Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Március 23-án tartják Izraelben az általános választásokat, az elmúlt két évben már a negyediket. A belpolitikai feszültséghez és bizonytalansághoz nemcsak a fél lábbal a börtön küszöbén álló Netanjahu miniszterelnök járul hozzá, hanem az is, hogy az országban mára összeomlott a hagyományos jobb- és baloldal.
Kiszivárgott háttérbeszélgetés szerint Netanjahu abban bízik, hogy a rendkívül sikeres COVID-19 oltási kampány eredményeképpen Likud pártja 40 helyet nyerhet a 120 tagú Knesszetben – míg tavaly márciusban még csak 36-ot sikerült. Netanjahu abban reménykedik, hogy a választás napjáig minden, 16 évesnél idősebb polgárt sikerül beoltani.
Az ultraortodox időzített bomba
Ugyanakkor mind az izraeli, mind az angol hatóságok tehetetlenek az ultraortodox zsidó közösségekkel (Haredim) kapcsolatban, akiknek vezetői jórészt figyelmen kívül hagyják a COVID-járványra vonatkozó előírásokat. Izrael lakosságának mintegy 12 százalékát teszik ki a Haredim-csoportok.
Több oka is van a Haredimek COVID-19 felülreprezentáltságának, így például a rendkívül nagy népsűrűség a közösségeikben. De a legfontosabb, hogy a vezetőik egyszerűen elutasítják azokat a védelmi szabályokat, amelyeket a kormányzat hoz a teljes népesség megvédésére.
Mivel a börtön küszöbén álló Netanjahu rá van utalva a vallásos pártok támogatására a Knesszetben, ezért a kormányzat nem hoz drasztikus intézkedéseket az ultraortodoxok megrendszabályozására. Elemzőknek rá kellett ébredniük arra, hogy a miniszterelnök érdekei és a nemzeti érdekek nem esnek egybe, így csak a reménytelenül naivak reménykedhetnek kemény hatósági fellépésben.
A Haredim-népesség 1980-ban még csak a népesség 4 százalékát tette ki, de az elképesztő népszaporulatuk miatt 2040-re már várhatóan több mint 20 százalék lesz a részarányuk. 2065-re pedig az akkor 20 milliós Izraelben már várhatóan 6,5 millió lesz a számuk. Egy Haredim-asszonynak ugyanis átlagosan 7,1 gyermeke van - amely megegyezik Niger és Nigéria adataival.
Kulturkampf Izraelben
Mint olyan sok országban a világon, Izraelben is kőkemény kultúrharc folyik napjainkban. Az izraeli népesség nagy része élesen kritizálja a Haredim-csoportok kiváltságait: különösen, hogy nem vesznek részt a katonai szolgálatban, ráadásul a Haredim-férfiak mintegy fele nem is dolgozik, hanem állami támogatásból élve folytat Tóra tanulmányokat.
Mordehaj Kremnitzer vallástudós szerint már „hegemónikus kisebbségről” lehet beszélni a Haredimek esetében. A Haifa Egyetem tanulmánya megállapítja, hogy Izrael „vallásos állam” felé halad, miközben a lakosságban egyre terjed az aggodalom, hogy országuk „zsidó típusú Iránná” válik.
A Haredimek térnyerése az izraeli belpolitikában egyelőre csupán közvetve hat a külpolitikára. Ennek egyik jele, hogy Izrael kapcsolata az amerikai zsidó közösséggel folyamatosan romlik, hiszen ez utóbbiak többnyire liberálisok és a reform szárnyhoz tartoznak.
A Haredimek mindennapi életét alapvető ügyekben – házasság, szakma, modern technológiák – pár vezető rabbi, az úgynevezett poskim, vagyis döntéshozó irányítja. De ők döntenek tudományos kérdésekben is: például, hogy a dinoszaurusz kóser-e (nem), avagy a Haredim hihet-e a kopernikuszi rendszerben (igen).
Ben David, az Institution for Socioeconomic Research intézet vezetője így fogalmaz:
A fejlett világban Izrael az egyetlen ország, amely nem követeli meg az alaptantervi oktatást az összes gyerektől. A Haredim-rendszerben alapvető tantárgyakat nem oktatnak a nyolcadik osztályig, és a tanítás színvonala igen alacsony. Ez megfosztja őket attól, hogy képesek legyenek beilleszkedni a modern, versenyen alapuló gazdaságba és a modern demokratikus társadalomba. (…) A felsőoktatásban tanulók között a Haredim-férfiak aránya mindössze 30 százalék. Ami még nyugtalanítóbb: 76 százalékuk, valamint a diáklányok 53 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A Haredimek által látogatott legtöbb egyetemen az oktatás alacsony színvonalú. A munkaképes korú ultraortodoxok mindössze 15 százaléka diplomás.
Ben David végkövetkeztetése: messzemenő és azonnali politikai döntésekre van szükség.
Nem csupán gazdasági visszaesés vagy csőd fenyeget. Izrael helyzete ebben a veszélyes régióban megköveteli, hogy modern nyugati hadsereggel rendelkezzen, amit csak egy modern nyugati gazdaság képes fönntartani. A minőségi oktatás az alapvető tantárgyak teljes körű oktatását követeli meg, hogy a Haredim-fiatalok a középiskola elvégzésekor készen álljanak a további tanulásra. Erre az első világbeli, nyugati gazdaság fenntartása céljából van szükség; ez Izrael létfeltétele.
A fauszti alku
Akkor már tudjuk, hogy óriási a baj, amikor a Times of Israel friss cikke is arról értekezik – Netanjahunak címezve –, hogy az ország fauszti alkuja a Haredimekkel egy elképesztő hiba volt és Izrael válaszúthoz érkezett. A Haredimek már olyan szinten zsarolják a nagy pártokat, amely teljesen aláássa Izrael hosszú távú társadalmi és gazdasági kilátásait.
A szerző kiemeli, hogy ultraortodoxok sorozatosan sértették meg a koronavírus járvány biztonsági előírásait, amellyel mindenkit veszélybe sodortak. Amikor legutóbb erőszakos cselekményekre került sor a törvényt csak betartatni akaró rendőrökkel szemben, az már mutatta, hogy milyen robbanásveszélyes lett a helyzet a leggyorsabban növekvő, sokszor törvénytelenül élő népcsoportnál – egyben az egész országban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
