Az utóbbi időben számtalanszor hallani arról, hogy a magyarországi cégek egyre komolyabb és komolyabb munkaerőhiánnyal küzdenek. Mindezt alátámasztja az a nemrég készített felmérés is, amely szerint a magyar munkavállalók háromnegyede nyitott arra, hogy elhagyja jelenlegi cégét, és mintegy 1,3 millióan hajlandóak lennének akár külföldre is menni egy jobb munkahelyért és fizetésért. Mit tehet egy ilyen környezetben egy cégvezetés? Kezdjük a legkézenfekvőbb tényezővel!
Anyagi elismerés
Fizessük meg beosztottakat! Egy jó motivációs rendszer legfontosabb - de majd látni fogjuk, hogy nem egyedüli - eszköze a pénzügyi ösztönző rendszer, ami lehet egy versenyképes bér, jutalék, béren kívüli juttatás.
A fent említett kutatásból az is kiderült, a megkérdezett munkavállalók legkevésbé a fizetésükkel vannak megelégedve, a fiatalokra, pályakezdőkre pedig ez különösen igaz lehet. Már az első munkahely kiválasztásánál is a legfontosabb szempont a magas fizetés. Bár gyakran az irreális igények korántsem vannak összhangban a valós lehetőségekkel, ilyenkor léphetnek be az egyéb motivációs eszközök alkalmazása.
Segítsük őket!
Az idei évtől jelentősen megváltoztak a nem pénzben nyújtható juttatások adózása. Az év elejétől béren kívüli juttatásként adható pénzbeli juttatás is, de az óvodai szolgáltatással is bővült az adómentesen nyújtható juttatások köre. Továbbra is adómentesen adható sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, valamint törvényben meghatározott feltételek mellett nyújtott lakáscélú támogatás is.
A pénz nem minden
Tegyük fel, munkavállalóink megkapják a piacképes fizetést, béren kívüli juttatásokat, mégis azt tapasztaljuk, elégedettek munkahelyükkel. Itt van a második buktató: mit lehet ekkor tenni? Az anyagi juttatások mellett fontos kritérium lehet a cég hírneve, hogy biztos háttérrel rendelkezzen, de nem elhanyagolható szempont a jó munkahelyi légkör és a társaság sem. Nem mindegy, milyen körülmények között tölti el beosztottunk munkaidejét, milyen kollégákkal, milyen atomszféra veszi körül a napi 8 órás munkaidőt.
Hogyan lehet ezen javítani? Apró intézkedések is nagyot segíthetnek a beosztottak jobb közérzetén. Gondoljunk csak bele, ha ingyenesen hozzáférhetnek bizonyos szolgáltatásokhoz. Kezdve az ingyenes kávé- és ásványvíz-fogyasztástól egészen odáig, hogy van munkahelyi torna, masszázs vagy akár egy ping-pong asztal is az irodában. Ezek egy vállalat költségvetésében néhány ezer, tízezer forintos tételek, de a munkavállalók közérzetéhez nagyban hozzájáruló pluszt jelenthetnek.
Elismerés és dicséret
Ne csak fizikai juttatásokban gondolkodjunk! Számtalan cégvezetés ott hibázik, hogy dolgozóit elfelejti motiválni. Legyen akár az egy sikeres projekt utáni dicséret, néhány elismerő szó, a verbális visszacsatolásról sem lenne szabad elfeledkeznünk. Ennél még hatékonyabb lehet évente vagy félévente egyszer egy szóbeli értékelés, négyszemközti elbeszélgetés a beosztottakkal, ahol az esetleg felmerülő problémáknak, észrevételeknek is teret lehet nyitni.
Nem beszélve arról, hogy a fiatalabb generáció is egyre ambiciózusabban gondolkodik, sokan komoly karriert is befutnának első munkahelyükön, akik későbbiekben vezető beosztásban szeretnének dolgozni. „Neveljük ki” a következő főnököt, támogassuk karrierjük felépítésében. Ezzel is segíthetjük legmotiváltabb/fiatal dolgozóinkat.
Rugalmasság
Egy nemrég készített kutatásban a megkérdezett pályakezdőnél dobogós helyen végzett a rugalmas munkaidő. Ráadásul a női munkavállalóknak különösen fontos szempont, hogy karrierterveik mellett a gyermekvállalással kapcsolatos álmaikat is megvalósíthassák. Anyaként teljes munkaidőben dolgozni persze nem kizárólag nálunk jelent kihívást. (Példának okáért a német nőknek is komoly problémát jelent, és csak keveseknek sikerül.)
A nyitott ajtó elve
Legyen nyitva a főnök szobájának ajtaja! Röviden ezt mondja az elv, amely egyrészt jelenti, hogy a beosztottak szívesebben dolgoznak olyan munkakörnyezetben, ahol kevésbé érzik a főnök-beosztott közötti hierarchiát. Másrészt jelenti azt is, hogy a vezetés nyitott a kollégák irányába, bármilyen probléma „meghallgattatik felülről”.
És még ott vannak a csapatépítések, továbbképzések, tréningek. De jó, ha szem előtt tartjuk, egy néhány órás, néhány napos tréning nem mindenre jelent megoldást. Az általános tréningek rövidtávon jól működhetnek, de könnyen előfordulhat, hogy pár hét után már alig észrevehetőek a hatásaik és újra felbukkannak a már jól ismert problémák. Az ott megfogalmazott – és persze mindenki számára helyesnek tartott célkitűzések – pillanat alatt elfelejtődnek, a problémák attól még ott maradnak. Ezért érdemes néhány hónap után is elvégezni a visszacsatolást, a tréningen megfogalmazott célkitűzések felülvizsgálatát.
Mivel válaszol Moszkva a mélyebb csapásokra? 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
