Simor András jegybankelnök a kamatemelést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Monetáris Tanács „sokféle” javaslatról tárgyalt, de végül csak az 50 bázispontos emelésről szavaztak, méghozzá egyhangúlag. Az ülésen áttekintették az inflációs, a reálgazdasági, valamint a pénzpiaci helyzetet.
Inflációs környezet
Az MNB szerint amint az indirekt adóemelések hatása kifut, az inflációs hatásuk is kevésbé érvényesül. A jegybank úgy látja, hogy a belső kereslet továbbra is nyomott marad, ez pedig szintén az infláció ellen hat. A forint gyengülése viszont veszélyezteti a 3 százalékos inflációs célt. Simor András felhívta a figyelmet arra, hogy az év első felében a magas nyers, és üzemanyag árak begyűrűztek főleg a feldolgozott élelmiszerek árába. Az ÁFA, és jövedéki adó emelések pedig átmenetileg szintén emelik az inflációt. A jegybank szerint a minimálbér-emelés csak minimálisan lesz hatással az árszínvonalra.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a forint árfolyama új tényező a jegybanki politikában, és tartósan, akár középtávon is inflációs nyomással járhat. A nagy kérdés, hogy a belső kereslet csökkenése ezt mennyire tudja ellensúlyozni. Simor András elmondta, hogy a szeptemberi előrejelzéshez képest a forint miatt romlottak az inflációs kilátások, de az új előrejelzést csak decemberben fogják kiadni.
Reálgazdasági okok
Az MNB szerint a GDP a következő 2 évben csak nagyon visszafogottan nő majd, a kibocsátás alacsony szinten marad, a munkanélküliség is magas lesz, 10 százalék fölött marad. Simor elmondta, hogy romlottak a növekedési várakozások a nemzetközi hatások miatt. Az export kilátások rosszak, a lakossági fogyasztás nem élénkül, mert a lakosság adósságot épít le, az adósságait igyekszik visszafizetni. A jegybank megítélése szerint a jövedelem kilátások bizonytalanok, a törlesztőrészletek szintje magas. Mindezek együtt gátolják a fogyasztást.
A magas kamatszint, és az emelkedő minimálbér Simor András szerint a foglalkoztatásban fog lecsapódni, ugyanis a cégek a romló piaci környezet, és az emelkedő bérek miatt a felső fizetési rétegben nem emelnek bért, csökkentik a foglalkoztatást, és a beruházásokat. A beruházási környezetet egyébként bizonytalannak nevezte Simor András.
Pénzügyi piacok, leminősítés
A sajtótájékoztatón az MNB elnöke emlékeztetett arra, hogy a forint nagyot gyengült az elmúlt hónapokban, a kockázati felár emelkedett, ahogy az állampapírhozamok is. Mindemellett kialakult a piacokon egy fokozott kamatemelési várakozás. Simor András pozitív fejleménynek nevezte, hogy a kormány az IMF-hez fordult, ugyanakkor szerinte ezt a folyamatot megakasztotta, hogy a Moody’s bóvliba sorolta Magyarországot
További kamatemelések jöhetnek, hiteles IMF-szerződés kell
A sajtótájékoztatón Simor András többször is felhívta a figyelmet a kamatdöntés jegyzőkönyvének utolsó mondatára, amely szerint ha a környezet nem változik, és további kockázatok jelentkeznek a rendszerben, akkor folytatják a kamatemeléseket. A jegybankelnök az újságírói kérdések perceiben többször is visszautasította, hogy kommentálja a leminősítést, vagy akár a leendő hitelmegállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Ugyanakkor úgy vélte, hogy szinte mindegy mekkora összegű, és milyen típusú szerződést kötünk, mert a lényeg nem az, hanem a hitelesség. Emlékeztetett arra, amikor 2008-ban EU-IMF hitelcsomagot kapott Magyarország, akkor egy idő után nem kellett lehívni pénzt, és 2009 májusa óta gyakorlatilag képesek voltunk magunkat a piacról finanszírozni. Ennek titka Simor szerint a hiteles gazdaságpolitika volt, ami alkalmas volt a piacok megnyugtatására, és a hozamok csökkentésére.
.
Márciusban mérséklődött az éves infláció az euróövezetben. 
