Elmondta, hogy a forint gyengülése okozhat többletkiadást a költségvetésnek, hiszen az idei büdzsét 296 forintos euróárfolyammal tervezték, de ez valószínűleg nem jelent olyan mértékű változást, amit ne lehetne fedezni a tervezett 220 milliárd forintos tartalékból.
Ukrajna és a pénzcsapok?
A miniszter a forint gyengülésének két okáról beszélt, az egyik az ukrajnai politikai események, a másik az amerikai pénzcsapok elzárása. Arra számít, hogy Ukrajnában a helyzet hamarosan rendeződik.
Varga Mihály ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyengébb forint kedvező hatással lehet a kivitelre. Szavai szerint a költségvetésre sem egyirányú a hatása, hiszen miközben növeli a külszolgálattal kapcsolatos kiadásokat, a bevételeket is növeli például az, hogy az uniós támogatások forintértéke emelkedik a magasabb euróárfolyam miatt.
Két nappal ezelőtt
Varga Mihály a kamatdöntés előtt azt mondta, hogy a forintgyengülés veszélyezteti a költségvetést, ugyanis azt 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg. Akkor óvatosságra intette a monetáris tanácsot.
Akkor a forintgyengülés okaként a Fed "pénzpumpájának" leállása mellett a jegybanki alapkamat alacsony szintjét említette, az ugyanis kevésbé vonzó azoknak, akik magyar állampapírt vásárolnának.
A magyar alapkamatot, mint forintgyengítő tényezőt mindenképp érdemes figyelembe venni: a legutóbbi 15 bázispontos vágás után a 2,70 százalékos magyar alapkamat már csak egy hajszállal magasabb, mint a 2,50 százalékos lengyel - ez a szűkülő kamatkülönbözet az elmúlt időszakban a forint helyett a zloty felé irányította a régióban gondolkodó befektetőket. A zloty a forinttal szemben egész évben erősödik, már 75 forint fölött jár a jegyzés - utoljára 2008-ban kellett ennyit adni a lengyel devizáért.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,16 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
