Megint sok esemény volt a hazai állampapírpiacon, amelyek alapvetően a kamatok csökkenése irányába mutatnak. Miután az MNB megkezdte a kamatvágást, és a forint is viszonylag erős már jó ideje, most az inflációban is megjött a várva várt fordulat. A múlt héten kellemes meglepetés érkezett, a várakozásokat jelentősen alulmúlva, 21,5 százalékra mérséklődött az infláció májusban az áprilisi 24,0-ról.
Közel három éve először fordult elő, hogy havi bázison csökkentek az árak itthon.
Merre mentek a fix állampapírhozamok?
A hazai események és a viszonylag nyugodt nemzetközi környezet fényében nem meglepő, hogy csökkentek a magyarországi fix kamatozású állampapírok hozamai, a mérték azonban eléggé szembetűnő. Amint a grafikonjainkon is látszik, főleg a rövid futamidejű papíroknál volt meredek csökkenés, egy hónap leforgása alatt körülbelül másfél-két százalékpontnyi hozamesés történt.
A legnagyobb mértékű a 12 hónapos futamidőnél volt, itt 2,8 százalékpont volt az irányadó referenciahozam zuhanása. A több éves kötvényeknél pedig fél és egy százalék közötti értékeket láthatunk. A második ábrán (lejjebb) a narancssárga vonallal jelzett egy éves referenciahozam szinte folyamatosan zuhant az utóbbi időben, nagyjából május közepe óta. (Az MNB május 23-án csökkentett kamatot.)
Visszaveszik előrejelzéseiket az elemzők
A maginflációs mutató viszont 0,5 százalékkal emelkedett havi alapon, így az éves index 22,8 százalékon állt az előző hónapban, “aláhúzva ezzel az alapfolyamatok tartósságát”. A májusi adat összességében nem igényli a nagy kép átírását – írta Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
“Az idei átlagos inflációs várakozásunkat érdemben, 17,5 százalék alá csökkenthetjük a korábbi 18,5 százalékról, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedékiadó-emelés ellenére 3,7 százalékra mérséklődhet” – írták az MBH elemzői.
Az Equilor Befektetési Zrt. valamivel magasabb értékeket vár, 2023-ra 18,0, 2024-re pedig 6,6 százalékot az új adat bejelentése után.
Mit jelent ez a PMÁP-ra nézve?
Ha valóban gyorsabban fog csökkenni az infláció, ahogy az elemzők is lefelé módosították a prognózisaikat, akkor természetesen a magyarok jelenlegi kedvenc állampapírja, Prémium Magyar Állampapír, azaz a PMÁP kamata is csökkenni fog. Ez azonban az átlagember számára nem feltétlenül jelent rosszat. Attól is függ, hogy milyen a fizetése, és az lépést tart-e az inflációval, azt meghaladva nő majd, vagy elmarad attól.
A legtöbb embernek ugyanis sokkal több bevétele származik bérből és fizetésből, mint állampapírhozamokból. Tehát ha csökken az infláció, akkor csökken ugyan a Prémiumok kamata is, de legalább kevésbé csökken sok ember fizetésének reálértéke. Ha nő az infláció, lehet, hogy több kamatot kapunk a befektetésünkre, de végül összességében mégis kevesebb árucikket tudunk majd megvásárolni a boltban. Persze attól is sok függ, kinek mekkora befektetése van.
Így is magas kifizetés várható
Mivel a Prémiumok kamata az éves átlagos inflációhoz van kötve, így ha az elemzőknek igazuk lesz, akkor jövőre a hét éves kötvény kamatozása 18,5-19,0 százalék körül lehet, a rövidebb futamidejű társáé pedig ennél fél százalékponttal lejjebb (2031/I, illetve 2028/L sorozatok). De ez is igen jól hangzik most.
A korábban kibocsátott, még másfél, illetve 0,75 százalékos kamatprémiumot alkalmazó inflációkövető kötvénysorozatoknál pedig fél százalékponttal magasabb kamat is járhat, 19,0-19,5 százalék körül. (Mint ismeretes, június elejétől fél százalékponttal, azaz 1,5, illetve 0,75 százalékról 1,0, illetve 0,25 százalékra csökkentették a Prémiumok kamatprémiumát.)
