Az Országgyűlés ma 133 igen szavazattal – 27 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül – ötödször is miniszterelnökké választotta Orbán Viktort. A kormányfő ezután letette az esküt, majd beszédet mondott.
Felvillanyozó győzelem
A kormányfő először is megköszönte a parlamentnek a felhatalmazást, amely – mint mondta – a magyar emberektől jön. A többi közt felidézte, hogy soha egyetlen pártra sem szavaztak annyian a magyar demokrácia 32 éves történetében, mint most a Fidesz-KDNP-re.
Hozzátette: éppen akkor jött a győzelem, amikor a „legnehezebb terepen kellett megmérkőznünk,” hiszen – mint fogalmazott – a hazai baloldal és nemzetközi szövetségeseik, a pénzemberek, a média, Brüsszel és Soros György is kormányának bukására játszott.
Ez a győzelem felvillanyoz minket. Nincs annál pezsdítőbb, mint amikor rálőnek az emberre, és nem találják el
- mondta. Szerinte a magyarok kifinomult veszélyérzékkel rendelkeznek, megtanulták, hogy „baj idején az összefogás korparancs”.
Veszélyek kora
Hozzátette: Európa, a nyugati ember – benne a magyarokkal – "a veszélyek korába" lépett, ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora lesz.
Mindez a koronavírussal kezdődött, majd az orosz-ukrán háborúval folytatódott. Most az energiaválság és a (növekvő) infláció mellett recesszió, gazdasági visszaesés is fenyeget. Kiújulhatnak a járványok, felerősödik a migráció, a szomszédban pedig elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető háború zajlik.
Orbán Viktor beszélt a nyugati világ „meg-megújuló öngyilkossági hullámai”-ról is. Ebben az összefüggésben említette a „nagy európai lakosságcsere program”-ot és „genderőrület”-et is.
Szerinte ilyen környezetben kell „kitűzni az útvonalat” Magyarország számára, és kell ráállítani arra az országot. Ugyanakkor, mint mondta, a „magyarokat kemény fából faragták”, az előttünk álló időszakban pedig különösen számít az egyházak közösségeire. Kitért az újjáéledő nemzeti összetartozásra is, amely az egyetemes magyarságot és az anyanemzetet is erősíti.
Papírvalóság, papírpolitikusok
A kormányfő az orosz-ukrán háborút érintve elmondta: ennek nem lett volna szabad elkezdődnie. Egy háborút könnyű elkezdeni, de nehéz befejezni, Európának pedig semmilyen eszköze nincs ennek a konfliktusnak a kezelésére, fűzte hozzá.
Szerinte szankciókkal csak papíron lehet térdre kényszeríteni Oroszországot, akik pedig mégis ezt akarják, azok papírpolitikusok. Mint mondta, Magyarország nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát, ez ugyanis „vörös vonal". (Ezzel az olajembargó ügyében az EU és a magyar kormány között kialakult konfliktusra utalt.)
A NATO-tagságról elmondta: létkérdés, hogy Magyarország tag lehet, innen kiindulva kell felépíteni Magyarország biztonságát. Ugyanakkor védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia a NATO-nak, vélekedett.
Mint mondta, a NATO tagság fontossága most a legnyilvánvalóbb.
Szerinte az oroszok a háborút sorozás nélkül is megvívható katonai akciónak nyilvánították és „végtelenítették”, az amerikaiak pedig Ukrajna korlátlan hadianyag támogatása és finanszírozása mellett döntöttek. Emiatt a háború még hosszú ideig folytatódni fog, és ez állandó biztonsági fenyegetés Magyarországnak, figyelmeztetett.
De „ebből a háborúból kimaradunk”, ez a legfontosabb feladat – fogalmazott –, és kitartanak majd amellett, hogy nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának.
Hozzátette: a NATO biztos támasz, de baj esetén „nem fogja helyettünk megvédeni” az országot, „velünk talán igen”.
Utalt arra, hogy a támadások a gyenge országokat fenyegetik, ezért „a legsürgetőbb feladat” a magyar honvédség megerősítése.
„Ukrajna a megtámadott, Oroszország a támadó”, ezért támogatjuk Ukrajnát, jelentette ki.
Álomkeresés az EU-ban
A kormányfő részletesen beszélt az EU-hoz fűződő viszonyról is. Mint mondta, Magyarország az EU tagja, és érdeke, hogy az maradjon ebben az évtizedben is. Eközben ugyanakkor – tette hozzá – Brüsszel a szuverenitás visszaszorítására és az Európai Egyesült Államok létrehozására törekszik, és egyre nő a kulturális távolság a Nyugat és Magyarország között.
Mi ugyanis „hiszünk a keresztény alapokban és a nemzetállamokban", amit Brüsszel már feladott, és nap mint nap visszaél a hatalmával, vélekedett Orbán Viktor.
„De mit keresünk még az EU-ban?” – tette fel a kérdést a kormányfő. „Az álmainkat”, válaszolta meg kérdését.
Magyarország azért tagja az EU-nak, mert az más is lehetne – amíg van esély erre, addig küzdeni fogunk érte, mondta. A jövőt az EU-ban látja, amelyben Magyarország harcol jogaiért, és szövetségeseket keres a küzdelemhez.
A gazdasággal kapcsolatban elmondta: nemzeti alapokon álló gazdaságpolitikát képviselnek, ami szerinte sikeres. Ugyanakkor a 2020-ban indult globális gazdasági válság után most itt egy újabb sokk, az orosz-ukrán háború. Szerinte a Belgrád-Budapest vasútvonal jó eséllyel kiváltja az ukrajnai útvonalakat, a déli gázvezetékek pedig képesek kiváltani az ukrajnai vezetékeket.
Egyúttal kulcsfontosságúnak nevezte az új paksi blokkok építését és a napenergia-beruházásokat. Kiemelte a távol-keleti beruházások fontosságát, és kitért arra is, hogy Magyarországot nem fenyegeti élelmiszerhiány.
Mint mondta, vállalják, hogy a kibontakozó gazdasági válság idején is megőrzik az eredményeket és nem adják fel fontos céljaikat. Ezek között említette a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatást, a nyugdíjak értékének megőrzését és a rezsicsökentést. Szerinte az inflációt megszelídítik, majd megfékezik, de ehhez a jegybanknak és a kormánynak is be kell avatkoznia, a lépéseket össze kell hangolniuk. Egyúttal további árszabályozó intézkedéseket helyezett kilátásba.
Végezetül beszélt arról is, hogy ez a térség „arra van rendelve, hogy a világ legjobb helye legyen", a szomszédoknak pedig azt üzente, hogy a magyarok a barátaik. Mint mondta, hisz az itteni népek jövőjében.
Orbán Viktor szerint Magyarország „a nyugati világ utolsó keresztény bástyája”. Úgy véli, hogy Brüsszel kizárólagosságra, egyszínűségre törekszik, Magyarország ez ellen lázad. A nemzeti politika a jövő, „mi vagyunk Európa jövője”,
- mondta végül a kormányfő.
Megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek. 
