|
| A török líra összeomlása - friss árfolyamok >> |
A biztos (?) összeomlás receptje
Törökország súlyos gazdasági válságban van, valutája szabadesésben, kötvényhozamai az egekben. A török gazdaság több éve túlpörög, hitelből növekszik, felborult a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya, ilyenkor kiigazítás nélkül egy gazdaság törvényszerűen összeomlik - Törökország azonban kiigazítás helyett sorra hozza az újabb és újabb hibás gazdaságpolitikai döntéseket. Az összeomlás biztosan nem áll meg az országhatárokon, a Bloomberg friss összeállításában azt találgatja, melyik gazdaság lesz a következő a sorban.
Az elemzés szerint a legnagyobb veszélyben lévő országokat természetesen a feltörekvő gazdaságok között kell keresni. Magas fizetésimérleg-hiány, jelentős külső adósság, gyenge kormányzat és magas infláció - ezek az összetevők vezethetnek a legnagyobb eséllyel a török útra más országokat is.
Ki lesz a következő? Négyből két ország komoly veszélyben
Ennek megfelelően Argentína, Kolumbia, Dél-Afrika és Mexikó szerepel a legveszélyeztetettebb gazdaságok között: náluk ugyanis ugyanazok a tünetek figyelhetőek meg, mint a törököknél, bár tény, hogy nem olyan extrém mértékben. A feltörekvő országok közül a legstabilabb helyzetben Dél-Koreát, Tajvant és Thaiföldet említi az elemzés: itt jelentős a fizetési mérlegek többlete, alacsony a külső adósság mértéke, megfelelő a gazdasági kormányzás és alacsony az infláció.
Persze ha egy befektetési eszköz ára a padlón van, a magas kockázatot is elbíró befektetőkben felmerülhet, hogy nem érdemes-e beszállni és a későbbi normalizálódás során lefölözni a hasznot - az általuk biztosított tőkebeáramlás pedig stabilizálhatja a nehéz helyzetben lévő gazdaságot. Törökország azonban még a legbátrabbaknak sem tűnik vállalhatónak, a hasonló kockázati szinttel rendelkező országokhoz képest sokkal kisebb megtérüléssel kecsegtet most egy itteni befektetési eszköz. Hiába lehet 17,75 százalékot begyűjteni a nominális kamatokon, a 16 százalékot közelítő infláció ennek nagy részét el is vinné, miközben a török líra az egyik legvolatilisebb devizaként további óriási kockázatot jelent a befektetőknek.
|
Olyan lesz, mint az orosz válság? Húsz éve ezekben a napokban hatalmasodott el az orosz válság, amikor is összeomlott a birodalmától és a kommunizmustól mindössze hat éve megszabadult Oroszország gazdasága, kötvény-, és részvénypiaca, és ez az egész világon pénzügyi pánikot okozott. Vajon a török válság és így sülhet el? |
Argentína első ránézésre egy fokkal jobb terepnek tűnik, itt ugyanis az extrém kamatok alkalmazásától sem riad vissza a gazdaságpolitika, hogy elkerülje a csődöt: a 40 százalékos (!) alapkamatot újabb 5 százalékponttal 45 százalékra emelik, ami így a kockázatarányos megtérülés esélyét nagyban javítja. A Bloomberg szerint Mexikóban is el lehet még érni a befektetések megtérülését, persze itt is magas kockázat mellett.
Kolumbia és Dél-Afrika viszont messze nem ígér kellő megtérülést azoknak a befektetőknek, akik hajlandóak lennének a rendkívül törékeny gazdaságokba tőkét vinni - ha a döntéshozók ezen nem változtatnak, könnyen Törökország sorsára juthatnak az elemzés szerint.
Argentína a régi recepttel menekülne a török útról
Az argentin világrekorder kamattal érdemes egy kicsit többet is foglalkozni, egy másik elemzésben erre bővebben is kitér a Bloomberg. A török "fertőzés" miatt lépéskényszerbe került dél-amerikai gazdaságban nem csak hogy 45 százalékra emelték az egyhetes kötvény kamatát, de azt is rögzítették, hogy októberig ezen a szinten is tartják a rátát. Decemberig egymilliárd peso (mintegy 33 milliárd dollár) értékű rövidlejáratú kötvényt vezetnek ki a piacról az ígéret szerint, de azonnali intézkedésként első körben kedden 500 millió dollárnyit adnak el a rendkívül magas kamatozású eszközön keresztül, hogy enyhítsék a pesóra nehezedő nyomást.
Bár a törökök és az argentinok gazdasági problémái jórészt igen hasonlóak, van egy nagy különbség: a dél-amerikaiak ortodox eszközökkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácsadóira támaszkodva próbálnak kilábalni a bajból. Elemzők felhívják a figyelmet: ezúttal egy külső sokk érte az argentin pesót, a döntéshozók pedig tankönyvi módszerekkel reagálnak erre - azonnali kamatemelést hajtanak végre és remélik, hogy stabilizálni tudják ezzel a devizát. (Ez az, amire a teljhatalmú Erdogan elnök nem hajlandó, a kamatemelést ördögtől valónak tartja - az pedig, hogy a török jegybank a kedvére tesz a tétlenséggel, bizonyítja, hogy nem működik a politikától függetlenül, ami a külföldi befektetők számára hagyományosan az egyik legnagyobb lehetséges visszatartó erő.)
Első körben működött is a váratlan hétfői bejelentés az újabb kamatemelésről, legalábbis valamelyest sikerült megfékezni a szabadesést: a dollárral szemben mutatott 3,6 százalékos napi zuhanás 2,4 százalékra mérséklődött. A deviza idei vesztesége persze továbbra is jelentős, 60 százalékkal ér kevesebbet a peso a dollárhoz képest, mint év elején; a befektetők amiatt aggódnak, hogy az infláció elszabadult, a kormány pedig nem tesz eleget a gazdaság talpraállítása érdekében. Ebben a helyzetben nagyon nem tett jót, hogy Törökországból átterjedt a feltörekvő piacokat sújtó "fertőzés", mindenesetre egyelőre úgy tűnik, hogy komolyan megpróbálják elkerülni, hogy a pénzügyi válsághelyzet átterjedjen a reálgazdaságra.
|
| Az argentin peso az év eleje óta 60 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben - menthető még? |
Nem mellesleg hétfőn kezdte meg munkáját az IMF küldöttsége Argentínában, miután még júniusban 50 milliárd dolláros hitelkeret ítéltek meg az országnak. Ugyanebben a hónapban távozott a jegybank éléről Federico Sturzenegger, aki lemondásakor elismerte, hogy elvesztette a hitelességét a befektetők szemében.
Argentínában tehát nem nézik tétlenül a fenyegetést, láthatóan próbálják elkerülni az összeomlást - hogy mindez elegendő lesz-e, vagy a törökök által felborított dominósor felborítja az egyébként is gyenge lábakon álló dél-amerikai gazdaságot, az nagyon rövid időn belül kiderülhet.
Az INA 700 millió eurót fektetett a fejlesztésbe. 
