|
| A Berlini Fal kidekorált maradéka (Pixabay) |
Bár a mexikói határon nem akar haladni a Donald Trump amerikai elnök által tervezett építkezés, a Neue Zürcher Zeitung szerint a Második Világháború óta nem építettek annyi határkerítést és falat, mint most. A montreali Quebec Egyetem kutatói adatbázist vezetnek, eszerint tavaly 45 országban 75 határzár, határerősítés készült vagy volt tervbe véve. Ezek hossza összesen mintegy 40 ezer kilométer. (A Föld bolygó kerülete is 40 075 kilométer – a szerk.)
1. Irak-Szíria
Irak Szíria felőli határára kerítést épít, hogy megvédje magát az Iszlám Állam harcosaitól. Akik azonban Irakban is bent vannak – vázolja az ellentmondásos helyzetet a német Telepolis.de. Sok országban hibáztatják a külső ellenséget sok mindenért, valójában a problémák nem mindig kívülről jönnek. Irakban például kétségbe vonják a legutóbbi választások eredményét, és bajok vannak a kormányalakítással. (Szaúd-Arábia pedig Irak felé épített falat pár évvel ezelőtt, az ottani kaotikus állapotok miatt.)
2. Tunézia-Líbia
Tunézia a polgárháború-szerű állapotban levő Líbiától igyekszik magát elszigetelni már évek óta. A német Berliner Morgenpost februári tudósítása szerint Németország ehhez újabb 18 millió eurós támogatást ad, de korábbi összegekkel együtt már összesen 34 milliónál tartottak akkor.
A védmű egyes szakaszait már amerikai segítséggel felhúzták. Nehéz eldönteni, kerítésről vagy falról van szó, valószínűleg különböző szakaszokon más és más lesz a kinézete, alapvetően elektronikus határőrizeti rendszerről beszélnek. Ebbe még műholdas adattovábbítás, rendőrőrsök és katonai objektumok is beletartoznak.
3. Dánia-Németország
Vajon mi a bajuk a dánoknak a németekkel? Vagy a menekültek ellen védekeznek? Egyik sem. Dánia a sertéspestis vaddisznók általi behurcolása ellen akar a 70 kilométer hosszú dán-német szárazföldi határra 1,5 méter magas kerítést felhúzni. (Ide egyébként már a régi vikingek is húztak falat.) A tét nem kicsi, az ország évente 4,4 milliárd euróért értékesít sertéstermékeket. Az egyik egyetem szimulációja szerint legalább 330 millió eurós kár származna abból, ha a betegséget behurcolnák.
4. Lengyelország-Ukrajna
Menekültek? Kis zöld emberkék (felségjelzés nélküli orosz katonák)? Hibrid háború? Nem, Lengyelország is a dán példát követné, és Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Oroszországgal szomszédos határaira húzna fel kerítést, 1200 kilométer hosszan. (Erről itt is írtunk.) Bár mindig vannak kételkedők, akik politikai motívumokat keresnek.
5. Ukrajna-Ukrajna
Oroszország a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó, 2014-ben általa annektált Krím-félszigetet 50 kilométer hosszan kerítéssel választja el Ukrajnától – tudósítottak róla tavaly novemberben a lapok. Ez állítólag 2,8 millió euróért 2018 első félévében készülne el, vagyis a napokban kellett befejezni.
6. Ukrajna-Oroszország
Ukrajna már 2014 végén bejelentette, hogy mintegy 2000 kilométer hosszú, Oroszországgal közös határát kerítéssel erősíti meg, az Oroszországból érkező támadások megnehezítése érdekében. Ebből azonban a Der Standard osztrák lap szerint tavaly év végén csak pár tucat kilométer volt meg. Nem is lehetett volna meg az egész, mert 400 kilométert az orosz szeparatisták ellenőriznek. Egyes szakaszokra viszont állítólag az oroszok is építettek kerítést.
