Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons)

Már kilenc német szövetségi tartomány parlamentjében ülnek ott a szélsőjobboldali AfD (Alternative für Deutschland) képviselői, és nemsokára egy tizedik, Berlin is beáll a sorba, ez nagyon aggasztó – mondta Aiman Mazyek, a német Muszlimok Központi Tanácsának elnöke. Szerinte az iszlám vallás és a szélsőségesek összemosása már 2001. szeptember 11-e után megkezdődött, és sok éven át tartott. Németországban az emberek félelmeit az AfD váltotta legsikeresebben szavazatokra.

Arra a kérdésre, hogy Angela Merkel menekültpolitikája menyiben felelős az AfD megerősödéséért, azt válaszolta, hogy aki Merkelt teszi felelőssé, az nem tudja, mennyire mélyen gyökereznek a rasszista érzések a német társadalomban. Szerinte a szélsőjobboldali veszélyt alábecsülik, még a korábbi szélsőjobboldali terrorcselekmények után is (például az NSU merényletei).

A muszlimok nem csak úgy érzik, hogy egyre inkább diszkriminálják őket, ezt számok is alátámasztják. A 2014-es évhez képest 2015-ben négyszeresére nőtt a muszlim vallási közösségek elleni támadások száma. Soha nem látott mértékben növekszenek az erőszakos cselekedetek a menekültszállások ellen, de a muszlimok ellen az utcákon elkövetett szóbeli és testi sértések száma is. És akkor még nem beszéltünk az internetes gyűlöletkeltésről.

Ezek a támadások és gyűlölet az elnök szerint elbizonytalanítják a muszlimokat. A muszlim és nem muszlim szélsőségesek ezt tovább szítják, hogy a társadalmat megosszák. Ez a megosztottság gyakran olyan pótvitákban jelentkezik, mint a burka nevű viseletről szóló vita. Miközben a muzulmán nők között is csak egy szerény kisebbség visel ilyen öltözéket, a vita alkalmas arra, hogy az összes muzulmánt megbélyegezze.

A muszlimok szervezete egyébként azt javasolja, hogy hivatalos és oktatási intézményekben a nők ne takarják el az arcukat. Az iszlám vallás egyébként sem írja elő a burka (vagy a nikab) használatát. Ám szerintük nincs szükség állami előírásokra, amelyek megszabják, mit vehetnek fel a nők, és mit nem.

Aiman Mazyek szerint a szélsőjobboldallal nem úgy kell felvenni a harcot, hogy azt mondjuk, amit ők, illetve amit választóik hallani akarnak, hogy elhódítsuk őket. Ezzel csak elbizonytalanítják a polgárokat, akik kiábrándulnak a politikából. Ehelyett határozottan ki kell állni a demokrácia és a szabadság mellett.

Az elnök szerint Németország erős, gazdaságilag jól megy neki, és a sokszínűség tette ilyenné. Sok példa van a sikeres integrációra, ezekről kéne beszélni, pozitívan gondolkodni.

Az AfD egy „hasonlóan autoriter, homofób és szexista – röviden emberellenes – álláspontot képvisel, mint az ultrakonzervatív iszlám szervezetek” – mondta a Die Weltnek Mina Ahadi , aki már az Ex-Muszlimok Központi Tanácsának vezetője. Ez a szervezet is komoly, valóban az iszlámnak hátat fordító embereket tömörít, sokan jöttek Törökországból, Iránból, Afganisztánból, Pakisztánból.

A szervezet perzsa származású vezetője durva fenyegetéseknek van kitéve. Nagyon rossz véleménnyel van a „politikai iszlámról”, a hatalomgyakorlás eszközének tartja, embertelennek, barbárnak és terroristának. A burkaviseletet pedig a nők elnyomása szimbólumának.

A szervezet a politikai iszlám veszélyeire figyelmeztet, az állam és a vallás szétválasztásáért küzd, kapcsolatot tart a muszlim országokban élő ateistákkal és segít menekülteknek. Akik közül sokan szintén ex-muszlimok és félnek a menekülttáborokban élő iszlamistáktól.