A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs Jelentésének előzetes adatai szerint a pénzromlás idei üteme a negyed évvel ezelőtt várt 3,3-4,1 százalék helyett 4,5-5,1 százalék között alakulhat. A növekedés ütemének előrejelzését a vártnak megfelelően csökkentette a jegybank, a negyed évvel ezelőtti, még 2,6-3,6 százalékra jósolt bővülés helyett csupán 1,9-2,9 százalékos GDP-növekedésre számítanak Varga Mihályék – számol be a szintén a Klasszis Média égisze alatt megjelenő laptársunk, az Mfor, mely az új jegybankelnök első kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóját percről percre közvetítette.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Ahogy arról kora délután beszámoltunk, a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta mind az alapkamatot, mind a kamatfolyosót.
A döntés nem meglepő, laptársunk Mfor Elemzői Konszenzus rovatában megjelent cikkében a megszólaltatott szakértők is erre számítottak.
Mint laptársunk írja, Varga Mihály a tájékoztató elején azt mondta, az idei inflációs pálya a korábban vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik. Az MNB első embere azonban ismét az árstabilitás megőrzését nevezte a fő célnak.
Az óvatos és türelmes monetáris politika fenntartása indokolt – mondta Varga, majd hozzátette,
akár huzamosabb ideig is fennmaradhat a jelenlegi kamatszint.
A jegybank vezetője ismertette, számos országban megemelkedett az infláció, ami felfelé mutató kockázatot jelent. A dollár azonban érdemben gyengült az euróval szemben – fűzte hozzá –, ami jót tett a feltörekvő piacoknak, így a magyarnak is.
Varga Mihály úgy véli, a hatósági árrésstop mérsékelni fogja az inflációt, Varga Mihály szerint ez márciustól csökkenteni fogja a pénzromlás ütemének növekedését. Később újságírói kérdésre elárulta, számításaik szerint az intézkedés áprilisban-májusban 0,8 százalékponttal csökkenti az inflációs mutatót. A monetáris politika első számú vezetője biztos abban, hogy a márciusi pénzromlási adat már dezinflációt fog mutatni.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A folyó fizetési mérleg enyhén romlani fog, a költségvetés elsődleges egyenlege nullszaldó körül alakul – jósolta az új MNB-elnök. Megjegyezte, a foglalkoztatási adatok jók, a reálbérek emelkednek, az adócsökkentés mellett pedig a fogyasztás lehet a növekedés motorja.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A jegybankelnök kitért arra is, hogy a lakossági hitelezés mutatói megfelelőek és a vállalati hitelezés is egyre inkább dinamizálódik.
Óvatos és türelmes megközelítés, valamint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt
– húzta alá Varga Mihály.
Laptársunk esetleges kamatemelésre vonatkozó kérdésére Varga Mihály úgy válaszolt, most a Monetáris Tanács előtt csak a kamattartási opció feküdt, egyébiránt mindent az árstabilitásnak rendelnek alá.
Az Mfor arra is kíváncsi volt, az MNB jelenlegi, mínusz 1800 milliárd forintot is meghaladó saját tőkéje mikor lehet ismét a törvény által megkövetelt plusz 10 milliárd forint. Varga Mihály emlékeztetett, a jegybanktörvény közelmúltbeli módosítása után a saját tőkének középtávon kell elérnie ezt az összeget. Hozzátette, az MNB számára az árstabilitás elérése a fő szempont, a saját tőkével kapocslatos gazdálkodást is ennek kell alávetni.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvánnyal kapcsolatos botránnyal kapcsolatban Varga Mihály újságírói kérdésre azt mondta, büntetőügyben az ügyészséget, egyéb kérdésekben pedig közvetlenül a jegbanki alapítványt keressék. Hozzátette, ő maga levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, melyben közölte, szerinte nincs szükség a jegybank alapítványára.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
