Ukrajna számára 2020 óta Kína az első számú kereskedelmi partner és Peking az országot egy belépési pontnak tekinti Európa felé a stratégiai jelentőségű Új Selyemút (BRI) projektje számára. Az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus időszakában az ukrán mezőgazdasági exportnak megnőtt a jelentősége, de Peking eddig nyíltan nem adott hangot elégedetlenségének a Kreml felé és a kínai vezetés Ukrajna kapcsán "legitim aggodalmakról" beszél.
Kiemelt partner
Valóban, Kína és Ukrajna között az elmúlt években virágzott a kereskedelem. 2021 első félévében az agrárkereskedelem 33 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Kijev 2013-ban kezdett el kukoricát exportálni és 2019-re Kína kukorica-behozatalának már 80 százalékáért volt felelős.
Szintén 2013-ban egy kínai állami félkatonai szervezet 100 ezer hektár bérlésére és megművelésére kötött szerződést Ukrajnában 50 éves időtartamra. Ukrajna rendelkezik a világ egyik legjobb minőségű szántőföldjeivel, 42 millió hektár kiterjedtségben.
Kína mára kulcsország lett Ukrajna számára, hiszen oda irányul összes kivitelének 15,3 százaléka és behozatalának 14,4 százaléka.
Kína befektetései
Oroszországgal ellentétben Kína örömmel fogadta Ukrajna 2017-es kereskedelmi megállapodását az EU-val, hiszen nagyszerű lehetőséget látott benne a BRI számára. 2018-ban már meg is nyílt Kijevben a BRI kereskedelemfejlesztő és befektetési központja.
A COFCO, a kínai agrár-óriás 50 millió dollárt fektetett be Mariupol kikötőjébe, amely a Donyec-medencéhez tartozik és jelenleg frontváros. Kínai vállaltok végeztek kotrást Juzsni kikötőjében (Odesszától északra) és Csernomorszkban (Odesszától délre).
A kínai vállalatok lehetőséget látnak az ukrajnai energia-iparban. Ukrajna önellátó akar lenne urániumból és tárgyalások folynak a Kínai Befektetési Bankkal az együttműködés módozatairól. Mindenesetre összességében a kínai befektetések szerény összegűek, 2015 óta csupán 127 millió dollár összértékűek, míg egy másik BRI tagállam, Kazahsztán esetében ez 42 milliárd dollár.
Washington közbelép
Az amerikai-kínai feszültség növekedésével a Fehér Ház hivatalnokai megpróbálták az utóbbi években korlátozni a kínai befektetéseket Ukrajnába. John Bolton, Trump volt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevbe utazott, hogy gátat vessen a „Beijing Skyrison Aviation” nevű kínai cég tervének. Ez a „Motor Sych” nevű ukrán repülőgépgyár egy ellenőrző részesedésének megszerzését célozta, amely cég a 2014-es krími annexió előtt technológiát szállított Moszkvának.
Washington szankciót vetett ki a kínai vállalatra, amelyet aztán az ukrán vállalat is követett. Az amerikai nyomás végül olyan mértéket öltött, hogy Ukrajna államosította a Motor Sych vállalatot, megakadályozva a kínai behatolást.
Kínai-orosz diplomáciai tangó
Ha Moszkva megindítja csapatait Ukrajna ellen, azzal az Egyesült Államok elfordul Kínától, és ez Peking számára olyan nagyságrendű esélyt jelent, mint a 2014-es krími annexió. Azóta Oroszország külkereskedelmében Kína súlya 10 százalékról 20 százalékra nőtt. Ha egy esetleges invázió miatt a Nyugat nagyszabású szankciókat vezet be Moszkva ellen, akkor pedig Oroszország még inkább Kína befolyása alá kerül.
De a 2014-es orosz invázió egyben nehéz helyzetbe is hozta a kínai diplomáciát, amely évtizedek óta a területi sérthetetlenséget hirdeti világszerte. Éppen ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsában Kína tartózkodott annál a határozatnál, amely elítélte Oroszország krími annexióját. Kína a mai napig nem ismeri el a félsziget orosz bekebelezését és a magas rangú kínai hivatalnokok nem is utazhatnak a Krímbe – bár minimális publicitás mellett Kína azért hajtott végre pár befektetést.
Oroszország a maga részéről elismeri az Egy-Kína-politikát, tehát, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része. Fontos azonban kiemelni, hogy a Kreml nem ismeri el Peking követeléseit a Dél-kínai-tengeren. Kína ugyanis egy úgynevezett „kilenc sávos vonal” határán belül történelmi okokra hivatkozva magának követeli a Dél-kínai-tenger több mint 80 százalékát, amelyre a nemzetközi jog alapján más országok is igényt tartanak, beleértve Bruneit, Malajziát, a Fülöp-szigeteket és Vietnámot.
A hágai Állandó Választottbíróság (PCA) 2016-ban kijelentette, hogy Kínának nincsen történelmi joga a "kilenc sávos vonalon" belüli területekre, illetve, hogy a szigeteken történő terjeszkedéssel megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását. Emellett elmarasztalták Kínát, amiért súlyos károkat okozott a korallzátonyok ökoszisztémájában, amikor mesterségesen szigeteket hozott létre.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