|
| Tijuana, Mexikó. Jelképes koporsók a határkerítésen az egyes években a határon ehunytak számával. (Tomas Castelazo, Wikimedia Commons) |
7. Törökország-Szíria-Irán
Törökország mostanra a hírek szerint befejezte a Szíriával közös 828 kilométeres határa lefalazását, de nagyon belejött, tavaly bejelentette, hogy Irán felé is falaz. Szokás szerint a terroristákra (kurdokra) és a csempészekre hivatkoznak, mint veszélyre. A 499 kilométeres határ 144 kilométeres részére építenék fel. Ha minden igaz, ennek fele már elkészült, a többi jövő tavaszra lesz meg a Wikipedia szerint.
Ritka, hogy a másik fél is örül, de ezt a falat állítólag Irán is melegen üdvözli.
8. Kína-Észak-Korea
A határszakasz viszonylag hosszú, 1420 kilométeres, és korábban kevéssé jól őrzöttnek számított. Hivatalos adatok nincsenek, de a Wikipedia szerint számos jelentés szól arról, hogy hol itt, hol ott húznak fel kerítést egy-egy szakaszra. Eközben pedig menekülttáborokat is kialakítanak. A folyamatos határsértések mellett Kína vélhetően felkészül az Észak-Koreai rezsim esetleges összeomlására is.
9. Észtország-Oroszország
Oroszország felé Észtország már 2015 elején kerítést akart építeni, de úgy látszik, még mindig nem jött össze. A mocsarakat és tavakat kihagyva 110 kilométeres lenne. A legutóbbi hír szerint 197 millió euróba kerülne, ami sokkal magasabb, mint az eredetileg becsült 79 millió. Ezért idén év elején az ország EU-s forrásokat igényelt a megépítéséhez.
10. Irán-Pakisztán-Afganisztán
Irán a terroristák kiszűrésére állítólag a világ egyik legerősebb határzárát építette ki Pakisztán felé az elmúlt években, 700 kilométer hosszan. Csak három méter magas, de 91 centiméter vastag és acélrudakkal van megerősítve.
Pakisztán viszont Afganisztán felé készül lezárni határát, ami viszont 1800 mérföld, azaz 2900 kilométer hosszú. Ezért a The Guardian szerint azt szeretnék, ha Donald Trump amerikai elnök fizetné a félmilliárd dollár feletti számlát. Érvelésük szerint ez még mindig olcsóbb, mint az Afganisztánban folytatott amerikai háborúzás, aminek a kerítés segíthet véget vetni.
A kerítés mellett 11 136 őrállomást és 443 erődítményt építenének ki, és fejlett csúcstechnikát, például érzékelőket a föld alatti mozgások felderítésére. Természetesen a terrorizmusra és a csempészetre, drogkereskedelemre hivatkoznak ők is. A terroristák sokszor drogkereskedelemből tartják fenn magukat, ezt visszaszoríthatja a kereskedelmi utak elvágása. (Hacsak nem találnak maguknak másik útvonalat – a szerk.)
+1: A láthatatlan kerítés
A német 3Sat.de szerint Brazília szárazföldi határainak kiterjedése 16 886 kilométer. Így nem véletlen, hogy inkább “virtuális határ” kiépítésén dolgoznak, amely radarokból, érzékelőkből, drónokból és műholdas technológiából, egyéb elektronikai készülékekből – no meg az intézkedő katonákból – áll. Ezt a brazil hadsereg fejlesztette ki és működteti, és csak tavaly 145 millió dollárt emésztett fel a kiépítése.
+2: A föld alatti fal
Egyiptom és a Gázai Övezet határán már régóta emelkedik kerítés vagy fal. Az állandó alagútásások miatt ezt pár éve a föld alá is ki kellett terjeszteni, lehet, hogy ez a világ legmélyebb fala. A Wikipedia szerint 19 méterrel megy a talajszint alá.
Olvassa el korábbi cikkeinket is:
Az Egyesült Államok számára a diplomácia az első eszköz Irán felé, de légicsapás is „az asztalon van” – közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