Ha esik, ha fúj, kamat
Az a jó az infláció követő állampapírokban, hogy mindegy, mekkora az infláció, mindig afelett egy kicsivel kapjuk a kamatot, legalábbis elvileg. Gyorsan emelkedő infláció esetén a kötvény kamata elmaradhat a pénzromlás ütemétől. Cserébe viszont csökkenő infláció mellett még sokáig kaphatjuk a magasabb kamatot, miközben az infláció már lejjebb van, tehát jól járunk.
Így aztán a jövőre várható, nagy valószínűséggel már csak egy számjegyű (4-6 százalék körüli?) infláció idején még mindig magas, bőven két számjegyű kötvénykamatnak örülhetnek a befektetők. Másképpen fogalmazva, a kötvények kamatát nem a múltbeli, 21,5 százalékos inflációval, hanem a következő egy év még ismeretlen, de alighanem sokkal alacsonyabb pénzromlásával kell összevetni.
Hosszú távon, ki tudja
Így ezek a papírok a kamatprémium csökkentése ellenére is vonzóak maradnak a jelenlegi helyzetben. Ráadásul továbbra sem látszik olyan alacsony kockázatú befektetés, ami a PMÁP-ot utolérné.
Hogy aztán mi lesz az azt követő években, 2025-ben és utána, arról már nagyon nehéz bármit is mondani az igen gyorsan változó, gyakori válságokkal terhelt világban. Csupán annyit jelenthetünk ki viszonylag nagy biztonsággal, hogy csökkenő vagy stagnáló infláció esetén az infláció követőkötvények tulajdonosai nem járnak majd rosszul. A kamat legalább kompenzálja őket a pénzromlásért. Ugyanez más kamatozó befektetésekről – bankbetét, fix kamatú kötvények – nem biztos, hogy elmondható.
Érdemes-e eurós kötvényt venni?
Vessünk egy pillantást az euróhoz kötött kötvényre, az EMÁP-ra is. Jelenlegi kamata 2,944 százalék éves szinten, ami súlyosan elmarad a forintkamatoktól. A következő kamatfizetése június 23-án lesz, az ezt megelőző 5. munkanapra vonatkozó Euribor kamatláb értékével lesz egyenlő az új kamat. A jelenlegi három hónapos Euribor pedig 3,486 százalék volt legutóbb, vagyis a következő alkalommal ennek alapján a kamat emelkedése várható.
De eme fél százalékpont körüli kamatemelkedéssel túlságosan sokra nem mennek a befektetők. Így is nagyon meredek marad a szakadék a forintos és az eurós állampapírok kamata között. Több mint 15 százalékkal kellene a következő egy évben leértékelődnie a forintnak ahhoz, hogy jobban megérje az eurós államkötvény tartása, mint a forintosé (minimum 425 forintos euró kell). Nem lehetetlen, de nagyon bizonytalan a bekövetkezése.
A kötvényeket egyébként a korábbi P€MÁPnevű társaikhoz hasonlóan 99 százalékos árfolyamon vásárolják vissza az államkincstár hálózatában.
Nyugtával dicsérd a kamatot
Azért az elemzők egy része még óv attól, hogy a jelenlegi folyamatokat automatikusan előrevetítsük a jövőre is. Igaz, sok-sok tere van még a kamatcsökkentésnek Magyarországon, hiszen még így is nagyon magasan vannak a jegybanki irányadó kamatlábak. De jöhet még nemzetközi feszültség, geopolitikai válság, megugorhatnak az energiaárak, elfajulhatnak vitáink Brüsszellel, begyengülhet a forint, és még sokáig sorolhatnánk, hogy mi minden.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Varsó szennyvizeiben a gyermekbénulás vírusát észlelték. Ez idén már a második európai ország, ahol hosszú vírusmentesség után ismét kimutatták a kórokozót. 
