|
| Ursula von der Leyen. EPA/CLEMENS BILAN |
374 – ennyi voksot kellene összegyűjtenie Ursula von der Leyennek az Európai Parlament (EP) holnapi plenáris szavazásán ahhoz, hogy ő legyen az Európai Bizottság új elnöke. (A 751 fős EP-ből jelenleg négy fő hiányzik, ezért már 374 szavazat is elég az egyszerű többséghez.)
Az Európai Tanács jelöltje borotvaélen táncol, mivel egyes frakciók egységes támogatása továbbra is bizonytalan. Az alábbiakban megnéztük, mire számíthat az egyes képviselőcsoportoktól.
Európai Néppárt: igen
Habár a Néppárt csúcsjelöltje Manfred Weber volt, az ő jelölését mintegy tucatnyi állam- és kormányfő – köztük Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor miniszterelnök – megtorpedózta. Így a konzervatív pártcsalád kénytelen volt beérni egy kompromisszummal, a szintén német és néppárti Ursula von der Leyennel.
Ezzel együtt a német politikus saját frakciója szavazataira nyilvánvalóan számíthat, ami ideális esetben 182 voksot jelent.
Szociáldemokraták: talán
Jelenleg úgy néz ki, hogy a 154 tagú szociáldemokrata frakció nem fog egységesen szavazni von der Leyenről. A német szociáldemokraták például már kezdettől fogva ellenezték a jelölését, amit a csúcsjelölti rendszer felrúgásának tartanak, a közelmúltban pedig világossá tették, hogy egységesen nemmel fognak szavazni, és már az alternatíváin gondolkodnak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyanakkor például az olasz szociáldemokraták megszavazhatják a német politikust. Szerintük von der Leyen szociális kérdésekben és klímavédelem terén nekik tetsző álláspontot képvisel, mégha gazdaságpolitika, migráció és jogállamiság terén még pontosítania is kell a terveit.
Az olasz baloldal azt szeretné, ha az EU a Földközi-tengeren keresztül érkező migránsokat igazságosabban osztaná el a jövőben, valamint határozottan lépne fel az uniós értékeket szerintük megsértő tagállamokkal – elsősorban Magyarországgal és Lengyelországgal – szemben.
Utóbbi követelés az egész szociáldemokrata frakciónál komoly súllyal esik latba: azt akarják, hogy von der Leyen ugyanúgy gyakoroljon nyomást ezekre az országokra, mint ahogy azt a Juncker-bizottság tette.
Liberálisok: talán
A liberálisok (hivatalos nevén Újítsuk meg Európát frakció) szintén világossá tette, hogy a többi közt az uniós értékek és a jogállami keretek betartatását várják el von der Leyentől a támogatásukért cserébe, és szankciókat követelnek az azt megsértő tagállamokkal szemben.
A frakció emellett szigorú klímavédelmi célok kitűzését szeretne, és ahhoz is ragaszkodik, hogy csúcsjelöltjük, Margrethe Vestager olyan alelnöki posztot kapjon az új Európai Bizottságban, amelyhez nagy politikai felelősség és döntési jogkör kapcsolódik.
Az Újítsuk meg Európát képviselőcsoportot a liberális ALDE és Emmanuel francia elnök mozgalmának, az En Marche-nak a képviselői hozták létre, 108 taggal ez az EP harmadik legnagyobb frakciója.
Zöldek: nem
A Zöldek, akik 74 képviselővel a negyedik legnagyobb frakciót alkotják, már múlt héten közölték, hogy nem fogják megszavazni az Európai Tanács jelöltjét.
Ska Keller, a zöldpárti frakció egyik társelnöke szerint von der Leyen nyilatkozatai nem tartalmaznak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogállamiság védelme, sem a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Szerinte a német politikus az egyeztetéseken kitért a kérdéseik elől.
Philippe Lamberts, a Zöldek másik társelnöke pedig azt hangoztatta, hogy a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása az európai választók elárulását jelenti.
EU-szkeptikusok: talán
Az Identitás és Demokrácia (ID) 73 képviselővel a negyedik, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 62 képviselővel az ötödik legnagyobb frakciót alkotják, együttesen pedig már jóval nagyobb erőt képviselnek, mint a liberálisok.
A nemzeti-konzervatív, EU-szkeptikus és/vagy radikális jobboldali képviselők szavazata egyelőre kétséges. A legutolsó hírek szerint az ID még vitázik a kérdésről – ebbe a pártcsaládba tartozik például a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga.
A lengyel kormánypártot, a Jog és Igazságosságot is magába foglaló ECR pedig részben a lengyel és a magyar kormánnyal szembeni bánásmódhoz kötötte a szavazatát, csak éppen ellenkező előjellel, mint tették azt a liberálisok és a szociáldemokraták.
Ha folytatódnak a támadások, ha marad a bánásmód és a kettős mérce, akkor az negatív irányba mozdítja el a támogatásunk kérdését
- mondta a Financial Timesnak az ECR egyik szóvivője.
Radikális baloldal: nem
Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal 41 fős frakciója már világossá tette múlt héten, hogy nem fogja megszavazni von der Leyent.
Mint mondták, nem tartják kielégítőnek a terveit, amelyek szerintük nem orvosolnák az EU krónikus problémáit sem a klímaváltozás, sem a társadalmi igazságosság, sem az emberi jogok, sem a szegénység és az egyenlőség felszámolása terén.
Úgy vélik, hogy az Európai Bizottság új vezetőjének kiválasztásához "valódi demokratikus eljárás" lenne szükséges.
És akkor most mi lesz?
A fentiekből kitűnik, hogy von der Leyennek két esetben lehet meg a többsége:
- Ha a Néppárt mellett a szociáldemokrata és a liberális frakció képviselői is nagy arányban támogatják.
- Ha a Néppárt mellett az EU-szkeptikusok és a függetlenek (57 képviselő) is megszavazzák. Mivel utóbbiak egységes támogatása felettébb valószínűtlen, még ebben az esetben is szüksége lenne szociáldemokrata és liberális voksokra.
Az egyértelmű, hogy az Európai Egyesült Államokat pártoló, a Néppárt liberálisabb szárnyához tartozó von der Leyen inkább az első lehetőséget preferálja. A liberálisok és szociáldemokraták voksainak megszerzése érdekében a napokban levélben tett ígéreteket mindkét frakciónak – a többi közt az EP jogköreinek bővítésére és a csúcsjelölti rendszer fejlesztésére.
A német politikus holnap reggel az EP plenáris ülése előtt is ismerteti terveit. A szavazást előreláthatólag este hat órakor tartják.
Ki az az Ursula von der Leyen? Akkor most Orbán Viktor győzött? Tényleg jó neki, hogy ő lehet Európa főnöke? Jobb lesz-e mint Jean-Claude Juncker? Videókommentárunk a témában:
Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában. 
