagyon kevesen (3 százalék) számítanak.