Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
8p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ukrajnában most nincs reális esély a tűzszünetre, a harcok a jövő évben is elhúzódhatnak, mondta el Káncz Csaba lapcsoportunk Klasszis Klubjában.  A nemzetközi politikai szakértő szerint mind Moszkva, mind a Nyugat súlyos hibákat követett el, fontos lobbicsoportok pedig a háború elhúzódása mellett állnak. Magyarországgal kapcsolatban kifejtette: „a magyar rezsim” kitart a Moszkva-Belgrád tengely mellett, amit az ukrán elit „szürkezónás destabilizáció” formájában bosszulhat meg a háború után.

Az orosz-ukrán háború a II. világháború utáni legsúlyosabb katonai válság Európában, jelentette ki Káncz Csaba, laptársunk, a Privátbankár.hu munkatársa csütörtökön lapcsoportunk Klasszis Klubjában, ahol olvasóink kérdéseire is válaszolt. (A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg.)


Nem most kezdődött

A nemzetközi politikai szakértő szerint a mostani történések megértéséhez vissza kell menni 2008-ig. Akkor egyrészt megrendült a nemzetközi pénzügyi rendszer, amit az államadósságok felduzzasztásával lepleztek. Emiatt a Nyugat adósságszintje ma már körülbelül kétszerese az akkorinak.

Másrészt a 2008-as bukaresti NATO-csúcson az észak-atlanti szövetség csatlakozási perspektívát kínált Ukrajnának és Grúziának.

Ez „leolvasztotta a biztosítékokat” Moszkvában: az orosz-grúz háború már 2008 nyarán kitört, Ukrajna esetében a NATO-csatlakozás kérdése pedig „azóta is izzik”, tette hozzá. 

Emlékeztetett arra is, hogy Angela Merkel volt német kancellár a közelmúltban a Die Zeitben kijelentette: a minszki megállapodások fedést biztosítottak Ukrajna fegyverkezésére. Ez pedig feldühítette a Kremlt.  

Nincs esély tűzszünetre

Káncz Csaba úgy véli, hogy Ukrajna és Oroszország is úton van a bukott állammá válás felé.

Moszkva stratégiai hibát követett el az ukrajnai bevonulással, az orosz hadsereg megrendült, és egyre inkább a Wagner-csoporthoz hasonló zsoldoscsapatok veszik át a főszerepet. Ukrajnából pedig 14 millió ember menekült el, az energia-infrastruktúrát érő orosz bombázások miatt pedig újabb menekülthullámra számíthatunk.

Kijev továbbra is rá van utalva az Egyesült Államok katonai és pénzügyi támogatására. A frontok beálltak, érdemi béketárgyalásra jelenleg nincs esély, a konfliktus elhúzódhat, tette hozzá.

Káncz Csaba szerint repedések keletkeztek Moszkva és Peking, ugyanakkor Európa és Washington viszonyában is. Európában növekszik a feszültség: megélhetési válság van, és a nagy cégek részéről is egyre nagyobb a nyomás, hogy „Amerika csináljon valamit a magas energiaárak ügyében”.

Európának az sem tetszik, hogy Washington munkahelyeket akar visszahozni a kontinensről, és a színfalak mögött kereskedelmi konfliktus is kibontakozik.

Arra a kérdésre, hogy mi kellene a tűzszünethez ukrán és orosz oldalon, elmondta: az ukrán lakosság többsége jelenleg az elvesztett területek teljes visszafoglalását, Moszkva viszont a jelenlegi status quo elismerését szeretné.

A Krímet, mint koronaékszert történelmi és katonai stratégiai okok miatt soha nem adja át Oroszország. Szerinte a Krím megtartása akár legitim orosz igény is lehet.

Háborús héják

Hozzátette: józan nyugati számítás szerint nem lenne érdek a konfliktus folytatása, mert a Nyugatnak egyre nagyobb összegbe kerül Ukrajna újjáépítése.

Az Egyesült Államokban a republikánus párt populista oldala „ezt már nem hajlandó aláírni”, az amerikai külügyi vezetésben viszont ott vannak a „háborús héják”, például Victoria Nuland, aki „vörös posztó” a Kreml szemében.

A fegyverszállítások tehát továbbra is folytatódnak – ezek olyan amerikai támogatások, amelyeket Ukrajna nem fog tudni visszafizetni, vélekedik a szakértő.  

