Az ügy előzménye, hogy egy belgiumi vállalatnál gyakornoki állásra jelentkező muzulmán vallású nő pályázatát azért nem vették figyelembe, mert az állásinterjú során a jelentkező kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem lenne hajlandó lemondani az iszlám fejkendő viseléséről a munkahelyen annak érdekében, hogy megfeleljen a vállalat vallás- és világnézeti semlegességre törekvő belső szabályának. A belső szabályzat tiltja mindenféle fejfedő - köztük sapkák és sálak - viselését a munkahelyen. Az érintett nő a belga bíróságokhoz fordult arra hivatkozva, hogy szerinte a vallása miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedett el.
Az uniós bíróság ítéletében kimondta, egy vállalat vallási, filozófiai vagy spirituális szimbólumok látható viselését tiltó belső szabálya nem minősül közvetlen megkülönböztetésnek, ha azt általánosan és megkülönböztetés nélkül alkalmazzák minden munkavállalóra.
A bíróság szerint a munkafeltételek olyan rendelkezése, amely "megtiltja, hogy a munkavállalók szavakkal, ruházattal vagy bármilyen más módon kinyilvánítsák vallási vagy filozófiai meggyőződésüket", szintén nem minősülnek közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek. Amennyiben a szabályt általánosan és megkülönböztetés nélkül alkalmazzák, az nem jelent vallási, filozófiai vagy politikai meggyőződés mentén eltérő bánásmódot - írták. Egy cég belső szabályai azonban közvetett diszkriminációnak minősülhetnek, ha a látszólag semleges feltételek egy adott vallás vagy meggyőződés képviselőjének bármilyen hátrányos megkülönböztetéséhez vezetnek - tette hozzá az uniós bíróság.
Változtattak a jegybanki alapkamaton, itt az új érték. 
