A piacok be vannak ijedve Európa gazdasága miatt, esik az euró, esnek a német kötvényhozamok, gyengülnek az EU-periféria devizái, mint a forint és a zloty. „Szerintem ez mind túlzás” – írja az Alapblogon Zsiday Viktor alapkezelő.
Válságkezelésből kettes alá
Tény, hogy Európa magának köszönheti a bajt, válságkezelésből kettes alát érdemelnek: széthúzó politikusok, késlekedő, a válságban még kamatot is emelő jegybank stb. Mára azonban a félelmek eltúlzottá váltak – írja a szerző. Egyrészt nincs széleskörű defláció. Nyáron az EU-s szolgáltatás-infláció 1,3 százalék volt, most 1,2. Az energia/élelmiszerárak nélküli infláció 0,8 százalék volt fél éve, most meg 0,7 százalék.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a rossz defláció az, amikor válságban, a kereslethiányos gazdaságban senki nem tud árat emelni, aztán bért sem, és egy lefelé tartó spirál alakul ki, ahol az adósságok fizetése is egyre nehezebb. Európában azonban az energiaárak esése viszi le az árindexet a negatív tartományba, de ez jó hír.
Az árcsökkenés, amely furcsa módon inflációt generál
„Az európai bérek 1-1,5 százalékkal nőnek, tehát a negatív árindex azt jelenti, hogy 1,5-2 százalékos reálnövekedés van a bérekben. Az olajárak esésével valójában egy csomó pénz marad a fogyasztók zsebében, amit el is fognak költeni. Ráadásul az euró is sokat gyengült, ami élénkíti az exportot” – írja a szerző. Az ECB is befejezte tavaly ősszel a bankok vegzálását, így már nyugodtan tudnak hitelezni.
Komoly hozamugrás lehet a német kötvényeknél
A német tíz éves kötvények hozamszintje, 0,46 százalék Zsiday szerint az eurózóna totális széthullását vagy abszolút japanizációt áraz. Ha egy kicsit is jobb lesz a helyzet ennél, akkor nem marad itt a német kötvény, ha pedig fellendülés következik, akkor nagyon komoly hozamugrás is lehet.
A Total Return Blog szerzője, az Aegon Alapkezelő portfólió-menedzsere, Duronelly Péter az USA-kamatokat vizsgálta. Szerinte nem mondhatni, hogy pillanatnyilag nagyon informatív üzeneteket hordozna. „A kommentárok általában azt emelik ki, hogy a piac éppen milyen valószínűséget tulajdonít annak, hogy a Fed változtat a kamatain. Ez hosszú távon így van, de egyik napról, vagy hétről a másikra nem változik annyit a befektetők véleménye, hogy az ilyen mozgásokat generálna a hozamban” – írja.
Ahol harminc éve tart a kamatok lejtmenete
A közgazdász grafikonja szemlélteti, hogy néha, például októberben milyen eszement mozgások voltak a tíz éves államkötvényeknél. Ezek szerint hol megnőtt, hogy lecsökkent a kamatemelésre vonatkozó valószínűség? Ha kicsit hosszabb távon nézzük, akkor egyelőre csak az egyre alacsonyabb csúcsok és mélypontok sorozatát látjuk, a kamat nem tört ki a 30 éve tartó lefele irányuló trendből – írja. (Grafikonok az eredeti cikkben.)
A kétéves kamat viszont, aminek rövidebb lejárata kapcsán némileg több köze van a várható rövid kamatokhoz, lassan, de biztosan araszol felfelé. Ezen a szegmensen nézve a Fed kamatemelésére vonatkozó várakozások egyértelműbbnek tűnnek. „Összességében az mondható tehát el, hogy a piac folyamatosan és konszisztensen azzal számol, hogy a Fed jövőre elkezdi, és nagyon lassan folytatja az irányadó kamat emelését. Ehhez képest a 10 éves meg megy a maga útján” – írta a szerző még decemberben.
Szerinte a NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség 
