Továbbra is nagyon alacsony az infláció Magyarországon, egyrészt a rezsicsökkentés, másrészt az alacsony fogyasztás, harmadszor az eurózónás defláció miatt – mondta el Bebesy Dániel vezető elemző a Budapest Alapkezelő sajtóbeszélgetésén. Folytatódik a 2008 óta tartó átalakulás, van folyó fizetési mérleg-többlete az országnak, javulnak a külső egyensúlyi mutatók.
Világtendencia ez, nem hungarikum
A költségvetési hány évi három százalék alatt tartása azonban továbbra is csak a különadók mellett megy, aminek az az üzenete változatlanul, hogy a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan. A növekedési kilátások szempontjából ez a kiszámíthatatlanság megbosszulhatja magát – mondta Bebesy. Állampapír-hozamaink alacsonyak, aminek külső oka a világtendenciákban keresendő, belső oka pedig az egyensúlyi mutatóink javulásában.
|
| Bebesy Dániel (archív fotó) |
A hozamszintünk nemzetközi összehasonlításban nem is olyan alacsony, a relatív árazás alapján akár tovább is csökkenhetnek a magyar hozamok, amelyek még mindig jelentősen a német állampapír-hozamok felett vannak – hangzott el. A német tíz éves állampapírok hozama például csak 0,8 százalék körül van. A feltörekvő országok között azonban már nem számítunk magas kamatozású országnak.
Muszáj kicsit kockáztatni
Mit lehet tenni a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben? Bebesy szerint nagyon nehéz értelmes hozamot biztosító eszközt találni a piacon, el kell mozdulni a magasabb kockázatú befektetések felé. A részvénybefektetések velejárója a korrekció, de az időzítést nagyon nehéz eltalálni. (Más szakemberek szerint a befektetők kimutathatóan nagy átlagban rendszeresen rosszul időzítenek – a szerk.) Az idei korrekció csak azért kapott nagy visszhangot, mert az utóbbi években nagyon elszoktunk tőle.
Ez évvel ezelőtt mindenki arra számított, hogy 2014-ben emelkedő kamatkörnyezetet fogunk látni. A Fed kivezeti a QE-t, ettől majd emelkednek a piaci kamatok az USA-ban és a világ más részein is. Nem ez történt, sőt a kamat sok régióban, mint az EU vagy Japán, még csökkentek is.
A válságkezelésben a rövidebbet húztuk
Az EU és az USA nagyon eltérően közelítette meg a válságkezelést, az EU-ban sokkal később kezdték el a kamatcsökkentést, sőt 2011-ben két alkalommal még emelték is. Így az eurózónában sokkal súlyosabb volt a válság, mint az USA-ban, alacsonyabb a gazdasági növekedés, magasabb a munkanélküliség.
Az USA válságkezelése tehát sokkal sikeresebb volt, mint az EU-é. Az USA gazdaság növekedése ma három százalékhoz közelít, míg az EU a recesszió határán billeg. Inflációs nyomás középtávon nem jelentkezik. Sokak szerint évek elteltével sem fog inflációs nyomás jelentkezni.
Jó az alacsony üzemanyagár
|
Így bankolnak a jómódú magyarok és csehek Az átlagosnál magasabb megtakarítással rendelkező magyarok és csehek megtakarítási szokásai között jelentős különbségek vannak – derül ki a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, Konkoly Miklós által ismertetett felmérésből. A csehek többet keresnek és magasabb összegű megtakarításokkal rendelkeznek. A befektetői attitűdjük viszont hasonlóan konzervatív, mint a magyaroké. Prémium banki szolgáltatásokat csak egyötödük vesz igénybe, sokan nem is tudják, hogy kiemelt ügyfelek lehetnének. (A Budapest Alapkezelő mindkét országban értékesít alapokat.) A csehek jobban bíznak a bankokban, de kevésbé az államban. A csehek aktívabban használják a pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat. Hetven százalékuknak van hitele, szemben a hazai 58 százalékkal. Többen követik nyomon náluk a befektetési lehetőségeket is. |
A nyersanyagárak esése rövid távon antiinflációs hatású. hosszabb távon azonban az emberek többet tudnak költeni más fogyasztási cikkekre, így a kereslet pedig gazdasági növekedést és ezzel inflációt okozhat.
A piac csak nagyon óvatos kamatemelésre számít a Fed-től, amely el szeretné kerülni azt a helyzetet, hogy túl hamar emel, ami újabb gazdasági visszaesést okoz (mint a harmincas években, vagy nemrég Japánban).
Mindenki megtakarítani akar
Ha éve van nullás kamat az USA-ban, amire még nem volt példa az utóbbi évszázadban. Ez sem tudott azonban jelentős növekedést, inflációt generálni. Ám ez nem most alakult ki, már a nyolcvanas évek vége óta megfigyelhető egy trendszerű emelkedés. Még a nullás kamatszintnél sem akar senki fogyasztani, beruházni, mindenki megtakarítani akar. Úgy tűnik, ilyen szinten kerül egyensúlyba a globális megtakarítási és beruházási kereslet. Kérdés, hogy a potenciális növekedés hosszú távon sérült-e a világban, vagy ez az adósságválság utóhatása, és az adósságok leépülésével meg fog szűnni.
Az euró/dollár az 1,40 körüli szintről 1,24-ig jött le, sokan a dollárindex alapján egy több éves dollárerősödő trendre látnak esélyt. Trendforduló lehetett a dollárban – hangzott el.
Katonai segítségnyújtásról is beszéltek. 
