Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, Magyarország érdeke, hogy az amerikai béketörekvések mielőbb sikerre vezessenek, a háborús frontvonalakat „be tudjuk fagyasztani”, legalább tűzszünet jöjjön létre, és minél hamarabb kezdődjenek fegyverkorlátozási tárgyalások Oroszországgal. Ellenkező esetben – fogalmazott – „minden pénzünket a hadipar viszi el, ahelyett, hogy békésebb, civilebb célokra költenénk a pénzünket” – erről a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt részletesen.
Szóba került Ukrajna európai uniós tagságának lehetséges hatása is. Orbán szerint az ukrán csatlakozás „egy pénzügyi tragédiával, egy gazdasági öngyilkossággal” érne fel. Elmondta, hogy bár lehet olyan terület, ahol átmenetileg nőhet a megrendelésállomány, „összességében Ukrajna felvétele olyan gazdasági következményekkel járna, amelyek tönkreteszik az európai gazdaságot, leginkább persze bennünket, illetve nemcsak bennünket, hanem a szomszédos országokat”.
Kiemelte: „milliószám fognak érkezni ukránok a szabad áramlás, a szabad közlekedés lehetőségét kihasználva, ellenőrizetlenül Európába.” Mindez a magyar munkaerőpiacot is érintené: „mivel a bérek alacsonyabbak Ukrajnában, a mostani bérek alatt is vállalnának sokan munkát Európában, így Magyarországon is.” Hozzátette: „ma mindenki azt gondolja, hogy a munkahelyeket soha semmi nem veszélyezteti”, de 2010 előtt 12-13 százalékos volt a munkanélküliség, és a jelenlegi helyzet megőrzéséért „dolgozni kell, harcolni kell”.
Fotó: MTI
Megjegyezte: „nem véletlen, hogy vendégmunkásokat is rendkívül óvatosan és zsilipelve, extragaranciák mellett engedünk csak ideiglenesen Magyarországon tartózkodni”, míg Ukrajna csatlakozása esetén „ilyen korlátozásokat nem tudnánk alkalmazni”.
Marad az árrésstop, Nagy Márton nem politikus
Szóba került, hogy a kormányülésen döntés született az árrésstop meghosszabbításáról, annak ellenére, hogy a kereskedők a megszüntetését kérték. A miniszterelnök szerint „az árrésszabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket”. Elismerte, hogy „olyat még sose hallottam senkitől, hogy az árak most már elég alacsonyak”, de – mint mondta – a szankciók és a háború miatt „egy magasabb inflációs korban élünk”, és bár a baj nem múlt el, „a baj kisebb”.
Hangsúlyozta, hogy „900 élelmiszer árát sikerült csökkenteni”, és a szabályozást most kiterjesztették a drogériákra is, „420 termék ára kedvezőbb lesz”. Az élelmiszereknél 10, a drogériai termékeknél 15 százalékos árrést határoztak meg. „Ez legyen elég, ami e fölött van, az indokolatlan áremelés.”
Szóba került az is, hogy egyes szolgáltatási szektorokban a piaci szereplők önkéntesen korlátozták az árréseket. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e újabb intézkedések, Orbán azt válaszolta: „az árrésszabályozást fönn kell tartani. Egész egyszerűen arról van szó, hogy az indokolatlan áremelésekkel szemben meg kell védeni az embereket.”
A miniszterelnök részletesen beszélt Nagy Márton szerepéről is. Elmondta: „amikor Nagy Márton gazdasági miniszter úrral leszerződtem, leigazoltam, akkor én megállapodtam vele, hogy nekem nem egy politikusra van szükségem”.
Mint fogalmazott: „nekem nem olyan ember kell, aki bülbül szavú módon és negédesen tud beszélni a gazdaságról. Nekem egy szakember kell, akit nem érdekel különösebben a politika.”
Úgy véli, a miniszter „rendíthetetlen szakember”, aki „kapott egy feladatot: az inflációt le kell törni, nem szabad engedni, hogy újra föllángoljon, az indokolatlan áremelésekkel szemben meg kell védeni az embereket, és ő ezeket végre fogja hajtani.” Mint mondta, a kormányülésen most is Nagy Márton javasolta az árrésszabályozás meghosszabbítását.
Hozzátette: „ha szükséges, akkor újabb termékekre fogjuk ezt bevezetni”.
Orbán szerint „nem egy politikus, ne várjanak tőle ilyen sikerorientált kedves mondatokat, de azt várhatjuk tőle, hogy aki megkapott feladatot, az szakmailag hibátlanul végre fogja hajtani.” Azt is mondta: „az árrésstop is, ami korábban elgondolhatatlan volt Magyarországon, úgy működik, mint a karikacsapás.” Zárásként kijelentette: „én bízok abban, hogy a miniszter úr javaslatait bátran támogathatjuk.”
