A Covid miatt az oroszok számára is marad a belföldi országjárás.
Szentpétervár vagy Moszkva oroszok millióinak vágyott úti célja, bár manapság nem nagyon lehet előre tervezni még belföldön sem, hasonlóan más országokhoz. Főleg a Pétervár körüli tematikus turisztikai útvonal, az úgynevezett Ezüst Lánc szemei, és az ottani látnivalók vonzóak, valamint a helyi gasztronómiai kínálat. De más belföldi régiók is dinamikusan fejlődnek, mind a turisztikai infrastruktúra, mind a vonzerők, mind a marketing tekintetében. A posztszovjet köztársaságok – amelyek egzotikumuk mellett ma már komolyabb szállodaiparral, fejlettebb infrastruktúrával, sőt, néhol magas szintű síközpontokkal bírnak – szintén vonzóak. Belarusz egyre népszerűbb, amiben fontos szerepet játszik, hogy az oda utazóknak nincsenek nyelvi gondjaik, kedvelik az ottani konyhát, és a szanatóriumokat. De szívesen utaznak Grúziába, Litvániába, Lettországba, Észtországba is.
Támogatja az orosz állam a belföldi turizmust?
A járvány miatt érthetően jelentős volt a belföldi turisztikai forgalom visszaesése is, hiszen Oroszország is szigorúan lezárt mindent a Covid első hulláma idején. Gyakorlatilag 2020 áprilisától június közepéig megszűnt a turizmus Oroszországban. A helyzet mára természetesen javult. Ez jelentős mértékben köszönhető a különböző támogatási programoknak, melyek a belföldi turizmust ösztönzik. Az orosz állam a koronavírus-járvány első hullámát követően kidolgozott és elindított egy belföldi turizmust élénkítő, úgy nevezett cash back programot. Ennek lényege, hogy amennyiben az orosz turista a programban résztvevő szolgáltatóknál foglal szállást vagy utazási csomagot, 15 százalékos utólagos ár-visszatérítés jár neki, maximum 20 ezer rubel értékig (ez jelenlegi árfolyamon körülbelül 82 ezer forintnak felel meg - a szerk.). Az orosz állam a hazai légitársaságok belföldi járatait is támogatja.
S mi a helyzet jelenleg a kiutazó forgalommal?
A pandémia előtti időszakban a világ minden tájára szívesen utaztak az oroszok: 2019-ben, azaz a koronavírus-járvány előtti utolsó évben 14,2 millióan mentek külföldre. A legnépszerűbb úti cél Törökország volt, amelyet közel 4,5 millió orosz választott. Majdnem 1 millió orosz turistát fogadtak még a következő országok: Olaszország, Kína, Thaiföld, Spanyolország, Németország, Dubai, de meghaladta a félmilliót a Ciprusra, Tunéziába és a Görögországba utazó oroszok száma is. 2019-ben Magyarország a 28. legnépszerűbb úti cél volt, 130 ezer orosz turista érkezett hozzánk.
Gondolom, a járvány óriási csapást mért az orosz kiutazó turizmusra is.
Igen, 2020-ban közel 80 százalékkal kevesebb orosz utazott külföldre. A nemzetközi légiközlekedés a járvány első hulláma után lassan állt helyre. De ha van is légijárat egy adott államba Oroszországból, nem biztos, hogy beengedik turisztikai céllal az oroszokat. Így jelentősen leszűkült, hova utazhatnak. Törökország továbbra is a legnépszerűbb, bár nyilvánvalóan jóval kevesebb orosz érkezett 2020-ban Törökországba, a korábbi 4,5 millió helyett alig 960 ezer. Ha Törökország lezárja a határait, az az orosz turisztikai iparnak drámát jelent, oly mértékű az oda irányuló kiutazó forgalom.
Melyek a legújabb, népszerű úti célok?
