Az elemzők szerint továbbra is ekkora infláció lebeg a jegybank szeme előtt.
Ahogy arról korábban írtunk, hozta a papírformát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a várakozásoknak megfelelően nem változtattak az alapkamaton. Ez így továbbra is 0,90 százalék maradt, míg az egynapos betéti rátát -0,15 százalékon hagyták. Az Equilor senior elemzője, Varga Zoltán szerint a jegybanki kommüniké szerint továbbra is az inflációs cél fenntartható elérését tartják szem előtt, erre azonban erős hatással van a nemzetközi pénzügyi hangulat, ezt közölte a Privátbankár.hu-val. Az előző kamatdöntési ülés óta eltelt időszakban a dollár érdemben felértékelődött, az USA hosszú hozamai emelkedtek, miközben a feltörekvő piaci kockázatvállalási kedv romlott. A közvélemény ennél erősebb kommentet várt, így a szakember gyengülésre számít a forint árfolyamában.
Eközben a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely emlékeztetett: a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése, ennek mértékét 75 milliárd forintban korlátozták. A nem konvencionális lépésekre azért került sor, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került, ráadásul a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. Emiatt 2019 második feléig az elemzők nem számítanak kamatemelésre.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.