Brutális fegyverkezési verseny indult: Észak-Európa közelebb húzódik Amerikához
Az ukrán válság kapcsán adott orosz ultimátum miatt Helsinki és Stockholm attól tart, hogy Washington és Moszkva a közelgő tárgyalásaikon a fejük felett dönthet az új európai biztonsági felépítményről. A finnek ezért F-35-ös vadászgépek vásárlása mellett döntöttek, ezzel közelebb húzódva Washingtonhoz. Káncz Csaba jegyzete
Moszkva figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy súlyos politikai és katonai következményekkel járna, ha belépnének a NATO-ba. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a szövetséget, hogy megpróbálja magához húzni a két országot. A finn és svéd kormány egyaránt a semlegesség politikáját követte a Hidegháború során, és egyik ország sem jelentkezett hivatalosan a NATO-ba. Finnország azonban a napokban kijelentette, hogy a jövőben ez megváltozhat.
Új idők új szelei
Valóban, az ukrán válság kapcsán adott orosz ultimátum miatt Helsinki és Stockholm attól tart, hogy Washington és Moszkva a közelgő tárgyalásaikon a fejük felett dönthet az új európai biztonsági felépítményről. Sauli Niinistö finn államelnök és Sanna Marin miniszterelnök ezért egy hete hangsúlyozta, hogy Finnország szuverén joga ebben a stratégiai kérdésben dönteni. Helsinkiben félnek attól, hogy megismétlődhet a Hidegháborús forgatókönyv, amikor az úgynevezett „finlandizáció” keretében Moszkva informális befolyást gyakorolhatott a finn külpolitikára.
Putyin tombol és fenyegetőzik (fotó: depositphotos.com)
Mára a finnek csupán harmadának van pozitív véleménye az oroszokról, holott ez kilenc éve még 63 százalékon állt. Mi több a finn lakosság 60 százaléka Oroszországot katonai fenyegetésnek tartja.
A svéd álláspont
Svédország radikálisan megnövelte védelmi költségeit, miután Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától, tavaly pedig egy olyan jogszabályt is bevezetett, ami lehetővé tenné a szövetséghez való csatlakozást, ha az ország érdekei úgy kívánják. A svéd csapatok közös hadgyakorlatot is tartottak a NATO-val.
„Szabályokon alapuló világrendre van szükség, ahol a nemzetközi jog érvényesül, és minden országnak joga van meghozni a saját biztonságpolitikai döntéseit” – mondta Ann Linde svéd külügyminiszter.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
