Az izraeli gazdaság visszakapaszkodott, de mi lesz, ha folytatódik a háború?

Izrael első negyedéves gazdasági növekedése, éves alapon, 14,1 százalékra ugrott vissza - számolt be róla a Reuters múlt csütörtökön. Az elemzők - a hírügynökség szerint - korábban átlagosan 15,3 százalékos növekedést vártak, tehát a tényszám kissé elmaradt ettől az előrejelzéstől.

A Focus Economics összefoglalása szerint, az izraeli GDP növekedése megugrott az első negyedévben, és 14,1 százalékkal bővült a szezonálisan kiigazított éves adat szerint, szemben a tavalyi negyedik negyedévben tapasztalt 21,7 százalékos zsugorodással. Az első negyedéves mutató több mint kétéves csúcsot jelent, és ez alapján a gazdaság még mindig kisebb, mint a Hamász elleni háború 2023. októberi kirobbanása előtt. A magánfogyasztás növekedése több mint kétéves csúcsot ért el, 26,3 százalékot az első negyedévben, míg a tavalyi negyedik negyedévben 27,2 százalékot esett. A kormányzati kiadások növekedése 7,1 százalékra csökkent az első negyedévben negyedik negyedév, háború miatt kiugró 86,3 százalékos növekedése után.

Az állóeszköz-beruházások 49,2 százalékkal nőttek az első negyedévben, szemben az előző negyedévi 68,8 százalékos zsugorodással. Ezt főleg a házépítések 290 százalékos növekedése okozta a 2023 utolsó három hónapjában tapasztalt 69 százalékos visszaesés után. Az áru-, és szolgáltatásexport enyhébb ütemben, 11,0 százalékkal esett vissza az első negyedévben, a negyedik negyedév 21,7 százalékos csökkenése után. Másrészről az áruk és szolgáltatások importja is visszapattant: 32,7 százalékkal nőtt az első negyedévben a negyedik negyedév 33,2 százalékos csökkenését követve.

A múlt szerdán közzétett adatok szerint Izrael éves inflációs rátája 2,8 százalékra emelkedett áprilisban a márciusi 2,7 százalékról – teszi hozzá a Reuters. Bár az infláció a kormány 1-3 százalékos célján belül maradt, a 2,5 százalékos várakozást felülmúlta, és a gazdasági aktivitás fellendülésével együtt a Bank of Israel kamatcsökkentését is visszafoghatja. A bank legközelebb május 27-én dönt a kamatokról. A jegybank 2024-re 2 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál.

Építőipar, turizmus, technológiai vállalatok

A legnyilvánvalóbb ágazat, amelyben az ősszel megindult háború hatása megnyilvánul, az építőipar, ahol az építkezések mintegy harmadán leállt a munka - jegyzi meg a Haaretz. A Netanjáhu-kormány háborúja a palesztinok ellen azt jelenti, hogy a ciszjordániai palesztinok továbbra sem dolgozhatnak Izraelben, ahol az építőipari munkaerő egyharmadát teszik ki. A kormány ígéretet tett arra, hogy 50 ezer külföldi munkavállalót von be a helyükre, de valójában csak 2 ezer érkezett.

A turizmus egy másik olyan ágazat, amely megszenvedi, hogy a háború elhúzódik. Habár februártól a legtöbb légitársaság bejelentette, hogy újraindítja járatait Izraelbe, de kevesen repültek velük. Az iráni támadás azonban újabb járattörlésekhez vezetett, és ezután a légitársaságok kétszer is meggondolják, hogy visszatérjenek-e. Nem jó üzenet ismételten járatokat törölni, felborítani a menetrendeket és feldühíteni az ügyfeleket. Egyes légitársaságok ezért úgy dönthetnek, hogy az izraeli piac nem éri meg a fáradságot, és teljesen leállíthatják szolgálatásaikat, ami hosszú távú csapást mérhet az izraeli idegenforgalmi szektorra.

A legfontosabb azonban az izraeli technológiai szektor. A háború hat hónapja alatt a startup cégek – az iparág húzóelemei – tőkegyűjtése 3,3 milliárd dollárt tett ki, ami mindössze ötöde a két évvel korábbi rekordszintnek, a Rise Israel adatai szerint. Az izraeli ipar nagymértékben támaszkodik a külföldi tőkére, amelynek bevonzása egyre nehezebb feladattá vált. A háború alatt összegyűjtött pénz nagy része olyan izraeli cégektől származik, amelyek székhelye az Egyesült Államokban található, így el tudják magukat vonatkoztatni a háború külföldi megítélésétől. De mi van, ha a háború, és negatív befektetői megítélése nem múlik el egyhamar?

A török kereskedelmi bojkott

A háború közvetlen hatásain kívül, az izraeli háborús politikára adott külföldi gazdasági váaszintézkedéseknek is jelentős hatása lehet. Törökország május 2-án jelentette be, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot megszakít Izraellel a Gázai humanitárius tragédia miatt. A török kereskedelmi minisztérium először április elején jelentette be az Izraelbe irányuló kivitel korlátozását, leállítva a vas-, és acéltermékek, valamint az építőipari berendezések exportját. A két ország kereskedelmi volumene 2023-ban 6,8 milliárd dollár volt.

A török külkereskedelem leállításának azonnali hatásai tekintetében széles körű egyetértés mutatkozik abban Izraelben, hogy ezek nem jelentősek – írta a Haaretz május elején. Izrael számára Törökország viszonylag kisméretű kereskedelmi partner, és szinte minden, onnan importált termék máshonnan is beszerezhető. Az izraeli vállalatok azért választották a török importot, mert az áruk és a szállítási költségek viszonylag alacsonyak.

