|
| Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatója |
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton. Ugyanakkor az ülést követően kiadott közleményükből az érződik, hogy a jegybank felkészül egy nagyon alapvető, megfontolt és lassú kamatpálya módosításba - magyarázza Barlai Róbert. Ennek a szigorítási ciklusnak, vagy kamatnormalizációs folyamatnak az első szakasza mindenképp az alapkamat és a tényleges bankközi kamatok egymáshoz közelítéséről fog szólni. Vagyis a betétkamat kijelölésére hivatott, jelenleg negatív kamatsávot emeli majd az MNB, illetve egyéb, nem konvencionális eszközök finomhangolása és átárazódása várható a jövő év elejétől. Tényleges kamatemelésre a nyár előtt nem lehet számítani, persze az infláció alakulása ezt még befolyásolhatja.
Árgus szemekkel figyeli az inflációt az MNB
A magyar gazdaságban az alapvető inflációs folyamatok az inflációs pálya emelkedésére utalnak - folytatja Barlai Róbert. Bár a Magyar Nemzeti Bank is kiemelte, hogy a novemberi headline infláció az olajárak beszakadása miatt pozitív meglepetést okozott, a munkaerőhiány, a rekord alacsony munkanélküliség és a béremelések abba az irányba hatnak, hogy a maginfláció is átlépi a jövő évben a három százalékos jegybanki célt. „A januári-februári bérmegállapodások után majd pontosabban lehet jósolni a kamatemeléssel kapcsolatban”- mondja az OTP Bank regionális Treasury igazgatóságának ügyvezetője.
Az eurózónában és Magyarországon ma egészen más inflációs pályák rajzolódnak ki. Az EKB rövid és középtávon sem kíván reagálni a jelenlegi egy százalék körüli inflációra, az MNB viszont ezt nem teheti meg, egy három százalék feletti fő inflációs mutató mellett (decemberben egyébként a jegybank várakozásai szerint 2,7 százalékra lassul a fogyasztói árak emelkedésének üteme). A várakozások szerint, és a jelenlegi helyzetben az MNB nem tűnne hitelesnek, ha az Európai Központi Banknál később emelné meg az alapkamatot.
Mire jó a pozitív folyó fizetési mérleg?
A pozitív külkereskedelmi és folyó fizetési mérleggel rendelkező országok devizáit a piac stabilnak tartja, vagy erősödést vár tőle. A Magyar Nemzeti Banknál most az egyensúlyi kamatszint megtalálása illetve megtartása az egyik fő cél: hol van az a szint, ahol nem kell még jelentős forinterősödéstől tartani, ugyanakkor az infláció ellen küzdő jegybank képének hitelességét is meg tudja tartani az MNB.
Magyarország külkereskedelmi mérlege a legfrissebb, októberi adatok szerint ismét többlettel zárt, a külkereskedelmi aktívum egészen pontosan 304 millió euró volt. Bár a folyó fizetési mérleg adat egyes várakozások szerint negatív is lehetett volna, végül sikerült pozitívban megállapodni októberben. A folyó fizetési mérleg nagyon fontos a forint szempontjából, az elmúlt tíz évben pedig a külkereskedelmi mérlegnek igen komoly pluszt sikerült produkálnia- mondja Barlai Róbert.
2016-ban GDP arányosan még 6 százalék fölötti volt a folyó fizetési mérlegünk, tavaly 3-3,5 százalék körül alakult, idén pedig 1-1,3 százalék körül állhat meg a számláló. Ahogy erősödik a magyar gazdaság, úgy nő az ország importhányada is. Az Európai Unió finanszírozta, és az egyéb működőtőke beruházások miatt láthatunk egy jelentős zsugorodást a folyó fizetési mérleg adatban. Jövőre időszakosan deficites lehet a mutató, viszont trendszerűen, főként a 2020-as gazdasági lassulás következtében, hosszú távon szufficites maradhat a külkereskedelmi mérlegünk.
A teljes interjú itt hallgatható meg a Trend FM oldalán.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
