Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Hogyan alakult a migráció Európában? Mit tettek a tagállamok és Brüsszel a helyzet javításáért, és mi várható a jövőben? Sorozatunk mai részéből kiderül, miért lett Spanyolország a csempészek új célpontja, kik és miért jönnek, és mennyibe kerül egy út. Bemutatjuk azt is, hogy a spanyoloknak egyszer már sikerült megállítaniuk az illegális bevándorlást.
Menedékkérők a cadizi kikötőben 2018. október 27-én.EPA/A. CARRASCO RAGEL
Jelentősen visszaesett az illegálisan Európába érkező migránsok száma 2015 óta, írtuk sorozatunk első részében. Ennek két fő oka volt: a balkáni útvonal lezárása,  ami az EU-Törökország egyezménynek és a balkáni határzárnak köszönhető - erről sorozatunk második részében volt szó , valamint a Földközi-tengeri útvonal csaknem teljes lezárása, ami nagyrészt Olaszország érdeme – ezt a harmadik részben mutattuk be. Most a spanyolországi helyzettel foglalkozunk. (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket – nevezzük, akik úton vannak, és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.) 

Miután a balkáni (görög) és az olasz útvonal is nagyrészt bezárult, egy harmadik mediterrán állam, Spanyolország vált az embercsempészek fő célpontjává.

65 ezren jöttek tavaly

Tavaly már ezen a dél-európai országon keresztül lépett be az EU-ba a legtöbb bevándorló és menekült, az idei első négy hónapban pedig Görögország mellett szintén ide érkeztek a legtöbben.

A spanyol útvonal előtérbe kerülése azért is érdekes, mert 2016-ig csak relatív kevés, évi 10-15 ezer migráns érte el Spanyolországot Észak-Afrikából illegálisan.

Míg a szárazföldön érkezők száma évek óta 6-7 ezer körül mozog - ők az észak-afrikai spanyol enklávékon, a hat méter magas, dupla drótkerítéssel védett Melillán és Ceután keresztül jutnak be az országba -, addig a tengeren érkezőké megugrott: 2016-ban 8 ezren, 2017-ben 22 ezren, 2018-ban pedig csaknem 60 ezren jöttek csónakokon és "hajókon".

Ezzel párhuzamosan egyre több tragédia történik út közben: míg korábban évi száz alatt maradt az áldozatok száma, addig az elmúlt két évben összesen több mint ezren veszítették életüket ezen az útvonalon.

Összességében azonban a Spanyolországra nehezedő nyomás még mindig jóval kisebb annál, mint ami a válság csúcsán Görögországot és Olaszországot érte.

Tanger az új kiindulópont

A Spiegel szerint az embercsempészek a marokkói kikötőváros, Tanger közeléből indítják "hajóikat", amelyek a Gibraltári-szoroson keresztül jutnak el az Ibériai-félszigetre. De előfordult az is, hogy az Olaszországban nem fogadott mentőhajók kötöttek ki Dél-Spanyolországban.

A Tangerből induló út hat óráig tart, és 500-2000 euróba kerül.

Forrás: Google Maps

Hasonló árakról számoltak be azok a migránsok, akiket a Nemzetközi Migrációs Intézet (IOM) kérdezett meg. A felmérésbe bevontak mintegy 40 százaléka 900 euró körüli összeget fizetett a Spanyolországba jutásért, négy százalékuk pedig jóval többet, 4500 eurót adott a csempészeknek. A megkérdezettek nyolc százaléka ugyanakkor saját bevallása szerint nem fizetett semmit.

Élen Fekete-Afrika

A spanyolországi bevándorlók és menekültek nagyrészt már máshonnan érkeznek, mint azok, akik a balkáni útvonalon próbálkoznak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az idei első két hónapban regisztráltak több mint fele Fekete-Afrikából (Guinea, Mali, Elefántcsontpart, Szenegál), mintegy hatoduk Marokkóból származik, és mindössze öt százalékuk szíriai. Görögországban viszont nagyrészt afgánok, valamint irakiak és szíriaiak próbálkoznak.

Az IOM szerint a legtöbben (41 százalék) gazdasági okok miatt keltek útra, 32 százalékuk személyes okokból elszenvedett erőszakkal (például családon belüli erőszak) indokolta az elvándorlást, és 15 százalék állította, hogy háború vagy fegyveres konfliktus miatt hagyta el hazáját.

A megkérdezettek mintegy fele számolt be arról, hogy az út során is erőszakos cselekmény (fizikai bántalmazás, emberrablás, munkára kényszerítés) elszenvedője volt; a legtöbb erőszak Marokkóban érte őket.

Marokkó félrenéz?

De miért tudnak most az eddiginél jóval nagyobb számban eljutni migránsok Spanyolországba? Az EU-s határvédelmi ügynökség, a Frontex ezt korábban három tényezővel indokolta: a spanyol útvonal relatív rövid és olcsó, az embercsempészek technikája fejlődik (jobb és gyorsabb csónakokat használnak a korábbiaknál), az ideiglenes marokkói és algériai menekülttáborokat pedig felszámolták.

Szakértők tavaly arra is figyelmeztettek, hogy Marokkó lazította a határok védelmét, a határőrsége pedig nem tudja (vagy nem feltétlenül akarja) feltartóztatni az embercsempészeket.

"Marokkó a Spanyolországba irányuló migráció fő kiinduló állomása. Belügyei miatt rés keletkezett a határvédelmen, ezért egyre több csempészhajó indulhat útnak, különösen az ország nyugati partvidékéről"

-állapította meg az EU tavaly egy belső jelentésben. A spanyol mentőhajók személyzete a marokkói parti őrség passzivitására panaszkodott, spanyol kormányzati források pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a marokkói kormány az EU gazdasági segítségére vár. Az EU tavaly ősszel mindenesetre 140 millió eurót szavazott meg az észak-afrikai ország határvédelmének támogatására.

