Nagy reményekkel várták Indiában Donald Trump tavalyi beiktatását, ám végül a csalódásé lett a főszerep. Ugyanis hiába lógott többször is a levegőben, 2025 folyamán, a „Liberation Day” (vagyis a globális amerikai vámok áprilisi bejelentése után) egyszer sem találkozott egymással az amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy megállapodjanak a legfontosabb kereskedelmi kérdésekről – erről az Amundi feltörekvő piaci szenior elemzője, Rajiv Nihalani beszélt még egy januári sajtóeseményen.
Sőt, megállapodás helyett tovább mérgesedett a viszony a két nagyhatalom között. Donald Trump tavaly augusztusban 25 százalékos, pótlólagos vámokat vetett ki az indiai termékekre, amivel 50 százalékra emelkedett a tarifa mértéke. Az amerikai elnök így szeretett volna nyomást gyakorolni Újdelhire, hogy hagyjon fel az orosz kőolaj vásárlásával.
Fotó: CNBC Jim Watson | AFP | Getty Images
Találkozni ugyan ezúttal sem találkozott a két vezető, azonban telefonon végül sikerült zöld ágra vergődniük. Ennek értelmében Donald Trump a 25 százalékos pótlólagos vámokat eltörölte, a fennmaradó tarifát pedig 18 százalékra mérsékelte.
Cserébe India „lényegesen nagyobb szinten” fog amerikai termékeket vásárolni. Több mint 500 milliárd dollár értékben importálhat energiát (például szenet), továbbá technológiai, mezőgazdasági és egyéb amerikai árucikkeket. Emellett az orosz-ukrán háború kitörése óta Oroszország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerének számító India vállalta, hogy nem szerez be több orosz olajat – legalábbis Donald Trump szerint. A valóság ennél kissé bonyolultabb lehet, de erről később.
Bár az indiai miniszterelnök az X-en üdvözölte a 18 százalékos új vámszintet és „nagy köszönetet” mondott Trumpnak, az ördög valószínűleg ezúttal is a részletekben rejlik.
Trumpéknak volt sürgősebb
Donald Trump az egyezség megkötése után azt írta, hogy India az Egyesült Államokkal szembeni vámokat és nem vámjellegű akadályokat „nullára” csökkenti. „Ezt nem erősítette meg az indiai vezetés, valószínűleg nem is mennének bele egy ilyen egyenlőtlen megállapodásba” – reagált lapunknak Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Az indiaiak szempontjából nem is feltétlenül a kereskedelmi feltételek átrajzolása, hanem a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt volt fontos a megállapodás.
„Indiában az elmúlt időszakban az 50 százalékos vámteher hatására elkezdett csökkenni a külföldi cégek befektetési hajlandósága. Ez a tendencia most megfordulhat, amit jól jelez a bejelentést követő piaci reakció is: az utóbbi három hónapban stagnáló indiai tőzsde 3 százalékot ugrott, az indiai fizetőeszköz, a rúpia pedig másfél százalékot erősödött” – tette hozzá a szakértő.
Az egyes szektorok közül az indiai textilipar lélegezhet fel leginkább. A megállapodást megelőzően ugyanis Pakisztán és Banglades versenyelőnybe kerültek azzal, hogy az ő amerikai exportjukra csak 19 százalékos vámok vonatkoztak. Ez a helyzet most ismét India javára billenhet el a textília- és ruházati cikkek esetében.
Fotó: Depositphotos.com
India és az Egyesült Államok összesen 220 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalmat bonyolítanak egymással. Ebből 130 milliárd dollárnyi árut és szolgáltatást India exportál a tengerentúlra. Vagyis masszív többletet mutat a külkereskedelmük az USA vonatkozásában.
Az egyik legfontosabb terméknek az indiai gyémánt számít, amit az Egyesült Államok nem is tudott volna egyéb, alternatív forrásból pótolni. Byrappa Ramachandra szerint Donald Trumpnak sietősebb volt a kereskedelmi megállapodás tető alá hozása. Hiszen ha még egy évet várt volna vele, akkor fennállt volna annak az esélye, hogy India alkalmazkodik az új feltételekhez, és az Egyesült Államok nélkül is működtetni tudta volna a gazdaságát.
Orosz olajstop, és ami mögötte van
A megállapodás egyik legfontosabb, és a közvélemény számára is legérdekesebb eleme az orosz olajvásárlás leállítása India részéről. Itt ugyanakkor Narendra Modi miniszterelnök nem mondta ki, hogy valóban nullára redukálják az orosz olaj behozatalát. Az egyik kormányzati tisztviselő azt erősítette meg, hogy próbálják csökkenteni az Oroszországból érkező energiahordozó mennyiségét.
