Ilyen még nem volt: az állampapírokat is veri egy bank kötvénye

Az Eximbank 400 millió euró értékben bocsátott ki kötvényeket szeptember 24-én – jelentette be a speciális, állami tulajdonú, exportösztönzési célú hazai pénzintézet. A Világbank-csoport MIGA nevű (Multilateral Investment Guarantee Agency) szervezete a Magyar Állam nemfizetése esetén is garanciát vállal a kötvények kamat- és névértékfizetési kötelezettségének 95 százalékára. (A szakkifejezések szerint az Eximbank a GMTN program keretén belül MESF típusú kötvényeket bocsát ki „MIGA NHSFO” garanciával.)

Három százalékpont a megtakarítás évente

A kötvények vásárlói így nagyrészt a Világbank kockázatát futják. Emiatt a kibocsátott kötvények minősítése AAA (a Fitch szerint), sokkal jobb, mint a Magyar Államé, ami kedvezően hat a papírok kamatterhére, illetve hozamára – mondta el Nátrán Roland, az Eximbank igazgatója. Az Eximbank megfogalmazása szerint a papírok kamatozása 2,125 százalék, és a járulékos költségekkel együtt is jóval alacsonyabb lesz a hozamuk, mint Magyar Állam által kibocsátott papíroknak.

Több mint 300 bázispont a megtakarítás az összes járulékos költséget figyelembe véve is – hangzott el. Így a jelenlegi kiocsátás semmilyen tekintetben nem tud benchmarkként szolgálni a magyar állam kibocsátásaihoz. (Ezt az eshetőséget főleg a tavalyi Eximbank-kibocsátás után emlegették sokat, amely után szintén nem sokkal jött egy magyar állami dollárkötvény.)

Hat-hét milliárdos lehet a megtakarítás

Egyébként is rendkívül drága lenne ekkora kibocsátást csinálni csak azért, hogy egy másik kibocsátáshoz benchmarként szolgáljon. Ám természetesen egyeztettek az ÁKK-val és más állami szervekkel a kibocsátásról – mondta Nátrán Roland. Öt és fél éven belül a konstrukció 6-7 milliárd forintos megtakarítást hozhat. A MIGA garanciájának díját az Eximbank fizeti, ennek mértéke nem publikus, de benne van a járulékos költségekben, efelett marad az említett megtakarítás.

Nem kívánják kiszorítani a kereskedelmi banki finanszírozást, ki szeretnék egészíteni azt, együtt szeretnének működni velük – mondta az igazgató. Hasonlóképp, az MNB növekedési hitelprogramja kiegészítésének is tekintik a tevékenységüket.

Norvégok, németek, japánok vették

Mindkét program a KKV-ket (kis- és középvállalatokat) célozza. Különbségek, hogy míg például az MNB refinanszírozási kamatlába nulla százalék, addig az Eximbanké 0,1. A partnerbankok marzsa az Eximnél maximum négy, a jegybanknál maximum 2,5 százalék lehet, de az átlagos marzs az Eximnél is csak 1,89 százalék volt tavaly.

A befektetői kör Japánból, Norvégiából, a Benelux-államokból, Németországból, Svájcból jött intézményi befektetőkből állt, olyan befektetőket értek el, akik egyébként magyar papírokat nem vásárolnak – mondták. (Valószínűleg nem véletlenül, hiszen éppen ezekben az országokban különösen alacsony a helyi államkötvények hozamszintje.) A kötvényprogram 2014-ben folytatódhat.

Irány a mesés Kelet?

Korábban egyénileg vizsgálták a vevők finanszírozását, ezt most standardizálják, ennek keretében külföldi bankokkal építenek ki jó kapcsolatokat. Ezek tapasztalataik segítéségével segítik elő a hazai exportőrök finanszírozását

A Szaúdi Fejlesztési Bankkal és török Turkiye Exima Bankkal kötöttek már megállapodást. Szerepel a listán az EDC kanadai eximbank, az OTP hét külföldi leánybankja, a Bolgár Fejlesztési Bank. Az OTP-vel 50 millió eurónyi vevőkeret-hitelmegállapodást kötöttek.

A cél nem a profit

A finanszírozási oldalon (forrásoldalon) a kínai eximbankkal pedig 100 millió eurós finanszírozási megállapodást hoztak tető alá. Az Európai Beruházási Bankkal is folyamatban van egy megállapodás, amellyel a magyar exportőrök olcsó forráshoz juthatnak – mondták el a szakemberek.

Az Eximbank küldetése olyan kockázatok felvállalása, amelyeket kereskedelmi bankok nem tudnak felvállalni. Cél a pozitív nemzetgazdasági hatások kiváltása, cél nem a profit elérése, hanem a nemzetgazdaság hozzáadott értékének növelése – mondta el Nátrán Roland.

Ötszörösére növelnék a bőségszarut

Nátrán Roland, az Eximbank igazgatója a Privátbankár konferenciáján

A bank és a biztosító összesített eszközállománya 2012-ben mintegy kétmilliárd dollárt, 400 milliárd forintot ért el, 2016 végére a cél mintegy tízmilliárd dollár elérése, azaz ötszörös bővülés. Ez rendkívül ambiciózusnak tekinthető. A 2013-as cél 2,5-3,0 milliárd dollár, amelynek a megvalósításával nincsenek elmaradásban.

Az exportlefedettségi mutató azt jelenti, hogy az export volumene hogy viszonyul a biztosított, illetve finanszírozott értékhez. Ennek arányát a 2012-ben 1,3 százalék volt, Szlovéniában 14, Lengyelországban 3,6 százalék volt. Ezért 2016 végére a régiós országok átlagát vagy az OECD-átlagot szeretnék elérni, ami körülbelül négy százalék körül van. Ez pont az említett megötszörözött eszközállományt jelenti – mondta el Nátrán.