Ha a tisztelt olvasó csak a főáramú európai, vagy amerikai sajtót olvassa, akkor a kép világosnak látszik: a világ szinte egyöntetűen elítélte az orosz agressziót Ukrajna ellen és egyben bénító gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Nos, a képlet nem ennyire egyszerű.
Beintett a fejlődő világ
Az amerikai nyomás ellenére ugyanis egyetlen arab állam sem (!) vezetett be gazdasági szankciót Moszkvával szemben, ahogyan Kína, India, Pakisztán, Irán és Törökország sem. Szaúd-Arábia és a többi Öböl-menti ország ellenállt Washington nyomásának, hogy vigyenek több olajat a piacra, ezzel kompenzálva a részben kieső orosz olajat. Mi több, Rijád tárgyalásokat kezdett Pekinggel arról, hogy olajexportjának egy részét jüanban számítolnák le.
Az ENSz Közgyűlésének március 2-ai szavazásán az 55 afrikai államból 24 nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót. Valóban, a SIPRI intézet adatai szerint 2016 és 2020 között Fekete-Afrika fegyvervásárlásainak 30 százalékát Oroszország biztosította, míg az Egyesült Államok részaránya csupán 5,4 százalékot tett ki.
Növekvő nagyhatalmi feszültség
Az ukrán válságban még távolabbra került egymástól Peking és Washington. Kína hivatalosan semlegességet ígér a konfliktusban, de valójában határozottan Moszkva oldalán áll. Joe Biden ezért a tervek szerint ma folytat telefonbeszélgetést Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy megpróbálja fellazítani a kötést Peking és Moszkva között.
Az előjelek nem igazán rózsásak a Fehér Ház számára. Jake Sullivan a napokban folytatott 7 órán keresztül vitát Rómában Kína egyik vezető külpolitikai hivatalnokával. Ha Sullivan azt gondolta, hogy lazítani tudja a kínai-orosz tengelyt a válság kapcsán, akkor nagyot tévedett. Ha pedig a kínai külpolitikai guru gondolta azt, hogy a háborút le tudja redukálni az amerikai-kínai vita egyik alfejezetévé, akkor szintén nagyot tévedett.
A kínai fél a vita lezárása után pár órával közölte, hogy nem hagyja magára Oroszországot annak érdekében, hogy azzal „csökkentse a feszültséget az Egyesült Államokkal”. A kínai fél még elítélte az amerikai hozzáállást Tajvannal kapcsolatban és megismételte Peking vádját, miszerint a COVID vírust az amerikaiak hozták létre egy ukrajnai biológiai laboratóriumban.
A kínai külügyminiszter álláspontja
Nem sokkal később a kínai külügyminiszter odáig ment, hogy szerinte Kínának semmi köze az orosz-ukrán háborúhoz és országát hagyják ki a megoldást célzó vitákból. Hozzátette: Peking nem akarja, hogy az Oroszországgal folytatott kereskedelme visszaesést szenvedne el a szankciós politikák miatt.
Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszterrel hétfőn folytatott telefonbeszélgetése során így fogalmazott: „Kína nem része a válságnak és nem is akarja, hogy a szankciók érintsék. Kínának joga van ahhoz, hogy megvédje legitim jogait és érdekeit.”
A kínai pártlap dörgedelmes írása
A Global Times nevű kínai pártlap pedig szerdán egy éles hangú cikkében azt ajánlotta az USA európai partnereinek, hogy szabaduljanak meg egyes számú stratégiai partnerüktől, az Egyesült Államoktól. A pártlap szerint a kulcsprobléma az USA által vezetett NATO, amely fenntartja a jelenlegi európai biztonsági mechanizmust és amely keleti terjeszkedésével az első számú felelőse az ukrán válságnak.
A lap megszólaltatta a - Magyarországra készülő - Fudan Egyetem dékánját, aki leszögezte: a római amerikai-kínai tárgyalásokon csapdába akarták csalogatni Pekinget azzal, hogy menjen szembe saját érdekeivel. „De Kína pozíciója nem változott és visszautasította az amerikai fél által terjesztett hamis információkat”.
Kína washingtoni nagykövete mindenesetre finomabban fogalmazott kedden, amikor a Washington Post hasábjain kifejtette: „Minden ország – beleértve Ukrajna - szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani”. De hozzátette, hogy az egyes amerikai hivatalnokok által követelt, kínai vállalatok elleni vádaskodások elfogadhatatlanok.
Kína esélyt akar adni békének, emelte ki. A „béke” szót különbözően variálva 11 alkalommal használta cikkében. Az „invázió” szót viszont egyszer sem. Ahogyan azt sem, hogy Peking elítélné az ukrán városok civil célpontjai elleni terror-bombázásokat.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