Szerinte az amerikai és az orosz társadalom mintegy fele már tárgyalásokat szeretne, a megélhetési válság miatt is. Ugyanakkor fontos lobbicsoportok (például a fegyverlobbi) a háború elhúzódása mellett állnak.

Azzal kapcsolatban, hogy van-e esély Vlagyimir Putyin orosz elnök elmozdítására a hatalomból, Káncz Csaba azt válaszolta: nem elképzelhetetlen, hiszen hatalomváltásra hasonló helyzetben már több példa is volt az orosz történelemben.

Ha a fronton rosszul alakulnak a dolgok, stabilnak tűnő rezsimek is megrendülhetnek.

Szerinte ezt a „kiöregedett despota”, Putyin is tudja, aki emiatt adott esetben akár nukleáris fegyvert is bevethet. Az orosz nukleáris doktrína erre lehetőséget ad, "ha rosszul áll a front egy hagyományos erőkkel vívott nagyobb konfliktusban", tette hozzá.

A Kreml Ukrajnán túli esetleges ambícióival kapcsolatban utalt Kazahsztánra és arra, hogy az orosz vezetésben komoly frusztrációt kelt az orosz kisebbség helyzete a Baltikumban. A lett fővárosban, Rigában például többségben van az orosz etnikumú lakosság.

Az ukrán behatolás azt mutatja, hogy „a cár” akár katonai eszközöket is bevet a kérdés „rendezésére”.

Úgy véli, hogy az ukrajnai beavatkozással az oroszok generációkra elvágták magukat, és generációkon keresztül fog tovább élni az oroszok iránti gyűlölet és bizalmatlanság.

Felesleges NATO-álmok

Arra a felvetésre, hogy a balti államok NATO-tagállamok, és így esetleg bevonódhat a konfliktusba a NATO is, emlékeztetett:

az észak-atlanti szövetség a hírszerzéssel és a fejlett fegyverek szállításával már olyan szinten bevonult Ukrajnába, hogy Oroszország bármikor kijelentheti: vége a „proxy komédiának,” a NATO „a mi ellenfelünk”.

Jelenleg ugyanakkor Moszkva inkább defenzívába vonul, fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy a Moszkva-Peking tengely „hitelességi válságban van”, a Kreml ezért egyre latorabb államokkal, Iránnal és Észak-Koreával fejleszti a kapcsolatokat.

Arra a felvetésre, hogy van-e ráció a Putyin-féle narratívában az Ukrajna elleni háború szükségességével kapcsolatban, azt mondta: a Nyugat részéről súlyos hiba volt kijelenteni, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása lehetséges.

Szerinte fel kellett volna ismerni azt a geopolitikai tényt, hogy pufferállamról van szó. Nem szabadott volna választásra kényszeríteni Ukrajnát, és „teljesen felesleges NATO-álmokat kergettetni a szerencsétlen ukrán vezetéssel és a még szerencsétlenebb lakossággal”, tette hozzá. 

A magyar szál

Káncz Csaba végezetül a konfliktussal kapcsolatos magyar politikáról úgy vélekedett: bár az „orosz cárt” számos megaláztatás érte katonailag és politikailag, „a magyar rezsim” stabilan a Moszkva-Belgrád biztonságpolitikai tengelyen mozog.

Szerinte az 5. Orbán-kormányban olyan emberek emelkednek fel, akiknek orosz offshore üzleteik vannak.

Példaként említette Lantos Csabát, az új energiaügyi minisztert, aki a svájci Zug kantonban közös offshore-bizniszt üzemeltet az oroszokkal 2009 óta a MET Zrt. formájában, az új védelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf dunakeszi vagongyártója pedig korábban „szaftos” üzleteket kötött az oroszokkal, a vagonokat pedig közösen adták el Egyiptomba. (Lantos Csaba november 30-i hatállyal 13 év után távozott a MET éléről, Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig kiszállt cégéből kinevezése után – a szerk.) 

Emlékeztetett arra is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly év végén kitüntette.

A magyar ellenzék ugyanakkor – véli Káncz Csaba – képtelen volt kezelni és semlegesíteni a kormány „mi békepártiak vagyunk” propagandáját.

Hozzátette: Magyarország az információs hadviselésben kiszolgálja az orosz érdekeket, ennek az egyik koordinátora Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.

Nyugaton egyre inkább úgy vélik, hogy a magyar kormány „Moszkva kinyújtott keze.”

Arra a felvetésre, hogy mi lenne a magyar nemzeti érdek ebben a konfliktusban, kifejtette: Magyarország egy euróatlanti szövetségi rendszer, az EU és a NATO tagja, amit megszavazott a magyar nép.