Az indiai magánszektor egyik legnagyobb olajipari cége, a Reliance Industries már most használ orosz kőolajat a finomítóiban. Az állami tulajdonú Bharat Petroluem még igen, de az ígéretük szerint ezt a mennyiséget is mérsékelni fogják – vázolta a jelenlegi helyzetet a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
„Az orosz-ukrán háború kitörése előtt az orosz kőolajvásárlások a 3 százalékát adták India teljes ellátásának. Ez a háború kirobbanása után 40 százalék fölé ugrott, leginkább azért, mert India jelentős kedvezménnyel tudta beszerezni az orosz energiahordozót” – tette hozzá. Kína, Indiához hasonlóan diszkontáron szerzi be a kőolajat Oroszországból, ami miatt hosszabb távon az oroszoknak is gazdasági érdekük lehet, hogy visszataláljanak az európai uniós piacokra. Erről bővebben itt olvashatnak:
Tavaly decemberben, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben bejelentett amerikai szankciók hatására 28 százalékkal csökkent India orosz kőolajimportja. A világ legnépesebb országa képes lenne teljesen leválni az orosz olajról (a háború előtt Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek voltak India legfontosabb partnerei), de hosszabb távon valószínűleg nem ez a cél.
Az indiai vezetés ugyanis úgy kalkulálhat, hogy néhány hónapon belül eldől, az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban Oroszország tárgyalóasztalhoz ül, vagy sem. Előbbire az egyre nehezebb gazdasági helyzete is rákényszerítheti.
„Ha valamilyen béke lesz, akkor India arra számít, hogy a jelenleg az orosz energiahordozókkal kapcsolatos amerikai szankciók sem lesznek már érvényesek. A magasabb kőolajbeszerzési árak miatt most fájdalmas lehet ez a pár hónap India számára, de utána ismét változhat a helyzet” – véli Byrappa Ramachandra.
Hogy az amerikai-indiai kereskedelmi megállapodás fő elemei nem egyik napról a másikra rajzolják át a globális kereskedelmi térképet, mi sem jelzi jobban, mint a venezuelai olaj. Donald Trump ugyanis azt szeretné, hogy India leginkább a január első napjaiban a dél-amerikai országtól „lefoglalt” nyersolajkészletből vásároljon.
Apró szépséghiba, hogy a szakértők egybehangzó véleménye szerint még legalább 3 évre van ahhoz szükség, hogy a venezuelai olajat Indiába lehessen exportálni. Ráadásul az amerikai cégek nem is igazán kapkodnak azért, hogy beruházzanak a venezuelai olajinfrastruktúra modernizálásába, nem akarnak egy kockázatos üzletbe belevágni.
Emellett India tavaly év végén Oroszországgal is megállapodást kötött, Vlagyimir Putyin Újdelhiben tett látogatása alkalmából.
„2030-ig az orosz olajiparnak 11 millió új dolgozóra lesz szüksége. Indiából már el is indult az első, több tízezer fős kontingens, ami hamarosan 3 milliósra emelkedik majd. Számukra Oroszországnak munkabért kell fizetnie, ami lejön abból a 40 milliárd dollárnyi összegből, amit 2024-ben India orosz olaj vásárlására költött” – nyilatkozta a Privátbankárnak akkor Byrappa Ramachandra.
A szakértő szerint a megállapodás nem veszítette az érvényét, és hosszabb távon ismét meghatározó lehet az India és Oroszország közötti olajkereskedelemben.
Szárnyalásra készek az európai-indiai kapcsolatok
Az amerikai-indiai megállapodást néhány nappal megelőzte a január végén, az Európai Unió és India között megkötött szabadkereskedelmi egyezmény. A történelmi jelentőségű dokumentum célkitűzései már első ránézésre is erős jövőbeli összefonódást sejtetnek a két nagyhatalom között. A várakozások szerint 2032-re az EU Indiába irányuló exportja akár meg is duplázódhat, miután az indiai piac megnyílik az európai vállalatok, befektetők számára.
A stratégiai partnerség különösen a kereskedelem, a biztonság és a védelem területére fókuszál. Byrappa Ramachandra szerint még annál is szorosabb kapcsolat várható India és az Európai Unió között a következő években, évtizedekben, mint amire elsőre gondolnánk.
Németország már most bejelentette, hogy 100 ezer indiai informatikust alkalmaz majd szigorúan bizalmas feladatokra a biztonságpolitika területén. A Mercedes Benz is Indiába vitte a design- és kutatás-fejlesztési központját, ahol 3500 ember dolgozik, és a jövőben még több hasonló beruházás várható.
„Németország nagyon hosszú távú együttműködést tervez kialakítani Indiával, de Franciaország és Giorgia Meloni nyilatkozatai alapján Olaszország is ebbe az irányba mozdul. Három nappal a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása előtt a lengyel külügyi miniszter szintén Indiába látogatott. Nagyon komoly szándék van arra az európai országok részéről, hogy Indiát beintegrálják a közös gazdasági együttműködési rendszerükbe” – tette hozzá zárásként Byrappa Ramachandra.
A szervezet szerint az maga a megadás.
