Az Alternative für Deutschland (AfD) párt tavaly novemberben Potsdamban titkos találkozót szervezett, amelyen részt vett a szélsőjobboldali Identitárius Mozgalom vezetője, az osztrák Martin Sellner is. A találkozó – főként a német baloldalon – komoly felháborodást váltott ki az AfD "mestertervként" emlegetett remigrációs programja miatt.
Remigráció, mint ígéret
A találkozón az AfD három kulcsfigurája vett részt: Ulrich Siegmund (Szász-Anhalt tartomány parlamenti frakcióvezetője), Tim Krause (a potsdami kerületi párt elnöke és az AfD szóvivője) és Roland Hartwig (Alice Weidel AfD társvezetője korábbi segítője). Arról vitatkoztak, hogy miként lehetne visszavándoroltatni, vagy erőszakkal kitoloncolni egy meg nem nevezett afrikai országba azokat a személyeket, akik szerintük nem asszimilálódtak, illetve nem német származásúak.
A remigráció - amelyet a német Alkotmányvédelmi Hivatal iszlámellenesnek és idegengyűlölőnek tart -, a közösségi médiafelületeken és nyilvános beszédekben az AfD politikai programjának szerves részét képezi, ahol korábban "nemzeti és nemzetek feletti remigrációs programról" beszélt.
Egy törvényhozó, Hans-Christopher Berndt (az AfD parlamenti frakciójának vezetője a brandenburgi tartományi parlamentben) odáig ment, hogy azt állította: "A remigráció nem egy titkos terv, hanem egy ígéret".
Mindenesetre Alice Weidel, az AfD társelnöke egy első nyilatkozatában egy "baloldali aktivista hálózat" "célozgatásairól" beszélt, amelyet masszívan az adófizetők pénzéből finanszíroznak. Ezzel nyilvánvalóan az oknyomozó írás hitelességét akarta megingatni.
A találkozó résztvevőinek legalább 5000 eurót kellett adományozniuk az euroszkeptikus jobboldal szélesebb körű ügyének előmozdítására Európa-szerte. A szervezők, a Düsseldorfi Fórum kifejtette, hogy az adományokat egy elsődleges cél érdekében gyűjtik: "Nekünk (a Düsseldorfi Fórumnak) szükségünk van olyan hazafiakra, akik készek cselekedni, és olyan magánszemélyekre, akik anyagilag támogatják tevékenységüket".
Az elmérgesedett vita
Jelenleg legalább 23,8 millióan (közülük 10 millióan rendelkeznek német útlevéllel) származnak olyan migránsoktól, akik Németországban telepedtek le. Emellett a lakosság körében egyre nagyobb a frusztráció a német bevándorlási és menekültügyi politikával kapcsolatban.
2023 szeptemberében a németek mindössze 19 százaléka fejezte ki támogatását a migráns- és menekültáradat kormány általi kezelése iránt, ami jelentős csökkenést jelent a 2018-as 43 százalékhoz képest. Emellett olyan politikai vezetők, mint Markus Söder, a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, szigorúbb bevándorlási politikát követelnek.
Az oknyomozó anyag következményei
A leleplezésektől felháborodva legalább egymillió ember vonult az utcára Németország-szerte AfD- és náciellenes jelszavakat skandálva, amelyek átterjedtek a szomszédos Ausztriába, ahol legalább három ilyen gyűlést is tartottak. Januárban aztán Saale-Orlában (Türingia) tartott, nagy figyelemmel kísért kerületi közigazgatási választásokon az AfD vereséget szenvedett a kereszténydemokratáktól. Ez a vereség megingatta az AfD folyamatos törekvését a regionális dominancia felé a fellegvárának tekintett területeken.
Érdekes módon még a legismertebb európai populista jobboldali vezetők, például Marine Le Pen (Nemzeti Front) is elzárkózott az AfD javaslatától, jelezve, hogy az nem sok jót ígér a további szövetségüknek - az Identitás és Demokrácia (ID) frakciónak - az Európai Parlamentben, és - legalábbis az állampolgársággal rendelkezők számára - nem lenne megvalósítható Franciaországban.
Bár az AfD javaslata erőltetettnek tűnik - főleg a nyilvánosan kapott többszintű kritikák és a politikájával való elégedetlenséget jelző legutóbbi választási vereség miatt -, bizonyos szegmensek körében egyre nagyobb jelenléttel és befolyással rendelkezik.
A romló társadalmi-gazdasági helyzet Németországban is lehetővé teheti az AfD számára, hogy megújítsa imázsát, mint a legkevésbé rossz opciót a választók növekvő aggodalmainak kezelésére.
Az AfD számára bizakodásra ad okot, hogy az európai politikai térben a centrista politikusok egyre inkább udvarolnak a szélsőséges konzervatív szavazóknak.
Az AfD kormányzás nélkül is sok kárt okozhat
A mostani botrányt követő megingás ellenére belátható jövőben a várakozások szerint az AfD egyre stabilabb pozíciót foglal el a német politikai színtéren, akárcsak a nemzetközi izolációra törekvő MAGA republikánusok az Egyesült Államokban.A német koalíciós kormányzatnak le kell nyelnie a békát: a választók egy jelentős kisebbségét nem hatja meg sem a zöld politika, sem Ukrajna támogatása.
Végül is egyértelmű, hogy az AfD-nek nem is kell kormányoznia ahhoz, hogy kárt okozzon. Türingiában a szavazatok egyharmada elég lenne ahhoz, hogy a jobboldali populisták megakadályozhassák az alkotmánymódosításokat vagy az alkotmánybírák megválasztását. A kulcsszó itt a blokkoló kisebbség.
A vezető jogász figyelmeztetése
"Az AfD vezetői a rendszer alapvető megváltoztatására törekszenek" - mondta nemrég Andreas Vosskuhle volt alkotmánybíró a Tagesspiegelnek adott interjújában. "Nem lesz könnyű megakadályozni, hogy az AfD a legerősebb erő legyen. A szélsőjobboldali párt politikai riválisainak is tisztában kell lenniük ezzel" – teszi hozzá.
"Azt látjuk, hogy az emberek csalódtak a berlini nagypolitikában és annak intézményeiben, és ezért elfordulnak" – tette hozzá.
A bevett pártoknak bizony már csak néhány hónapjuk van arra, hogy visszahódítsák ezeket a szavazókat.
Nem adtak érte annyit, amennyit kértek. 
