Az USA két szövetségi államának (Nevada-Oregon) határa mentén, egy ősi szupervulkán alatt találták meg azt a készletet, amely a világ legnagyobb lítium-lelőhelye lehet. Az eredmények átformálják a Nyugat kritikus készleteit – és ez megváltoztatja a Kínával folytatott geopolitikai játszmát is. A Leuven Egyetem geológusa elmondta a Chemistry Worldnek, hogy a várhatóan 2026-tól bányászható amerikai McDermitt Caldera lelőhely „megváltoztatja a lítium dinamikáját globálisan, az ár, az ellátás biztonsága és a geopolitika szempontjából."
Másfél billió dollárt ér
A Lithium Americas Corporation, a GNS Science és az Oregon State University kutatói augusztus 31-én tették közzé eredményeiket a Journal for Science Advances-ben. A talált készlet 20-40 millió tonna lítiumot tartalmaz – ez a szám eltörpítené az ausztráliai és chilei lerakódásokat. Ausztrália a világ legnagyobb lítium-termelője, évi 61 ezer tonnával, utána következik Chile 39 ezer tonnával.
A Daily Mail rámutat: "2022-ben az akkumulátoros minőségű lítium-karbonát átlagos ára metrikus tonnánként 37 ezer dollár volt, ami azt jelenti, hogy a vulkán potenciálisan 1,48 billió dollár értékű fémet tartalmaz." McDermitt Caldera Nevadát a „zöldenergia-aranyláz” epicentrumává teheti, miközben a Biden-kormányzat a „klímavészhelyzet” miatt hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az emberek elektromos járműveket használjanak.
A lítiumot, a világ legkönnyebb fémét - de amelynek nagy az energiasűrűsége -, mobiltelefonok, laptopok és más hordozható elektronikai eszközök újratölthető akkumulátoraiban használják. Bár a lítiumtartalékok megfelelő mennyiségben oszlanak meg világszerte, termelésük és feldolgozásuk erősen koncentrált.
Mi az az LTC?
Az 1990-es években még az Egyesült Államok volt a legnagyobb lítiumtermelő, de mára (legalábbis a nevadai felfedezés előtti időszakban) a latin-amerikai országok, Argentína, Bolívia és Chile a zöld átmenetet előmozdító lítium-bankként jelentek meg.
Jelenleg ez a három ország szolgáltatja a világ lítiumkészletének 38 százalékát, és ismert, hogy a világ ismert lítiumkészletének 58 százalékával rendelkezik. Ezért az Andok délnyugati sarkában található országokat a szomszédos határokkal „lítium-háromszög országainak” (LTC) nevezik.
Bolívia rendelkezik a világ legnagyobb lítiumkészletével, amelynek kereskedelmi célú kitermelése még várat magára. Bár jelenleg Ausztrália a legnagyobb lítiumtermelő, és a teljes globális termelés 52 százalékát adja, az ausztrál lítiumot kemény kőzetlelőhelyekből nyerik ki.
Az LTC országai a lítiumot sóoldatból állítják elő, ami kevesebb feldolgozást igényel, és ezért magasabb haszonkulcsot érhet el. Az LTC-k ezért versenyelőnyben vannak, tekintettel az elektromos járművek és a zöld energia iránti nagy keresletre.
Argentína
Az óriási dél-amerikai ország rendelkezik a világ második legnagyobb lítiumkészletével (21 százalékkal), és egyben ő a világ negyedik legnagyobb lítiumtermelője. Két működő lítium-sóbányája van az északnyugati tartományokban, míg 20 másik ugyanabban a régióban a feltárás különböző szakaszaiban van. Az ország lítium exportja 234 százalékkal nőtt 2022-ben éves összevetésben, amely az ország teljes bányászati exportjának egyötödét tette ki.
Bolívia
A három Andok-beli ország közül Bolívia rendelkezik a legnagyobb lítiumkészletekkel, a világ teljes készletének 24 százalékával, és itt található a világ legnagyobb sósíksága, a Salar de Uyuni (a legnagyobb lítium lelőhely). Annak ellenére, hogy Bolívia rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal, gyakorlatilag nincs a világ nagy termelői között. A kormány többségi részesedéssel rendelkezik a lítium kitermelésében és feldolgozásában, de a következetlen politikák megzavarták az erőforrás optimális kitermelését.
Chile
Chile a világ legnagyobb sóoldatból származó lítiumtermelője, és a harmadik helyen áll az összes lítiumtartalék tekintetében. Az ország büszkélkedhet a legjobb minőségű lítium sóoldattal rendelkező sólakk legmagasabb koncentrációjával „Salar de Atacamában”, amelyet jelenleg csak két vállalat – az Albemarle, egy amerikai székhelyű vállalat és egy chilei vegyipari vállalat, az SQM – bányászik szigorú termelési kvóták mellett.
Erőforrás-geopolitika és klímaváltozás
Az előrejelzések szerint a csúcsminőségű elektronikai gyártás miatt ezen ásványok iránti kereslet gyorsan növekedni fog, mivel korlátozottak a rendelkezésre álló működő bányák, a készségek és a legmodernebb technológia. Az ilyen lehetőségek kiaknázása érdekében a latin-amerikai országoknak, például Bolíviának, a magánszektor részvételének és a kormányzati ellenőrzésnek megfelelő keveréket kell kialakítaniuk az optimális kereskedelmi cél érdekében.
Míg Argentína és Chile adta 2019-ben az Egyesült Államokba irányuló teljes lítiumellátás 90 százalékát, Kína kulcsszerepet játszik a lítiumiparban a latin-amerikai régióban, különösen Bolíviában. Kína dominanciájának ellensúlyozására az USA számos szövetséget köt hasonló gondolkodású országokkal.
Például az Ausztráliából, Kanadából, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Japánból, Dél-Koreából, Svédországból és az EU-ból álló „Ásványbiztonsági Partnerség” (MSP) az Egyesült Államokon kívül az ásványi anyagok ellátási láncainak biztosítását célozza. A szövetség Japánt és Dél-Koreát foglalja magában, amelyek Kínával együtt az akkumulátorcellák ellátási láncának több mint 90 százalékát adják, különböző kategóriákban és alkatrészekben.
Az Egyesült Államok emellett fél éve nyomást gyakorolt Japánra és Hollandiára, hogy szüneteltesse a félvezető gépek kivitelét, és megpróbálta korlátozni Kína hozzáférését a csúcstechnológiás mikrochipekhez és a kritikus technológiához. Kína megtorlásul augusztus elejétől korlátozza a gallium és a germánium USA-ba irányuló exportját, amely a félvezető chipek gyártásához használt számos kritikus ásvány közül kettő.
Ez a „gig economy.” 