A marokkói kormány ugyanakkor azt állítja, hogy tavaly közel 90 ezer, Európába tartó migránst tartóztatott fel, és több mint 200 csempészhálózatot számolt fel.

Spanyol zűrök

Az illegális migráció elleni küzdelmet a spanyol belpolitikai válság is hátráltatta. Az elmúlt négy évben három parlamenti választást tartottak, 2018 tavaszán pedig Mariano Rajoy kormányfő - aki 2011 óta irányította Spanyolországot - belebukott egy korrupciós botrányba.

Emiatt a konzervatív kormányt egy balközép kormány váltotta, amely kezdetben engedékenyebbnek mutatkozott migráció ügyében: fogadott például több, Olaszországból kitiltott mentőhajót.

A választások közeledtével azonban már blokkolta a civil szervezetek egyes hajóit, és átszervezte a spanyol mentőtevékenységet is.

Februári egyezmény

Idén februárban pedig arról egyezett meg az észak-afrikai ország kormányával, hogy a spanyol hajók kérésre segítik a marokkói parti őrség tevékenységét, és ennek során visszavihetik Marokkóba a tengerből kimentett migránsokat, ha a legközelebbi kikötő marokkói. (Korábban automatikusan spanyol kikötőkbe vitték őket.)

Tény, hogy az érkezők száma idén február óta csökken januárhoz képest. Kérdés ugyanakkor, hogy az áprilisi választás nyomán felálló új spanyol kormány is fenntartja-e majd ezt az intézkedést.

Egyszer már sikerült

Spanyolországnak amúgy már van tapasztalata abban, hogyan lehet sikeresen megállítani az illegális bevándorlást. Bő tíz évvel ezelőtt a nyugat-afrikai Mauritániából indultak útnak tömegek, hogy csónakokon öt-hat nap alatt elérjék a Kanári-szigeteket. 2008-ban 108 csónak, több év alatt pedig 31 500 migráns ért célba a Spanyolországhoz tartozó földdarabon.

Forrás: Google Maps

Az exodusnak azonban egy idő után vége szakadt, ami a gazdasági segítségnek, a diplomáciának és a közös rendészeti fellépésnek volt köszönhető.

Az El País szerint Spanyolország 2007 és 2011 között 150 millió eurót nyomott a nyugat-afrikai országba, részben segély, részben gazdasági együttműködések formájában. Ezzel párhuzamosan a spanyol hatóságok szakembereket küldtek Mauritániába, közös rendőri egységeket állítottak fel, és megerősítették az ottani parti őrséget.

A spanyol kormány pedig rávette a mauritániai vezetést, hogy fogadja vissza a kitoloncoltakat, és szigorítsa az embercsempészetért járó büntetést. Sőt, létrehozott egy közös hírszerző hálózatot, amely azonnal jelzi, ha valami történik a térségben.

(Sorozatunk ötödik részében a magyarországi helyzettel foglalkoztunk: A nagy migránspara V.: alig jönnek migránsok Magyarországra.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Makro / Külgazdaság Atomenergia-megállapodást írt alá Magyarország Kínával
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 17:03
Magyarország megállapodást írt alá Kínával, amely komoly együttműködési potenciált jelent a két ország között a nukleáris energia, a biztonság, az innováció területén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
Makro / Külgazdaság Ezt nem láttuk jönni az euróövezetben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 13:17
Júliusban az elemzők által vártnál kissé nagyobb lett az euróövezet külkereskedelmi többlete az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett első becslése alapján. Az előző havihoz képest nőtt, az egy évvel korábbihoz képest csökkent az euróövezet külkereskedelmi többlete.
Makro / Külgazdaság Forrong Amerika a politikai merénylet után
Káncz Csaba | 2025. szeptember 15. 10:29
A merénylet áldozatává vált Charlie Kirk egyre inkább vallási meggyőződéssel igazolta az autoriter politikát. A republikánusok óva intenek Kirk halálának kigúnyolódásától, és súlyos következményekkel fenyegetőznek. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Emelkedik a benzin ára keddtől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 09:33
A beszerzési ár literenként 2 forinttal nő, ez pedig 590 forint fölé emelheti az átlagárat.
Makro / Külgazdaság Az egész bolygón leállt a Starlink, de Ukrajnában több múlik ezen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 08:27
Hétfő reggel leállt Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, magyar idő szerint reggel 7 óra után fokozatosan kezdett visszajönni a jel.
Makro / Külgazdaság Legalább 10 milliárd forintos beruházást tervez a kínai elektromos buszokat gyártó cég
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 07:21
Erős versenyzőnek tartja Magyarországot a többségi tulajdonos vezérigazgatója, Cliff Zhang.
Makro / Külgazdaság Gyilkos alkut kötött Ursula von der Leyen Trumppal?
Litván Dániel | 2025. szeptember 14. 17:04
Emberéletekben is mérhető következményei lehetnek, ha az unió beengedi az amerikai előírásoknak megfelelő monstrumokat az útjaira. Márpedig az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szövegéből az következik, hogy be fogja.
Makro / Külgazdaság A magyar vétó mellett is keresi a lehetőséget az EU Ukrajna csatlakozásához
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 16:29
Erről Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese beszélt. A csatlakozáshoz minden tagállam jóváhagyása szükséges lenne, de a magyar kormány kitart a vétó mellett.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton: az AI kitörési pont Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 15:34
Elkészült az ötéves terv az AI kapcsán, a nemzetgazdasági miniszter szerint 15 százalékkal növelheti a magyar GDP-t a mesterséges intelligencia használata.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG