Ma délelőtt úsztunk meg egy nagy összeomlást?

A mai európai nyitás előtt az okozott újabb aggodalmat a piacokon, hogy Olaszország több milliárd euró értékben tervezett államkötvényeket eladni. Ám a tegnapi európai, majd esti amerikai és reggeli ázsiai pesszimizmus addigra elült, a piacok megnyugodtak reggelre. A másodlagos állampapírpiac pozitív jeleket adott már az aukció előtt, majd az aukció is jól végződött.

A felkínált minimum 3,75, maximum 6,0 milliárd eurós kötvénycsomag sávjának inkább a felső széle közelében, 5,57 milliárd euróért keltek el az értékpapírok. Az úgynevezett lefedettség a CNBC és a Reuters szerint 1,48 százalék volt, magasabb, mint az előző havi 1,39 százalék, de az áprilisban forgalomba hozott mennyiség másfélszerese volt a mostaninak.

A hozamszint viszont most sokkal magasabb, a tíz éves kötvények hozama például évi 1,7 százalékról 3,0 százalékra ment az egyikről a másik aukcióra.

Nem esett jobban, mint a BUX

De a piacok megnyugvására utal az is, hogy a milánói tőzsdeindex (FTSE MIB) egész nap emelkedik és kevéssel egy óra előtt már 1,9 százalékos pluszban van. Az utóbbi egy hónapban az index kilenc százalékkal esett, miközben a német DAX egy százalékos pluszban, a francia CAC csak két százalékos mínuszban van. A magyar BUX 8,6 százalékkal süllyedt ez idő alatt az Investing.com adatai szerint.

Megvan, kinek az érdeke

Olaszországban eközben úgy tűnik, még küzdenek a politikusok egy koalíció tető alá hozásáért, de kétséges a siker. Miután Sergio Mattarella elnök megvétózta az euroszkeptikus Paolo Savona gazdasági miniszteri kinevezését, az újabb választások kiírása lett a legvalószínűbb forgatókönyv, és a piacok nyomás alá helyezték az olasz értékpapírokat.

Ma az Északi Liga a tudósítások szerint újra elutasította az Öt Csillag mozgalom közeledését, és megint új választásokat szorgalmazott. A Bloomberg szerint a populista politikusok a hatalomért küzdenek egymással az országban. Mivel a választások óta a Liga erősödött meg a közvélemény-kutatásokban, főleg neki érdeke az új voksolás.

Elhúzódó turbulenciák

Amire július vége előtt nemigen kerülhet sor, de vannak, akik még későbbre számítanak. Extrém esetben az év végére vagy a következő év elejére is elhúzódhat a politikai krízis, beláthatatlan turbulenciákat okozva az európai tőkepiacokon.

A nagy kérdés, hogy az Északi Liga kivel szövetkezik a választások előtt, az eddigi szövetséges, Európa-ellenes Öt Csillaggal vagy a hagyományos, Európa-párti jobboldallal.

Európa-ellenes olaszok

Olaszország nem Görögország, de ez nem igazán jó hír – írta szintén a Bloomberg. Eszerint a görögök a válság és megszorítások ellenére 2009-ben is és 2018-ban is sokkal nagyobb mértékben EU-pártiak, mint az olaszok, az Eurobarometer felmérései szerint.

Miért lehet jó vételi alkalom az olaszországi krízis a részvénypiaci befektetőknek? – teszi fel a kérdést a Marketwatch.com. A cikk emlékeztet arra, hogy nagy méreténél és súlyos eladósodottságánál fogva Olaszország a görög adósságválságnál is nagyobb gondokat okozhat.

Ilyenkor kell venni?

Különböző korábbi devizaválságokat vizsgálva megállapítják, hogy a Brexit hatása nagyon rövid volt a piacokon, főleg a részvényárak tértek napok, hetek alatt teljesen magukhoz. Különösen az amerikai részvénypiac reakciója a távoli országokban tapasztalható krízisekre gyakran nagyon rövid, hetekben-hónapokban mérhető. (1994: Mexikó, 1997: Thaiföld és Ázsia, 1998: Oroszország, 2001: Argentína.)

Ugyanakkor az olasz helyzethez talán leginkább hasonló görög válság 2009 végétől éveken keresztül tartott és újra vissza-visszatérő krízishangulatot okozott Európában. (De ez nem csak Görögország, hanem Portugália, Írország, Spanyolország válsága is volt – a szerk.) Azt mindenesetre valószínűsítik, hogy a legrosszabb reakció ilyenkor a pánikszerű eladás.

További cikkeink a témában:

Soros elárulta, hogyan mentené meg Európát

A Moody's elveheti a befektetésre ajánlott minősítést az olaszoktól

Tudod, mitől lesz százas a nyugdíj? Olaszországban százmilliárd euróra becsülik a választásokon sok szavazatot kapott pártok által tervezett reformok költségeit