A tekintélyes Politico beszámol arról, hogy Washington a tervezett 2023 tavasza helyett már decemberben fejlett B61-12 taktikai nukleáris bombákat telepít Európába.
80 év után újra
Ebben a hónapban az Egyesült Államok hadseregének 101. légideszant hadosztályát a második világháború óta először vezényelték Európába a NATO arcvonala mentén - az Ukrajna és Oroszország határai mentén végzett jelentős katonai fellépés részeként. A NATO-tagok „több hajót, repülőgépet és katonát küldenek a NATO keleti szárnyára, az északi Balti-tengertől a déli Fekete-tengerig” – áll a NATO három hete kiadott közleményében.
Az amerikai CBS a bevetésről szóló beszámolójának a következő címet adta: „Az Egyesült Államok hadseregének 101. légideszantja az ukrajnai határtól alig pár mérföldre az Oroszország elleni háborúra gyakorol”. John Lubas dandártábornok, megjegyezte, hogy a 101. légideszantból közel 5000 katona csatlakozott a már Európában állomásozó több, mint 100 ezer katonához. A főtiszt a CBS-nek leszögezte: „Ez nem kiképzési bevetés, ez egy harci bevetés számunkra. Megértjük, hogy készen kell állnunk a harcra.”
A CBS „jól informált” riportere azt a következtetést vonta le, hogy „ha a harcok eszkalálódnak, vagy bármilyen támadás történik a NATO ellen, ők teljes mértékben készen állnak az ukrajnai határ átlépésére”.
Az egységet utoljára a második világháború idején a D-Day partraszállásakor telepítették Európába. „A 101-es a második világháború vége óta nem tért vissza Európába” – nyilatkozta Patrick Tabor hadnagy. „Most ismét felsorakoztunk az 1. gyaloghadosztály alá. Ez egy egyedülálló lehetőség.”
Románia szerepe
A 101. légideszantot a májusban felállított NATO harccsoport részeként telepítik Romániában. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Nicolae Ciucă román miniszterelnökhöz szólva így jellemezte a NATO térségbeli felépítésének mértékét: „Ön a NATO egyik új harccsoportját látja vendégül a fekete-tengeri térségben. Megerősítjük a NATO jelenlétét a Fekete-tengertől a Balti-tengerig. A Kanadából származó vadászgépek segítenek megvédeni a légterüket. És több ezer francia, holland, belga és amerikai katona tartózkodik Romániában, hogy elrettentse az agressziót.”
Stoltenberg Putyin elnök „veszélyes nukleáris retorikájára” válaszolva kiemelte: „A NATO-t nem fogják megfélemlíteni vagy elriasztani attól, hogy támogassa Ukrajna önvédelemhez való jogát”.
Az orosz agresszió utáni lépések
Az ukrajnai háború kitörését követően a NATO megerősítette meglévő négy harccsoportját Kelet-Európában, és további négy harccsoport kialakítását vállalta Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.
"Ezzel a többnemzetiségű harccsoportok száma nyolcra nőtt, gyakorlatilag megkétszereződött a szárazföldön tartózkodó csapatok száma, és kiterjesztette a NATO előretolt jelenlétét a Szövetség keleti szárnya mentén – az északi Balti-tengertől a déli Fekete-tengerig" – áll a múlt heti közleményben. Ez a terjeszkedés tovább halad előre. A NATO-szövetségesek a júniusi madridi csúcson ígéretet tettek arra, hogy „a többnemzetiségű harccsoportok méretét a zászlóaljaktól a dandárig kiterjedően növelik”.
Ma ér véget a hadgyakorlat
A Newsweek az „Amerikai csapatok háborúzni készülnek Oroszországgal” című, éles hangütésű cikkében ezt írja: „Egy amerikai repülőgép-hordozó kész a nemzetközi rohamot vezetni, ha Oroszország fokozza az Ukrajna és szövetségesei elleni támadásokat”.
A Newsweek megjegyezte: „A USS George H.W. Bush anyahajó az Adriai-tengeren vezeti a Neptune Strike 2022-t, a NATO hadgyakorlatát, amely az euro-atlanti térség elrettentését és védelmét teszteli.”
„A Neptun-sorozat kézzelfogható demonstrációja a NATO-szövetség erejének és képességeinek minden területi műveletben” – mondta a gyakorlat bejelentésekor Thomas Ishee admirális, az amerikai hatodik flotta és a NATO haditengerészeti csapásmérő és támogató erőinek parancsnoka. Hozzátette: „A Neptune Strike 2022 kiváló példája annak, hogy a NATO képes integrálni egy szövetséges szállítócsapat csúcskategóriás tengeri hadviselési képességeit, biztosítva ezzel kollektív elrettentő és védekező képességünket.”
A ma véget érő, két hetes hadgyakorlaton több mint 80 repülőgép, 14 hajó és mintegy 6000 személyzet vett részt.
Washington és Moszkva üzengetése
Szerdán Joe Biden amerikai elnök találkozott a védelmi minisztérium vezetőivel, és ígéretet tett az amerikai hadsereg méretének és finanszírozásának bővítésére. „A Nemzetbiztonsági Stratégiában világossá tettük, hogy hadseregünk modernizálása és megerősítése nemzeti erőnk alapvető forrása, és számomra és kormányom számára prioritást jelent” – mondta Biden. "És amint azt a Nemzetbiztonsági Stratégiában világossá tettük, ez egy döntő évtized - nem egyikünk miatt, hanem mert a világ változik."
Szerdán Oroszország Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szavaival élve nukleáris kísérletek sorozatát hajtotta végre, demonstrálva „Oroszország stratégiai támadóerőinek készségét egy hatalmas nukleáris csapásra, válaszul az ellenség nukleáris csapására”.
Sojgu elmondta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta az első nukleáris kísérletet egy „masszív nukleáris csapás” szimulálására tervezték. Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki egy nukleáris tengeralattjáróból, és kísérleteket hajtott végre két Tu-95 nagy hatótávolságú stratégiai nukleáris bombázóval.
Az orosz gyakorlatokra egy időben került sor a NATO nukleáris kísérleteivel, amelyek során az amerikai B-52-esek atombombák ledobását szimulálták Európában. A gyakorlatok jelenleg is zajlanak, egészen október 30-ig.
Szintén szerdán az Egyesült Államok rakétát lőtt ki a Virginia állambeli Wallops Flight Facility-ből, és közel egy tucat hiperszonikus fegyverkísérletet hajtott végre új, nukleáris robbanófejek célba juttatására használható hiperszonikus rakétákkal.
Ilyen pattanásig feszült geopolitikai körülmények között, amelyek közepette Oroszország, az Egyesült Államok és a NATO is napi rendszerességgel végez atomfegyver-teszteket, természetesen fennáll a veszélye annak, hogy egy téves számítás vagy provokáció drámai módon kiélezheti a konfliktust.
A keddi záró értékéhez képest alig mozdult. 
