A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az egységes gyakorlat kialakulása érdekében nemrégiben ajánlást adott ki az elektronikus megfigyelőrendszer használatának alapvető követelményeiről. Az ajánlás a Munka Törvénykönyve (Mt.), az Adatvédelmi törvény (Infotv.) továbbá a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységről szóló törvény alapján ad útbaigazítást, hogy az elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazó munkáltatóknak milyen előírásokat, elveket kell betartani a jogszerű használathoz.
Nem mindent ellenőrizhetnek
A munkavállaló a munkaviszony teljesítése során köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni - foglalta össze a Mazars. Az Mt. megteremti a keretszabályát annak, hogy a munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze a munkaviszony időtartama alatt.
Az ellenőrzés során bizonyos garanciális követelményeknek érvényesülnie kell, így az ellenőrzés és az annak során alkalmazott módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, illetőleg a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A munkáltatót az Mt.-ből és az Infotv.-ből eredően a technikai eszközök alkalmazása és az azzal járó adatkezelés tekintetében előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli, amelynek egyszerűnek, bárki számára érthető szövegezésűnek kell lennie. Figyelem, a tájékoztatás megtörténtét a munkáltatónak kell igazolnia! A munkavállalók ellenőrzése és az ahhoz kapcsolódó adatkezelés során az Infotv. alapvető rendelkezéseit be kell tartani.
Az emberi méltóság a határ
A munkáltatónak kell tudni igazolni, hogy az általa alkalmazott megfigyelőrendszer megfelel az adatvédelmi jogszabályban megfogalmazott célhoz
kötöttség elvének, vagyis meghatározott célból és a cél megvalósulásához szükséges mértékben lehet csak az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltetni. Jogszabály általános jelleggel meghatározza, hogy elsődlegesen milyen célból (pl. az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, vagyonvédelem) lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni azzal, hogy annak abszolút korlátja az emberi méltóság.
Így nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségben ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértené, különösen öltözőkben, zuhanyzókban, illemhelyiségekben vagy orvosi szobában. A célhoz kötöttség elvének az egyes kamerák látószögével kapcsolatban is érvényesülnie kell, azaz az egyes kamera látószöge csak a céljával összhangban álló területre irányulhat.
Fontos a megfelelő adatkezelés
A célhoz kötött adatkezelés elválaszthatatlan része az adatkezelés időtartamának meghatározása. Főszabály szerint három munkanapig lehetséges a felvételek tárolása, ennél hosszabb ideig történő tárolás valamely a törvényben meghatározott különös körülmény fennállta esetén lehetséges.
A felvételek megtekintése kapcsán célszerű azt is szabályozni, hogy ki, milyen célból és milyen időközönként nézheti vissza a felvételeket. Annak eldöntése során, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásából eredő adatkezelés kapcsán a munkáltatónak be kell-e jelentkeznie a NAIH-hoz azt kell figyelembe venni, hogy az elektronikus megfigyeléssel érintett helyiségben kik tartózkodhatnak, mivel bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a munkavállalókon kívül más kívülálló személyek is megfigyeltekké válhatnak (pl. ügyfelek, látogatók). Ebben az esetben az adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
