6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A NATO 72 éves történetében első alkalommal fordul elő, hogy egy európai területi védelemre berendezkedett szervezet a Föld túloldalán fekvő államot nevez meg ellenfélként. Indiában erősödnek a hangok hivatalos körökben, hogy újra kell vizsgálni az „Egy Kína elvet”. Káncz Csaba jegyzete.

A 2017-ben publikált, jelenleg is hatályos amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia egy anarchikus nemzetközi arénát jelenít meg. Az anyag Pekinget revizionistának bélyegzi, és leszögezi, hogy a kínai hadsereg „ki akarja szorítani az USA-t az Indo-csendes-óceáni térségből”.

A NATO új vizeken

A NATO csúcstalálkozójának június 14-én elfogadott, 45 oldalas zárónyilatkozata 10 alkalommal említi Kínát, és első alkalommal foglalkozik kimondottan Kína katonai ambícióival. A tagállamok elfogadták a „NATO-2030” stratégiai előretekintő dokumentumot is, amely Pekinget a nyugati társadalmak számára a „legfőbb rendszerszintű veszélynek” kiáltja ki. A NATO 72 éves történetében ezzel első alkalommal fordul elő, hogy egy európai területi védelemre berendezkedett szervezet a Föld túloldalán fekvő államot nevez meg ellenfélként.

Egyes ázsiai országok mindenesetre meghökkenéssel vették ezt tudomásul. De a NATO értelmezésében Peking egyre agresszívabb lépései a nukleáris arzenál és a kiberhadviselés terén, valamint az Oroszországgal kiépített szoros szövetségesi kapcsolatrendszere (entente cordiale) a transzatlanti védelmi szövetségnek is legitimitást ad az ázsiai fellépéshez.

Az európai hatalmak is igyekeznek felzárkózni. Portsmouth kikötőjéből májusban indult a Dél-kínai-tenger felé a vadonatúj brit repülőgép-anyahajó (HMS Queen Elizabeth II.), amelynek kísérőhajói között találunk egy holland fregattot, az HNMLS Evertsen-t is. Mindez azonban összességében nem változtat azon a tényen, hogy a NATO és Európa jelentősége az amerikai nagystratégiában a bipoláris világrend megszűnése óta fokozatosan és folyamatosan csökken. Ezt a folyamatot Washingtonnak a Kína és az Indo-csendes-óceáni térség felé fordulása az utóbbi évtizedben csak felgyorsította és látványosabbá tette.

India újraértékel

Az indiai sajtóban szaporodnak az arra utaló beszámolók, miszerint a COVID-19 járvány stabilizálódása után Narendra Modi miniszterelnök fogadja majd a Dalai Lámát. A Peking és Új-Delhi között egyre feszültebb politikai viszonyra utal az is, hogy India nem küldött hivatalos jókívánságot a Kínai Kommunista Párt 100 éves ünnepségére a hó elején.

A Kínai Kommunista Párt megalapítása 100. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepi előadás részlete Pekingben 2021. június 28-án. (Fotó: MTI/AP)
A Kínai Kommunista Párt megalapítása 100. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepi előadás részlete Pekingben 2021. június 28-án. (Fotó: MTI/AP)

Indiában erősödnek a hangok hivatalos körökben, hogy újra kell vizsgálni az „Egy Kína elvet”. 2010 óta India nem használja ezt a kifejezést sem hivatalos nyilatkozataiban, sem dokumentumaiban. Indiai politikai megfigyelők szerint, noha Új-Delhi elfogadta Kína szuverenitását Tibet fölött, de ezt az autonómia megadásától tette függővé – amelyet aztán Peking nem teljesített.

A kínai–indiai határvita az 1950-es évek végén kezdődött, alig egy évtizeddel a Kínai Népköztársaság 1949-es, valamint az Indiai Köztársaság 1947-es megalakulása után. Bár a két ország kapcsolata az 1950-es évek elején alapvetően pozitív irányba fejlődött, a pontatlanul meghúzott határvonalak kevesebb mint egy évtized alatt egyre komolyabb vitákhoz vezettek. A közöttük húzódó 3500 km-nél is hosszabb határ azután alakult ki, hogy Mao Ce-tung Kínája 1950-ben elfoglalta Tibetet, majd az annak déli részéhez közeli Arunácsal Prades, illetve az északnyugati részével határos Akszaj Csin elnevezésű indiai területeket is a fennhatósága alá vonta.