Ha Magyarország a Kreml „utolsó csatlósa” lesz, az tragikus lehet az országra nézve, tette hozzá.

Káncz Csaba szerint óriási károkat okoz, hogy „a hazai kormányzat szalonképtelenné vált a modern világban.”

Ezzel szemben például Törökország és India képes úgy lavírozni, hogy nagyjából szalonképes maradjon.

Az ukrajnai magyar kisebbség jövőjével kapcsolatos kérdésre azt mondta: Ukrajnában most hozzák meg a kisebbségvédelmi törvényeket.

Az a veszély a szakértő szerint jelen pillanatban nem fenyeget, hogy Magyarország akár csak részlegesen is hadszíntér legyen. Ugyanakkor úgy véli, hogy az ukrán elit „átlátja a magyar rezsim játszmáját”.  

Ha vége lesz a háborúnak, és ”felszabadulnak a vegyértékek” Ukrajnában, „csúnya meglepetés” lehet Budapest irányába.

Ez – mint fogalmazott – akták nyilvánosságra hozását, súlyos politikai-diplomáciai lépéseket, „szürkezónás destabilizációt” jelenthet.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Putyin nukleáris ajánlatot tett Trumpnak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 16:27
Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy hajlandó egy évvel meghosszabbítani a Washington és Moszkva között létrejött utolsó fegyverzetkorlátozási szerződést, amely csökkenti a felek által birtokolható nukleáris fegyverek számát.
Makro / Külgazdaság Még nincs gáz, de a tavalyinál kisebb tározóink töltöttsége
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 13:14
A Földgázszállító Rt. (FGSZ) legfrissebb 2025. szeptember 20-i jelentése szerint a magyar földgáz tárolók töltöttsége 71,84 százalék.. 
Makro / Külgazdaság Kínában a helyzet változatlan: nem lazítanak tovább
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 09:55
A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az éves és az ötéves kamat szintjén hétfőn.
Makro / Külgazdaság Szankciókat tervez az EU Magyarország ellen, ha nem válik le az orosz kőolajról
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 22. 07:48
Kereskedelmi lépéseket tervez az Európai Bizottság, rávennék Magyarországot és Szlovákiát, hogy váljon le az orosz kőolajról. A Bloomberg névtelen forrása szerint büntetővámot is fontolgatnak az orosz kőolajimportra, de részleteket még nem közöltek – írja az Index.
Makro / Külgazdaság Jön a választási év: mi lesz így a gazdasággal? – Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. szeptember 22. 05:42
Nagyjából egy az egyben megtörténtek azok a költségvetési plusz kiadásokat érintő kormányzati intézkedések, amiket a 2022-es választások előtt is láthattunk – mondta el az ING Bank vezető elemzője a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. De arról is beszélgettünk Virovácz Péterrel, hogy valós veszély-e, hogy az S&P Global októberi felülvizsgálata során leminősíti, és a bóvli kategóriába teszi Magyarországot, illetve a forint szárnyalása mellett sem mehettünk el szó nélkül.
Makro / Külgazdaság Trump több fronton is alávág az amerikai sajtószabadságnak
Káncz Csaba | 2025. szeptember 21. 10:16
Az amerikai média gyengülése jelenleg nemcsak a perekben, hanem a közszolgálati műsorszolgáltatók költségvetési megszorításaiban is megmutatkozik. A nemzetközi média számára is egyre fogy a levegő az Egyesült Államokban. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Fontos gazdasági adatok miatt magyarázkodhat majd a kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 21. 09:19
Az államháztartásról jelennek meg adatok és kamatdöntő ülést tart a jegybank a jövő héten.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: október 23-án békemenet lesz
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 20. 18:54
Ezt a Digitális Polgári Körök szombati országos, Digitális Honfoglalásra keresztelt találkozóján jelentette be a kormányfő.
Makro / Külgazdaság Anglia a befagyasztott orosz vagyonból adna kölcsönt Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 20. 13:43
Rachel Reeves brit pénzügyminiszter szombaton fogja bejelenteni, hogy befagyasztott orosz vagyonból finanszírozna egy „jóvátételi kölcsönt”, amely több milliárd fontot biztosíthatna Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.
Makro / Külgazdaság Megérheti a jövő héten bekanyarodni a benzinkutakra
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 20. 09:31
Mind a 95-ös oktánszámú üzemanyag, mind a gázolaj ára csökkenhet az erős forint miatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG