Spanyolország nagy bajban, a kormány az EKB segítségéért kiált

Minden negatív rekord megdőlt

Ez negyed bázisponttal magasabb, mint múlt hét pénteken - a hozamok a görög választások előtti héten egyszer már átlépték a "bűvös hetest". Amióta Spanyolországban bevezették az eurót, nem volt ilyen magas a hosszútávú kötvények hozama. A csődkockázat is történelmi rekordon, az 5 éves CDS-felár 610 pont felett van, ilyen magasan sosem volt, a 10 éves CDS-mutató szintén rekordmagasságban: 575 ponton (spanyol elemzők utóbbit veszik alapul, a kettőt nem ugyanaz).

A 10 éves spanyol körvények hozama az utóbbi 6 hónapban (Bloomberg)

Ha a kötvényhozamok tartósan ilyen magas szinten maradnak, akkor Madridnak külső segítséget kell kérnie ahhoz, hogy finanszírozni tudja magát. Mariano Rajoy a hétvégén Washingtonban tárgyalt Christine Lagarde-dal. Az IMF ajánlása szerint további lépésekre lenne szükség a spanyol államháztartás egyenlegének javítása érdekében, így csökkenteni kellene a közszféra dolgozóinak bérét és például áfát is emelhetnének a spanyolok. Rajoy elzárkózott ezektől a lehetőségektől, hétvégi nyilatkozatai szerint Spanyolország a saját lábán próbál meg kimászni a gödörből. Könnyen lehet, hogy ez az állítás nem sokáig lesz tartható.

Montoro: a helyzet kritikus, folyamatosan nyomás alatt vagyunk

A spanyol pénzügyminiszter a 2012-es költségvetést tárgyaló szenátusi meghallgatáson ma azt mondta, Spanyolország kritikus helyzetben van. Cristobál Montoro szerint az EKB-nak határozottan kellene fellépnie a piacokkal szemben, hogy megvédje az eurót. Mint elmondta, "folyamatos nyomás van rajtunk, kétségek merültek fel Európával kapcsolatban, főleg ami az euró jelenét és jövőjét illeti, és a piacok nem bíznak abban, hogy Spanyolország talpra tud állni".

A befektetők úgy értékelték Montoro szavait, hogy Spanyolország tulajdonképpen segítséget kér az EKB-tól, a központi bank már jóideje nem vásárolt be spanyol (és olasz) kötvényekből a másodlagos piacokon, miközben már múlt héten érezhető volt a feszültség az európai állampapírpiacon (Mario Draghi ugyanakkor  korábban jelezte, az EKB támogatja az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint az európai mentőalapból kellene feltőkésíteni a bajbajutott bankokat).

Ha a spanyolokat mentik, mentik az eurót is?

A spanyol pénzügyminiszter kiállt az európai integritás elmélyítése mellett, mint mondta, világos és egyértelmű politikát kell folytatnia az EU-nak épp úgy, mint Spanyolországnak, ki kell állni a pénzügyi konszolidáció mellett, a huszonheteknek pedig támogatnia kell egy fiskális és bankunió létrejöttét. Montoro jelezte, a spanyol kormány továbbra is egy egységesebb Európa, egy erősebb euró mellett teszi le a voksát, ehhez további szerkezeti reformok szükségesek, miközben a költségvetési stabilitásról nem lehet lemondani. Mint a pénzügyminiszter beszéde végén elmondta: mindezekre azért van szükség, mert "nincs más kiút a válságból".

A spanyol pénzügyminiszter az EU, valamint az euró sorsát összekötötte Spanyolországéval, üzenet értékű beszéd volt ez az EU-csúcs előtt, mely arról szólt: nem a spanyol bankokat kell megmenteni most, hanem azon keresztül egész Európát. Spanyolországnak nagyon is érdeke, hogy az unió az integráció következő szintjére lépjen.

Montoro beszélt természetesen a spanyol költségvetésről is, melyet szerinte "a szigor és a kiadások csökkentése jellemez". Ez utóbbi nem hatotta meg a piacokat, akik inkább amiatt aggódnak, hogy jut-e majd az európai mentőalapból (ESM) a spanyol bankok feltőkésítésére. Erre önmagában a spanyol államháztartás idén biztosan képtelen lenne, a feladat szinte lehetetlen, ha Madrid tartani akarja a GDP-arányosan 5,8%-os, már így is megemelt hiánycélt.