A szaúdi koronaherceg – és egyben a sivatagi királyság valódi vezetője –, Mohamed bin Szalmán (MbS) által 2017-ben bejelentett Neom projekt egy 500 milliárd dolláros megaváros, amely az ország északnyugati, Tabuk nevű régiójában épül, és a tervek szerint „technológiai központként, valamint turisztikai célpontként” fog szolgálni.
Ne játssz a tűzzel!
A koronaherceg döntése előtt mindenkinek meg kell hajolni, különben az életével játszik. A szaúd-arábiai Speciális Büntetőbíróság néhány héttel ezelőtt halálra ítélte a Howeitat törzs három tagját, akik ellenálltak a régióból való kitelepítésüknek. A három személyt még 2020-ban vették őrizetbe, mert felszólaltak törzsük kilakoltatása ellen arról területről, ahol a Neom projekt épül.
A 26 500 négyzetkilométeres, tehát Izrael vagy Kuvait teljes területénél is nagyobb régiót lefedő Neom a Vörös-tenger 460 kilométeres partszakaszán terülne el. A város neve az ógörög „neo-” előtagból (jelentése: új) és az arab „mustaqbal” szó (jelentése: jövő) kezdőbetűjéből tevődik össze.
Megérkezik a jövő
Úgy tűnik, semmi sem hiányozhat a Neom megaprojektről. A hírek szerint egy új, Neom-központú légitársaság közvetlen nemzetközi járatokat kínálhat a távoli helyre. Ilyen légitársaság lenne a RIA Airlines, amely várhatóan az év végén indul.
Érkezésükkor a látogatók ismét az egekbe emelkedhetnek egy 350 millió dolláros, ötcsillagos hőlégballonos szállodában, ha a „Sustainable Hospitality Challenge”-hez kapcsolódó projektjavaslat megvalósul. A Neomon belüli tengerparti üdülőhely a tervek szerint pezsgőt, bort és koktélokat kínál majd, annak ellenére, hogy az alkohol fogyasztása hivatalosan be van tiltva az országban.
A Neom megaprojekt legújabb tervei három régió körül forognak: Trojena (egy luxus hegyi turisztikai célpont), Oxagon (egy lebegő ipari város) és a The Line (egy 170 kilométer hosszú lineáris városfejlesztés párhuzamos tükrös felhőkarcolókkal, amelyet 100 százalékban megújuló energiával működtetnének.
A megaprojekthez 14 ágazatot jelöltek ki prioritásként. A Neom csak egyet képvisel a Saudi Vision 2030 weboldalon szereplő 24 kulcsfontosságú projekt közül, tükrözve a szaúdi vezetés fejlesztési ambícióinak puszta mértékét.
A vezérigazgató szerint Neom a „világ első kognitív közösségévé” kíván válni. A Neom kísérleti tervekkel is büszkélkedhet a „világ legnagyobb zöld hidrogénüzeme” megépítésére, valamint különféle erőfeszítésekkel, amelyek „a víz jövőjének megváltoztatásával” kapcsolatosak, például a napenergiával működő, folyadékkibocsátás nélküli sótalanítással. Sok ilyen vízügyi kezdeményezést „világelsőnek” neveznek.
De mi lesz a finanszírozással?
A fejlett technológiák és a kísérleti fejlesztési kezdeményezések drágák. Júliusban a koronaherceg bejelentette, hogy 300 milliárd riálos (körülbelül 80 milliárd dolláros) Neom Befektetési Alapot indít, amely 400 milliárd riálra emelkedhet, hogy a befektetéseket a Neomban működő cégek felé irányítsa. A mintegy 600 milliárd dolláros kezelt vagyonnal rendelkező Állami Befektetési Alap a Neom tulajdonosa.
Ami a külső finanszírozási támogatást illeti, a koronaherceg jelezte, hogy más, Öböl-menti szuverén befektetési alapok támogatását is igénybe akarja venni. Ez azonban elég merész, hogy azt ne mondjuk, irreális elgondolás. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy az Öböl-menti szuverén befektetési alapok – amelyeknek az Állami Befektetési Alaphoz hasonlóan egyensúlyba kell hozniuk a nemzetközi befektetési lehetőségeket a hazai igényekkel – jelentős befektetési tőkét kötnének a Neom támogatására. A szaúdi koronaherceg azt is tervezi, hogy 2024-ben nyilvánosan bevezeti a Neomot a helyi tőzsdére.
Az Állami Befektetési Alap debütáló zöldkötvény-eladása során 500 millió dollár értékben 100 éves kötvényeket bocsátottak ki, ami bizonyos fokú érdeklődést jelez a hosszabb távú befektetési tervek iránt.
Nem minden arany, ami fénylik
Nos, ez mind szép és jó, de a projekt kritikusai szerint a tervek nagyon messze állnak a valóságtól. Az önellátáshoz szükséges helyi élelmiszertermelés például elég távolinak tűnik egy olyan országban, amely az élelmiszerek 80 százalékát importálni kényszerül, miközben a fenntarthatóság is csak olcsó ígéretnek tűnik.
Ahhoz, hogy 1,5 fok alatt tartható legyen a felmelegedés mértéke, 2030-ig évente 5 százalékkal kell csökkenteni a globális olajkitermelést – ehhez képest az energiaügyi miniszter, Abdulaziz bin Szalmán egy éve azt nyilatkozta, hogy Szaúd-Arábia tovább növeli a kitermelést, és „minden egyes szénhidrogén-molekulát ki kell pumpálni”.
A Neomba költözött, Disney-, Siemens- és Marriott-szintű cégektől elcsábított alkalmazottak nagy része nem sokáig húzza a projektben: hiába a szaúdi átlagfizetéshez képest 20-szor magasabb bérek, kevés dolgozó marad egy évnél tovább a helyszínen – írja a Bloomberg a július közepén megjelent hosszú Neom-cikkében. Ennek az elején a Hasogdzsi-ügy kirobbanása volt a fő oka, ma pedig már inkább az állandóan változó elvárások és a megvalósíthatatlan tervek, valamint a koronaherceg közvetlen beosztottjaként szolgáló projektigazgató, Nadhmi al-Nasr által teremtett munkahelyi kultúra miatt távoznak az emberek.
Az igazgató a beszámolók szerint attól sem riad vissza, hogy fegyverrel hadonásszon, ha valami nem a tervek szerint halad, egy felvétel szerint rabszolgának nevezi az alkalmazottait, a pandémia alatt pedig kirúgással fenyegette azokat a külföldön ragadt dolgozókat, akik nem voltak hajlandók a korlátozások ellenére a helyszínre utazni. Valószínűleg több hasonló eset csak azért nem derült ki, mert a távozó dolgozókat kőkemény titoktartási szerződés aláírására kényszerítik.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem Donald Trump a hibás, hanem Brüsszel. 