Olyan országok törtek az élre, melyek korábban nem tartoztak az élvonalba, de lehetővé tették az orosz turisták beutazását. Berobbant például Tanzánia is. 2019-ben gyakorlatilag nem szerepelt a turisztikai statisztikában, 2020-ban már 2 ezer orosz turista kereste fel, 2021 első 9 hónapjában pedig már több mint 70 ezer. Magyarország azon európai országok közé tartozik, melyek megnyitották a határaikat az orosz turisták előtt, és közvetlen légiösszeköttetés is van a két ország között. Ezzel 2021-ben Magyarország a 20. legnépszerűbb úti cél lett Oroszországban.
(Ehelyütt osztja meg a kérdező azon tapasztalatát, miszerint már tíz évvel ezelőtt középosztálybeli oroszok ezrei vágtak neki Egyiptomnak, ahol sokszor egész szállodasorokat, partszakaszokat vettek meg. Az ötcsillagos hotelekben szinte csak ők laktak, orosz volt a személyzet is, a recepcióstól a pr-menedzserig és a szobalányig.)
Jellemzően kik választják úti célként Magyarországot?
Egy idősebb, nosztalgiázó réteg, de fiatalabbak is. Vannak, akik azért jönnek ide, mert itt születtek és kíváncsiak Magyarországra. Az oroszok körében – én ezt tapasztaltam – jó az országimázsunk. A hozzánk érkezők vagy a nagyon drága szolgáltatásokat, a magas színvonalú négy- ötcsillagos szállodákat keresik, vagy a kifejezetten olcsó ajánlatokat. A két fő jelszó: gyógyturizmus és Budapest.
Léteznek speciális kérések, igények?
Akik a gyógyturizmust választják, valóban szanatóriumi, gyógyászati környezetre vágynak, vagy éppen diétás kosztra, és nem értik, hogy egy gyógyszálloda éttermében miért nincs diétás menü. Ehelyett roskadoznak az asztalok a svédasztalos, magyaros, csípős ételektől. Elvárják, hogy oroszul beszéljenek hozzájuk, elvégre 200 millió ember beszéli ezt a nyelvet. Újabban egyébként a magyar fiatalok között is mind többen tanulnak oroszul. Más az életritmus: egy orosz elvárja, hogy a nap 24 órájában legyenek programok és szórakozási lehetőségek.
Nekünk, magyaroknak mennyire kedvelt úti célunk Oroszország?
Több hazai utazási iroda is kínál oroszországi utakat. Főleg csoportosan utaznak a magyarok – most a Covid előtti időszakról beszélünk – de semmi akadálya annak, hogy valaki egyénileg vágjon bele. Fontos az út alapos előkészítése. Főleg azok utaznak egyénileg, akik beszélik a nyelvet és van helyismeretük, erre szükség is van. A jelenlegi időszak nem éppen a kötetlen, gondtalan turistáskodás ideje, bár repül Budapestről az Aeroflot és a Wizzair is. Nem árt tisztában lenni az éppen aktuális járványügyi szabályokkal, amelyek a Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve a konzulátusok honlapján megtalálhatók.
És persze vízum kell.
Igen, de 2019 óta létezik az úgy nevezett e-vízum, amihez már nem szükséges meghívó levél és a szállodafoglalást sem kell igazolni, mint régen.
Érdeke-e egyáltalán Oroszországnak a turizmus fejlesztése? Hiszen a turisztikai bevételek ma sem képezik jelentős részét a GDP-nek.
Ez így van, mégis átalakulóban van egy szemlélet. Ennek egyik jele, hogy a főbb célországokban marketingfókusszal külképviseleteket nyitnak, amelyek célja Oroszország, mint turisztikai desztináció pozitív imázsának növelése. Részt vettem a közelmúltban egy orosz turisztikai imázsfilm-fesztivál zsűrijében, ahol a rövidfilmek, klipek abban versenyeztek, melyik népszerűsíti ügyesebben Oroszországot. Kimondottan frappáns alkotások születtek, amelyeknek semmi közük már a régi sematikus szlogenekhez.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
