Ezek a gondolatok jártak a résztvevők fejében, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia, a SIRHA Budapest és a házigazda Hungexpo minapi, közös sajtótájékoztatóján, melynek a Matild Palace Hotel, Európa egyik legszebb épülete adott otthont. Méltó helyszín arra, hogy a világ legrangosabb kulináris versenyének újdonságairól értesüljünk. A Matild Cafe and Cabaret névre keresztelt kávézóban a szép számmal jelen lévő és felszólaló magyar és francia szakemberek emlékeztettek arra: tavaly nyáron dőlt el, hogy 2016 után Európa legkiválóbb séfjei ismét Budapesten találkozzanak, ami egyébként példátlan e megmérettetés történelmében.
Pár hete még arról lehetett olvasni a díj honlapján, hogy az eseményen 20 ország képviselői versenyeznek egymással, amely során eldől, kik kerülnek a 2023-as lyoni világdöntőbe.
Mára a háborús helyzet miatt kiderült, hogy az oroszok – érthetően – lemondták az utazást, az olaszok sem lesznek ott a SIRHA Budapest kiállításának március 23-i és 24-irendezvényén, és az ukránok részvétele sem biztos.
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese szerint kiemelten fontos a turizmus szempontjából is az esemény. Amikor 2016-ban Budapesten rendezték a döntőt, akkor három ezer külföldi csak azért utazott a magyar fővárosba, hogy részt vegyen az izgalmas helyszíni eseményeken. De természetesen nemcsak a Hungexpo-ra látogattak ki, és nem egy napig maradtak.
Most még inkább hangsúlyt ad a rendezvénynek, hogy egy Covid-járvány után vagyunk, amikor munkaerőhiánnyal küzd a vendéglátás, és sosem volt ilyen fontos az utánpótlás nevelés, mint ma. A versenyen felszolgáló 200 tanuló, aki megismeri ennek a szakmának a csúcsát, nagy valószínűséggel a pályán marad.
A budapesti európai döntő során ismét hazai alapanyagokat ismerhet meg a külföldi nagyközönség, ami páratlan lehetőség arra, hogy megerősítsük a pozíciónkat a világ kulináris térképén. A március 23-án ás 24-én sorra kerülő, a Hungexpón rendezett SIRHA kiállításhoz kapcsolódó, verseny – békeidőben, és talán most is – az egyik legnagyobb turisztikai reklámot jelenti Magyarország számára.
A hazai csapat a második versenynapon rajtol majd, aznap harmadikként. A magyarok gőzerővel készülnek az idei megmérettetésre. A csapat élén Dalnoki Bence, a tavalyi legjobb áll, akinek a konyhában Nyikos Patrik commis segít, Széll Tamás a coach. A nemzetközi zsűriben Szulló Szabina elnök képviseli hazánkat.
A rajthoz állóknak a szokott módon kétféle fogást kell majd készíteniük. A hústál már régóta ismert – itt aztán megmutathatjuk, milyen is a magyar gasztronómiai DNS, ahogy a tájékoztatón fogalmazott az egyik szakember. A kötelező alapanyagok listáját olyan ikonikus magyar termékek képezik, mint az őzhús, a kacsamáj, a tejföl és a túró. A tányértéma kötelező alapanyaga a burgonya, amely főszereplésével vegetáriánus meleg ételt kell készíteniük a csapatoknak.
Aki már részt vett Bocuse d’Or versenyen, sosem felejti el az élményt. Nézni is olyan izgalmas – akár a tribünről, akár a „színpad” közelében – mintha olimpián lennénk, hát még részt venni benne.
Ahhoz, hogy ott lehessenek egy ilyen rendezvényen a magyar séfek, arra volt szükség, hogy az elmúlt tíz évben a magyar konyhaművészet jelentős fejlődésen menjen keresztül, és nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket produkáljon – ahogyan azt a tájékoztatón a magyar és külhoni szakemberek megállapították.
A Bocuse d'Or 2016-os európai döntőjét Budapesten megnyert Széll Tamás hat évvel ezelőtt így kommentálta helyezését az egyik szaklapnak: „Megnyerni ezt a versenyt, fantasztikus és felejthetetlen élmény volt. Remélem, hogy a hazai versenyen újabb magyar séfnek lesz lehetőségük bemutatkozni az európai mezőnyben. Ráadásul fiatal magyar séfek százai nézhetik majd a legjobbakat, és ismét megismerhet hazai alapanyagokat az európai nagyközönség”. Meglátásai ma is érvényesek.
Érdemes figyelni a kiállítás és a Hungexpo honlapját, mert gazdagok és izgalmasak lesznek a nagyközönségnek szóló programok is. Sűrítik majd a tömegközlekedési járatokat. Újdonság, hogy nemcsak BKV-val lehet megközelíteni a helyszínt.
Több mint tízezer négyzetkilométeren kutathatnak. 