A Tibet meghódításával járó kínai területszerzés nyomán a szomszédos Indiával kibontakozó vita a következő egy évtizedben megoldatlan kérdés maradt a két ország között. Kína az 1960-as évek elején végül úgy gondolta, mindent megtett a kérdés diplomáciai úton történő kezelése érdekében, így a sikertelen tárgyalássorozat után úgy döntött, hadba lép India ellen. Az egy hónapig tartó kínai–indiai háború végül Kína elsöprő győzelmével zárult, miután Peking fegyverszünetet deklarálva visszavonta a Népi Felszabadító Hadsereg katonáit a már említett tényleges határvonal mögé, s ezzel kialakította a de facto máig működő, és ezzel a határvita alapjául szolgáló zavaros határvonalat.

Tajvan kérdése

Az „Egy Kína elv” és egy jövőbeni egyesülés Tajvannal a kínai stratégiai gondolkodás alapköve. A koronavírus-járvány még tovább aktivizálta Pekinget, tekintve, hogy Tajvan elképesztő sikereket tudott felmutatni a járvány kezelésében, és felmerült a veszély, hogy a szigetország legitimitást nyer az ENSz Egészségügyi Világszervezetében.

Trump volt amerikai elnök már beiktatása előtt megkérdőjelezte az „Egy Kína elvet” azzal, hogy fogadta a tajvani elnök telefonját, amely 1979 óta az első közvetlen beszélgetésnek számított a két ország vezetője között. Tavaly nyáron David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája úgy fogalmazott: Washington egy „jelentős kiigazítást” hajt végre a hosszú ideje követett Egy Kína elvet illetően.

Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kapcsolatának 1979-ben történt normalizálását követően USA az „egy Kína” politika keretében ugyan elismerte a pekingi kormányt és annak Tajvan iránti követelését, de ugyanezt nem tette meg a Népköztársaság sziget feletti szuverenitását illetően. A kétoldalú kapcsolatot Tajpejjel aztán az egymást követő amerikai adminisztrációk a Taiwan Relations Act keretei között egyre szorosabbra fűzték. Washington továbbra is a sziget első számú fegyverszállítója, és nemrégiben engedélyezte tengeralattjárók gyártásához szükséges műszaki ismeretek átadását Tajvannak.

Az elmúlt hónapokban két vezető amerikai katonatiszt – az Indo-csendes-óceáni parancsnokság volt vezetője, Philip Davidson, és az új parancsnok, John Aquilino admirális – közelgő amerikai-kínai háborúra figyelmeztettek Tajvan kapcsán. Peking szürkezónás nyomásgyakorlása már olyan szintet ért el, hogy Joseph Wu tajvani külügyminiszter áprilisban leszögezte: ha kínai támadás jön, „a sziget az utolsó napig védekezni fog”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Alig van infláció az egyik legnagyobb uniós országban
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 13:31
Olaszországban 1,9 százalékkal, az előző havival megegyező ütemben nőttek a fogyasztói árak áprilisban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat pénteken közzétett végleges adataiból.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat kaszált Trump az Egyesült Arab Emírségekben
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 12:22
Nagy üzleteket kötött az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság Tetszetős, de minden alapot nélkülöző állítás – ügyvédek a devizahiteles ítélet következményeiről
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 10:19
Csak kevés szerződésre vonatkoztatható az uniós bíróság ítélete?
Makro / Külgazdaság Nőtt a munkanélküliség az OECD tagországaiban
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 09:59
Elmozdulás a történelmi szinten is kirívóan alacsony adathoz képest.
Makro / Külgazdaság Nem jöttek jó hírek Tokióból
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 09:14
Visszesés, egy éve az első.
Makro / Külgazdaság Teljes hátraarcot csinál Belgium energiaügyben
Privátbankár.hu | 2025. május 16. 08:19
Mégsem zárják be az atomerőműveket.
Makro / Külgazdaság Vannak, akik fityiszt mutatnak Trump vámjainak
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 16:20
A Fidelity szerint továbbra is bőséges lehetőség kínálkozik a közép- és kelet-európai részvénypiacokon.
Makro / Külgazdaság Szabadesésben az ország életbiztosítása
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 15:49
Állami milliárdok, ipari zuhanás – nem tér magához az akkugyártás.
Makro / Külgazdaság Öt nap alatt szétkapkodták a kkv-k az állami százmilliárdokat
Privátbankár.hu | 2025. május 15. 14:41
Egy hét alatt kimerült az EXIM Jövő Exportőrei Forgóeszközhitelének keretösszege.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább a hazai gazdasággal kapcsolatban a CIB Bank
Herman Bernadett | 2025. május 15. 14:12
  A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – vélik a CIB Bank elemzői. A korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP.   
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG