Nyugalom, ez egy is egy olyan nap, mint a többi
Argentína szerette volna átütemezni adósságait, ebbe viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele. A feleknek az érintett kötvény kibocsátási feltételrendszerében 30 napos türelmi időszak állt rendelkezésükre, hogy megegyezésre jussanak, Axel Kicillof argentin gazdasági miniszter ugyanakkor közölte, hogy a tárgyalások nem vezettek eredményre.
"Nem fogunk aláírni olyan megállapodást, amely veszélyezteti valamennyi argentin jövőjét" - mondta a politikus. A csődre való utalásokat elhárította, és kijelentette: országa állampolgárai megőrizhetik nyugalmukat, a csütörtöki nap éppen olyan lesz, mint bármelyik másik, és a világ forog tovább.
Mi vezetett a csődhöz?
A jelenlegi argentin válság Argentína előző adósságválságára vezethető vissza, 2002-ben az ország csődöt jelentett, majd 2005-ben kezdett adósság-átütemezési programba. Ekkoriban különböző hedge fund-ok (nagy kockázat vállalására szakosodott befektetési alapok) fillérekért vásárolták fel az ország kötvényeit.
1680 százalékos nyereség
Majd nem vettek részt az adósság-átstrukturálásban, amikor a hitelezők követeléseik egy részéről – 70 százalékáról – többé-kevésbé önként lemondtak, hogy a kisebb részéhez hozzájussanak. Hasonlóan a görögországi, pár évvel ezelőtti adósságrendezéshez, amikor a kötvények névértékét leszállították, és azóta a görögök ez után fizetik a terheket.
Az argentinok előszeretettel nevezik keselyűknek ezeket a hedge fund-okat, mert – a Handelsblatt.com szerint – 1680 (!) százalékos nyereséget érnének el, ha a kötvények teljes értékét megítélnék nekik. Márpedig egy new yorki bíróság korábban már megítélt nekik 1,33 milliárd dollárt és annak kamatait, ennek nyomán például már argentin javak lefoglalásával is próbálkoztak külföldön. Például lefoglaltak egy iskolahajót egy afrikai kikötőben
Rutinja van már államcsődökben
Most ott tart az ügy jogilag, hogy a bíróság megtiltotta, hogy Argentína kifizesse kötvénytartozásainak esedékes kamatait, mert nem fizetett a vitatott kötvények tulajdonosainak. Az összeget zárolták, miközben szerda éjfélig – európai idő szerint reggel hatig – kellett volna a kötvények kamatait kifizetni, így Argentína technikai államcsődben van. Azért csak technikai, mert van elég pénze az esedékes részletekre, mégsem fizet.
|
| Cristina Fernandez de Kirchner argentín és Nicolas Maduro venezuelai elnökök a Mercosur találkozón, 2014. július vége (fotó: C. Kirchner Facebookja) |
Az unortodoxiájáról és a fejlett nyugati világgal szembeni szabadságharcáról, diktatúráiról és államcsínyeiről egyaránt ismert Argentína felszabadulása óta hatszor volt államcsődben vagy ütemezte át tartozásait (1827, 1890, 1956, 1982, 1989, 2002-2005) a Wikipedia szerint.
Mindig az adós jár rosszul?
Az ügy általános tanulsága messzire vezet. A kommentátorok között van, aki úgy véli, hogy veszélyes precedenst teremtene, ha a hedge fundok nyernének, mert sok más ország helyzetét rontaná, amelyek adósság-átütemezéssel igyekszenek talpra állni. Ha ugyanis most a hitelezői megállapodásokba bele nem menő, a többséggel együtt nem működő hitelezők járnak jobban, legközelebb senki sem akar majd megegyezni.
|
| A dollár/argentin peso árfolyam (Yahoo Finance) |
Mások viszont arról tartanak, hogy az értékpapír-jogot, az értékpapírok átruházhatóságát, a kibocsátáskori szerződéses feltételek egyoldalú megváltoztathatatlanságának elvét ásná alá, ha a dél-amerikai ország kerülne ki győztesként a harcból. Ha ugyanis a kötvényvásárló már eleve nem lehet benne biztos, megkapja-e a pénzét, az eredeti kondíciók szerint, akkor inkább nem vásárol. Végső soron az utóbbi esetben is az adósok járnának rosszul, mert nehezebben tudnák eladni a kötvényeiket, ha könnyen felülírhatóak az eredeti feltételek.
Sok jóra eddig se számíthatott
Sokan már napokkal a mostani döntés előtt biztosra vették, hogy Argentína újra államcsődben lesz, de a tőkepiacokat nem kavarta fel túlságosan az eshetőség. Az ország ugyanis már korábban is eléggé elszigetelődött a tőkepiacoktól, újabb tőkebevonásra eddig sem volt sok esélye. Hacsak valamilyen „baráti ország”, mint mondjuk Kína nem segíti ki – teszik hozzá egyesek csendben.
Egy újabb csőd a prognózisok szerint inkább belgazdasági következményekkel járna, erős recessziót okozna az amúgy is a recesszió szélén szenvedő gazdaságban, tovább gyengülne az amúgy is értékét vesztett argentin peso és még inkább elszabadulna a már most is csúnya infláció.
A Standard & Poor's (SP) hitelminősítő már a határidő lejárta előtt szelektív nem törlesztő (SD) kategóriába sorolta vissza Argentína már eddig is mélyen spekulatív hosszú és rövid futamidejű szuverén devizaadósságát.
Felgyorsult a GDP-növekedés. 
