Akár idén is átmeneti időt kaphatnak a vállalkozások a kamarai hozzájárulás teljesítésére. Lapunk megkereste Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét - aki nem mellesleg az egyik legbizalmasabb tanácsadója Orbán Viktor miniszterelnöknek -, hogy megtudjuk, tavalyhoz hasonlóan idén is tervezik-e az 5000 forintos - amúgy politikai vitákat generáló - díj befizetési március végi határidejének figyelmen kívül hagyását, tekintettel arra, hogy a járványügyi és gazdasági körülményekben egyelőre nem állt be jelentős fordulat az előző évhez képest, s a veszélyhelyzet továbbra is hatályban van.
Az előző évben nyárig adtak türelmi időt a kamarák, onnantól viszont foganatosították a behajtásokat, ha valaki késlekedésbe esett a befizetéssel. Egy jó adag tartozást átadtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak - Parragh László szerint főleg a legnagyobb lejáró tartozásállománnyal rendelkező Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szorult erre, míg máshol ez kisebb gondot jelentett - mivel a kamarai díj köztartozásnak számít, így az adóhivatal hajtja be végső soron, ha nincs más megoldás.
A kamarai elnök emlékeztetett arra, hogy ebben az ügyben nincs döntési helyzetben az MKIK, a hozzájárulások (amellyel kapcsolatban Parragh Lászlónak volt egy sokáig emlékezetes megjegyzése az ATV hétvégi adásában, mely szerint amelyik vállalkozás nem tudja kifizetni az évi 5000 forintot, az inkább ne is vállalkozzon, igaz, utóbb elnézést kért ezért) a területi kamarákhoz folynak be.
Szóba jöhet a határidők elengedése
Ők annyit tudnak tenni, hogy kéréssel fordulnak az illetékes testületekhez, hogy igyekezzenek méltányosan bánni a vállalkozásokkal. Erre idén is szükség lehet – fejtette ki Parragh László, hozzátéve, hogy a március eleji járványügyi helyzet alapján lehet majd választ adni az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre. Például arra, hogy tavalyhoz hasonlóan idén se kelljen a május végi határidőre leadniuk a cégeknek az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolóikat, mérlegeiket, valamint megfizetni az adókat - ehhez hasonló gondolatok egyébként a kormány álltal bejelentett 10 milliós kamatmentes hitelre rászoruló szektorok képviselőiben is megfogantak, mint az kiderül ebből a cikkünkből.
Parragh László egyébként megfontolandónak tartja a szektorális megkülönböztetést, vagyis a válsággal jobban sújtott szektorokra esetleg más előírások vonatkozzanak az adminisztrációs határidőkre tekintettel, mint másokra. Mindazonáltal a kamarai elnök úgy látja, hogy amennyiben a magyar lakosságból 4-5 millió fő elérné az immunitást a koronavírussal szemben – akár az oltás által, akár a fertőzésen való túljutással – április elejére, akkor talán nem lenne már szükség a mérlegadási és adózási határidők halasztására idén. Az érintett szektorok ugyanis gyorsan talpra tudnak állni, amint megtörténik a nyitás.
50 százalék? Ugyan már!
Mint lapunknak kifejtette, egyáltalán nem osztja azokat a véleményeket, melyek szerint egyes szektorokban – mint például a vendéglátás – a vállalkozások akár 50 százaléka is bedobhatja a törülközőt. Szerinte a fő turisztikai helyeken, időszakosan működő vendéglátók kifejezetten jól jártak tavaly nyáron, akkora volt a belföldi forgalom, de az egész évben nyitva tartó, városi környezetben működő helyek közül is hamar újra tudnak indulni azok, amelyek a helyi igényeket elégítik ki.
Bajban szerinte azok lesznek, akiknek a forgalma alapvetően az idegenforgalomra alapozott. Mint például a budapesti bulinegyedek, amelyek sorsát erősen bizonytalannak látja. Ez a korlátozásokkal telő idő szerinte arra jó, hogy az érintett önkormányzatok a helyi lakosságnak megfelelő szabályozási környezetet alkossanak az újraindulás időpontjára.
Persze mindehhez az is kell, hogy legyen, aki látogatja ezeket a helyeket. A részleges nyitást úgy tudja elképzelni a kamarai elnök, hogy akár már márciusban szabadabb mozgási lehetőséget kaphatnak azok, akik rendelkeznek a vírussal szembeni immunitásuk igazolásával.
Nagyobb befolyást akarnak az egyetemeken
Végül arról a felvetésről is megkérdeztük, mely szerint a kamara döntené el a jövőben, milyen szakok indulhatnak az egyetemeken. Parragh László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az erről döntő akkreditációs bizottságokban már most is megjelenik a kamarai álláspont, a jövőben ezt szeretnék erősíteni. (A 20 tagból álló Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba jelenleg egy tagot delegál az MKIK, Greiner Istvánt, a Richter Nyrt. kutatási igazgatóját). A céljuk, hogy megszűnjenek az átfedések a képzések között, például a rekreációs szakok szerinte indokolatlanul burjánzanak. És természetesen a gazdasági szereplők érdekeinek érvényesítésének is meg kell jelennie ebben a munkában. Nem véletlen, hogy az egyetemi alapítványokban neves gazdasági szereplők kapnak helyet – mondta lapunknak a kamarai elnök, aki szerint a legfontosabb, hogy a gazdasági igények és az oktatási műhelyek minél közelebb kerüljenek egymáshoz.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