Izrael legfontosabb importtermékei Törökországból az építőiparhoz szükséges nyersanyagok – ez az iparág a háború miatt jelenleg egyébként sem teljes kapacitással működik –, valamint textilek, cement, vas és élelmiszerek, köztük friss zöldségek. Ezen termékek többségére Izraelnek vannak alternatív forrásai, bár az élelmiszerek esetében, amelyeknek meg kell felelniük a kóser előírásoknak, azok beszerzése nehezebb és drágább lesz.

Néhány izraeli közgazdász még pozitív lehetőséget is lát ebben a helyzetben: az ország új kereskedelmi piacokat szerezhet, például cementet importálhat Egyiptomból. Ugyanakkor nem teljesen világos, hogy a bojkott milyen mértékben lesz hatékony, hiszen Törökország korábbi, Izraelre vonatkozó részleges árubojkottja sem valósult meg teljes mértékben. Az akkor inkább deklaratív volt, mint gyakorlati, de a bizonytalanság és zűrzavar így is súlyos károkat okozott. Nem egyértelmű, hogy Erdogan most is inkább a belső török populista nyomásnak próbál megfelelni, vagy valódi kereskedelmi bojkottot akar bevezetni.

Példa nélküli, és veszélyes lehet

A jelenlegi teljeskörű török bojkott nemcsak Izrael, hanem világszerte példa nélküli, legalábbis az 1973-as jom kippuri háborút követő embargó óta. Még Oroszország és Ukrajna is folytatta a kereskedelmet az orosz invázió után. A kereskedelmi kapcsolatok részleges megszakítása, például a fegyverkereskedelem vagy a kettős felhasználású berendezések esetében, elfogadott gyakorlat. De két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok teljes és azonnali megszakítása messze meghaladja a nemzetközi kereskedelem normáit, és rendkívül veszélyes pszichológiai határokat léphet át.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy a bojkott más országokra is átterjedhet, különösen akkor, ha Izrael katonai lépéseket tesz Rafahban – érvel az izraeli napilap, a Haaretz.

Borús kilátások, ha a háború folytatódik

Az S&P Global hétfői értékelése szerint Izrael gazdasági növekedése – fenntartva korábbi előrejelzéséét - 0,5 százalék lesz 2024-ben, ami 5,0 százalékra gyorsul 2025-ben, ahogy a geopolitikai helyzet stabilizálódik, valamint az export-, és a befektetési tevékenység élénkül. Várakozásaik szerint az első negyedévi gazdasági fellendülést mérsékeltebb növekedés követi 2024 hátralévő részében. Az elmúlt 20 évben csak a 2020-as világjárvány vezetett a gazdasági teljesítmény 2023 végi visszaeséséhez hasonló mértékű csökkenéshez. A koronavírus-járvány után azonban Izrael gazdasági teljesítménye egy negyedéven belül magához tért, míg a korábbi sokkok – köztük a 2014-es gázai háború, a 2012-es gázai beavatkozás és a 2006-os libanoni háború – lényegesen kisebb hatást gyakoroltak a termelésre, és gyors fellendülés is követte őket – állapítja meg a hitelminősítő.

Ezúttal azonban Izrael kibocsátása jelentősen alatta maradt a háború előtti szintnek 2024 első negyedévében, még inkább, ha figyelmen kívül hagyjuk a kormányzat hadikiadásait. A turisztikai, építőipari és agrárszektorban elhúzódó problémák, valamint a megnövekedett regionális biztonság és a belpolitikai bizonytalanság gátolják az idei gyorsabb kilábalást. A hitelminősítő szerint az Izrael hitelprofilját fenyegető kockázatok továbbra is magasak.

Az eszkaláció lehetőségén túl – például az Iránnal való közvetlen konfrontáció vagy a Hezbollahhal való tartósabb és közvetlenebb konfliktus Izrael északi határa mentén – az Izrael és közeli szövetségesei közötti kapcsolat romlását is számításba veszi az S&P Global, mint olyan kockázatot, amely ronthatja Izrael gazdasági növekedését és a befektetői bizalmat. A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze május 20-án bejelentette, hogy öt személy – köztük Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere – ellen nyújtanak be elfogatóparancs-kérelmet a palesztinai helyzet miatt. A belpolitikai helyzet is bizonytalan, a Nemzeti Egység Párt vezetője, Beni Ganc korábban azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a háborús kabinetet, hacsak Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem mutat be egyértelmű tervet háború utáni Gázával kapcsolatban.

A Haaretz is hasonlóan vélekedik: azzal, hogy nincs világos terve a gázai harcok végére, vagy a háború utáni rendszerre Gáza számára, a Netanjahu-kormány tulajdonképp olyan helyzetbe hozza Izraelt, hogy állandósult konfliktussal kell szembe néznie. Izrael a libanoni határán is relatív alacsony intenzitású háborút folytat a Hezbollah ellen, diplomáciai megoldás vagy katonai győzelem esélye nélkül. Az Iránnal vívott árnyékháború is a közvetlen konfliktus szintjére emelkedett, anélkül, hogy látszana a győzelem mikéntje. Az volt a feltételezés, hogy a gázai harcok valamikor 2024 első hónapjaiban véget érnek, és a gazdaság 2025-re a fellendülés útjára lép.

Egy folyamatos háború azonban mindent megváltoztat. Egy vég nélkül tartó háborút nem hirdetnek ki hivatalosan, és el sem nevezik, de a gazdaság már kezd ehhez alkalmazkodni – foglalja össze a lap.