A napokban nyilvánosságra került zárszámadási törvény alapján nem tűnik indokolatlannak, hogy kormányzati politikusok az elmúlt hetekben megkongatták a vészharangot az uniós támogatások elmaradása miatt. A tervezett 1568 milliárd forintnyi uniós forrás helyett 2012-ben „csupán” 1089 milliárd brüsszeli pénz érkezett hazánkba. Az elmaradás ténye önmagában nem példa nélküli, mértéke azonban jócskán felülmúlja a korábbi évek értékeit. A hiányzó 479 milliárd forint nagyságrendileg annyi, mint az össze társasági adó és az egyes ágazatokat terhelő különadó együttesen, illetve eléri az éves nemzetgazdasági beruházás 10 százalékát.
A támogatás elmaradása a dokumentum szerint a „kiemelt projektek csúszásával, a kivitelezések, a közbeszerzési eljárások elhúzódásával, továbbá a kedvezményezetti oldalról elmaradó számlabenyújtással” magyarázható. A kedvezőtlen tendenciához az is hozzájárult, hogy a szabálytalanságok miatt egyes tételeket nem hajlandó az unió finanszírozni. A zárszámadási törvény nem részletezi, hogy az elmaradás mely projektekhez köthető, annyi azonban kiderül belőle, hogy a tervezettnél sokkal kevesebb pénz érkezett a közlekedéssel, vasútépítéssel kapcsolatos beruházásokra (KÖZOP), az egészségügy és az oktatás infrastruktúrájának fejlesztésére (TIOP), valamint a környezetvédelem erősítésére és az energiahatékonyság javítására (KEOP). Ez amúgy nem meglepetés, amióta arra kényszerültünk, hogy Brüsszellel alkudozzunk ezekről a forrásokról, vezető kormányzati politikusok is beismerték, hogy itt a legtöbb a probléma.
Az elmaradás elsősorban a Nemzeti Stratégiai Referenciakerethez (NRDK) köthető, a zárszámadási törvény ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2007-től 2013-ig tartó hét éves költségvetés ciklus alatt ebből a forrásból hazánk számára rendelkezésre álló 8200 milliárd forintból a tavalyi év végéig az összeg 82 százalékát, 6723 milliárd forintot sikerült felhasználni.
Így is sok pénz jön
Bár a tervezett szinttől jócskán elmaradt 2012-ben az uniós támogatások nagysága, az összeg még így is nagyobb, mint a korábbi években bármikor. Ha ehhez hozzávesszük azt a 347 milliárd forintnyi uniós támogatást, amely a fentiekkel ellentétben a magyar költségvetést „megkerülve” érkezik hazánkba, akkor megkapjuk, hogy tavaly összesen 1435 milliárd forint érkezett Brüsszelből.
Az összeg nem csupán annak fényében jelentős, hogy több mint a magyar egészségügy éves finanszírozása, vagy nagyságrendileg megfelel az összes szja-bevételnek, de ahhoz képest is, hogy hazánk 2012-ben 235 milliárd forinttal járult hozzá az Európai Unió költségvetéséhez. Így aztán hiába nem sikerült a terveknek megfelelő mennyiségű brüsszeli támogatást felhasználnunk, az unióval szembeni nettó egyenlegünk még így is 1201 milliárd forint. Ez annyi, amennyit idén csak a kamatkiadásokra költünk.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
