Moszkva figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy súlyos politikai és katonai következményekkel járna, ha belépnének a NATO-ba. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a szövetséget, hogy megpróbálja magához húzni a két országot. A finn és svéd kormány egyaránt a semlegesség politikáját követte a Hidegháború során, és egyik ország sem jelentkezett hivatalosan a NATO-ba. Finnország azonban a napokban kijelentette, hogy a jövőben ez megváltozhat.
Új idők új szelei
Valóban, az ukrán válság kapcsán adott orosz ultimátum miatt Helsinki és Stockholm attól tart, hogy Washington és Moszkva a közelgő tárgyalásaikon a fejük felett dönthet az új európai biztonsági felépítményről. Sauli Niinistö finn államelnök és Sanna Marin miniszterelnök ezért egy hete hangsúlyozta, hogy Finnország szuverén joga ebben a stratégiai kérdésben dönteni. Helsinkiben félnek attól, hogy megismétlődhet a Hidegháborús forgatókönyv, amikor az úgynevezett „finlandizáció” keretében Moszkva informális befolyást gyakorolhatott a finn külpolitikára.
Mára a finnek csupán harmadának van pozitív véleménye az oroszokról, holott ez kilenc éve még 63 százalékon állt. Mi több a finn lakosság 60 százaléka Oroszországot katonai fenyegetésnek tartja.
A svéd álláspont
Svédország radikálisan megnövelte védelmi költségeit, miután Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krímet Ukrajnától, tavaly pedig egy olyan jogszabályt is bevezetett, ami lehetővé tenné a szövetséghez való csatlakozást, ha az ország érdekei úgy kívánják. A svéd csapatok közös hadgyakorlatot is tartottak a NATO-val.
„Szabályokon alapuló világrendre van szükség, ahol a nemzetközi jog érvényesül, és minden országnak joga van meghozni a saját biztonságpolitikai döntéseit” – mondta Ann Linde svéd külügyminiszter. Úgy vélte, hogy Oroszország követelései korlátozzák a nemzeteket az önálló döntéshozásban.
Az F-35-ös piros ász
A NATO-hoz és az Egyesült Államokhoz való közeledést mutatja az a három hete hozott finn döntés is, amelynek keretében az ország 8,4 milliárd euróért 64 darab 5. generációs lopakodó „F-35A Block 4 Lightning II” vadászgépet szerez be az amerikai Lockheed Martintól. Norvégia és Dánia is az F-35-ös mellett döntött a közelmúltban, így hamarosan a két ország részéről 79 darab modern vadászgép erősíti tovább Észak-Európa biztonságát. Ezzel az Európában értékesítette F-35-sök mintegy harmada Észak-Európába kerül.
Az észak-európai katonai együttműködést (NORDEFCO) 2009-ben hozták létre, egyesítve a katonai struktúrákat. A svéd és a finn hadsereg folyamatosan erősíti együttműködését a NATO-val, és rendszeresen részt vesznek a nemzetközi hadgyakorlatokon, így 2018-ban („Trident Juncture”) és 2019-ben is („Northern Wind”).
Idén márciusban és áprilisban Norvégia ad otthont az Északi Sarkkörön belül tartott, a Hidegháború óta eddigi legnagyobb hadgyakorlatnak. A „Cold Response 2022” fedőnevű hadgyakorlaton 40 ezer katona vesz részt. A NATO tagállamai mellett Finnország és Svédország is képviselteti magát.
A másik oldalon is nagy a mozgás
A Kreml is ráadásul lépésről-lépésre értékeli föl a térséget. Putyin elnök tavaly decemberben Alekszandr Mojszejevet, az Északi Flotta 58 éves főparancsnokát admirálissá léptette elő, ami a második legmagasabb rendfokozat az orosz haditengerészetnél. Ennél jóval fontosabb, hogy idén január 1-től az Északi Flotta besorolása Északi (Arktikus) Katonai Körzetté változott, ezzel egyenrangúvá vált a többi néggyel. Oroszország óriási területe eddig négy katonai körzetre volt felosztva, úgymint az Északi-, a Déli-, a Központi- és a Keleti Katonai Körzetekre.
Az új orosz fegyverek sorra vonulnak fel az arktikus térségben. Moszkva tavaly ősszel tesztelte a térségben a Cirkon típusú hiperszonikus manőverező robotrepülőgépét. Ez 1000 kilométeres hatósugarú körben képes célpontok megsemmisítésére, gyakorlatilag perceken belül, hiszen kilencszeres hangsebességgel száguld.
Ezzel a fegyverrel a Kreml ellenőrizni tudja a tengeri kijáratot Nordkap és a Spitzbergák (Svalbard) között, Norvégia északi részén. Itt kell az orosz Északi Flotta hadihajóinak áthaladni, hogy kiérjenek az Atlanti-óceánra. Tavaly nyáron pedig a Kreml az egyik legerősebb elektronikai hadviselési eszközét, a Murmanszk-BN rendszert telepítette a finn határ közelébe.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
