A májusi infláció 3,9 százalék volt éves szinten, a maginfláció is 4,0 lett. Az elemzők viszont általában csökkenő inflációval számolnak az év hátralevő részében. De alighanem magasabbal, mint a tavalyi 2,8 százalék. Virovácz Péter, az ING szenior elemzője 3,3 százalékot említett mai nyilatkozatában.
“A maginflációs mutatók lassan növekvő trendje várhatóan nem változik idén érdemben, hiszen a gazdaság mögöttes folyamatai (erős belső kereslet, tovább emelkedő bérek) ebbe az irányba mutatnak” – írta az Erste Befektetési junior elemzője, Varga Zsombor.
Sem az ING, sem az Erste nem számít arra, hogy júniusban az MNB változtatna monetáris politikáján. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint viszont “a jegybanktól újabb enyhe szigorítás várható”. De csak egy olyan apró lépésre számít, mint amilyen márciusban is történt.
Csökken, de magas marad?
A K&H Bank júniusban és júliusban mérsékeltebb inflációs adatra számít, “mert egy évvel korábban az üzemanyagárak ekkor adtak lökést a mutatónak”. Ám az inflációt alapvetően “felfelé húzza a nettó reálbérek emelkedése”. “A cégek kénytelenek előbb-utóbb érvényesíteni az áraikban a magasabb fizetéseket. Emellett a lakosság egyre többet fogyaszt, egyre többet vásárol” – írják kommentárjukban.
A Takarékbank elemzői 3,4-3,5 százalékos inflációra számítanak a tavalyi 2,8 százalék után. Suppan Gergely azt is hozzátette, hogy az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése fokozza a gyorsulását.
Visszakanyarodott a forint
Inflációs adatra gyengül a forint – írta az Equilor Befektetési délelőtti hírlevelében. Ez azonban nem tartott sokáig, a nap további részében inkább erősödés következett. Délután ötkor 320,10 volt az euró, ez hatvan fillérrel alacsonyabb, mint csütörtök este volt.
|
Mit jelent ez az infláció a befektetőknek? Összegezzük: Az infláció magas, a trend emelkedő. Az év hátralevő részében szerény csökkenés várható, de nagyon valószínű, hogy a pénzromlás évi három százalék felett marad. A most debütáló Magyar Állampapír Plusz hozama öt évre 4,9 százalék, az új öt éves inflációkövető kötvényé, a PMÁP 2024/J-é 1,7 százalék az infláció felett. Ha tehát az infláció eléri az idén a 3,2 százalékot, akkor a változó kamatozású kötvény is utoléri a nagy hírveréssel előkészített fix kamatozásút. Ha ez bekövetkezne, jöhet olyan reakció, hogy az állam egy tollvonással tovább emel az amúgy is magas fix kamatokon – mert a tervet teljesíteni kell –, meg olyan is, hogy úgy hagyja. Az átlagemberek hajlamosak azzal törődni, mennyi a nominális (névleges) kamat, és kevésbé az infláció feletti reálkamattal. Minél magasabb kamatszámokat látnak maguk előtt, annál valószínűbb, hogy vásárolnak belőle. Az pedig erősítheti az elszívó, kiszorító hatást. A bankbetétek, a tőzsdei részvények, a befektetési jegyek, esetleg az ingatlanok helyett is több állampapír fogy majd. Az inflációkövető állampapír egyfajta garanciát kínál: bármennyi is az infláció, a te pénzed megőrzi értékét. A fix kamatozású új kötvény mellé viszont elvileg egy sorjegy is jár: ha nagyon elszáll az infláció, akkor nem olyan jó, ha visszaesik, akkor nagyon jól lehet járni vele. De mivel az állam egy évenkénti kiszállási lehetőséget is mellékelt hozzá, a kockázatokat mindjárt szinte le is nullázták. Szinte csak nyerni lehet vele. Kivéve, ha adófizető vagy, és megtakarításod nincsen. (A fix kamatozású kötvényekről itt írtunk, az infláció-követőkről pedig itt.) |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
